Bioszféra

Usrin az idézet áttételesen Téged igazol - Hatalmas beauxit (aluminium ércz) telepeink vannak a Horvát Karszt, Dalmáczia és a Bihar-hegység kréta-korú mészkõfennsíkjain, ahonnét a (I.) világháború folyamán az ércz szállítását meg is kezdték. Bár nem emeli ki, de a kulcsszavak: "az ércz szállítását meg is kezdték" onnan, nyilván volt mit

"A karsztost nem tárgyalja (csak a "terra rossa" szintig) bár megemlíti a lelõhelyet, ami történetesen karsztos vidéken van."

Nem véletlenül van ott, az az egyik legtipikusabb karsztbauxit.

OK Félreértettem, Te nem a jelenleg itthon elérhetõ bauxitvagyont mérlegelted hanem a világhoz viszonyítva értetted a "helyezés" megváltozását. Az említett könyv tényleg csak a laterites keletkezést magyarázza oldalakon át. A karsztost nem tárgyalja (csak a "terra rossa" szintig) bár megemlíti a lelõhelyet, ami történetesen karsztos vidéken van
Ui: a szerzõ még "beauxit" néven említi a bauxitot
CCA: Álatlános-Általános, Shaffer-Schaffer

"Az 1973-as könyv alsó becslése 250 millió tonnára tette bauxitvagyonunkat, közlésed szerint ennek csupán 1-2%-a ami 3- jó esetben 5 millió tonna."

Félreérthettél, a 250 millió tonna nem volt egy grammal sem kevesebb. Csak a világban másutt annyi új készletet fedeztek fel azóta, hogy az összmennyiségnek ez ma már nem 25, hanem mondjuk csak 5 százaléka lenne - ha meglenne. De nincs meg, mert részben kitermelték, részben kiderült róla, hogy a karsztvízprobléma miatt elérhetetlen, szóval mára maradt (most csak hasraütéssel, nagyságrendileg!) 50-100 millió tonna, ami a világ 2010-ben ismert készleteinek legfeljebb 1-2%-át teszi ki.

"A karsztos vidékeket is tárgyalja, de ott nem említ "beauxitot"."

Dehogynem, pár sorral feljebb te is idézed, mit ír a horvát karszt bauxitkészleteirõl.

Legfeljebb akkor még nem választották külön a terminológiában a karsztbauxitokat.

A lényeg: a kb. 1980 elõtti viszonyok között valóban nagy kincsnek számított a magyarországi (akár "Kis-", akár "Nagy-"Magyarországról beszélünk) bauxit, tehát óriási hiba lenne bárkit pellengérre állítani, amiért belekezdtünk a kitermelésébe, feldolgozásába.

Köszönöm a geológus válaszát Usrin Ez is mutatja mennyire fontos a tapasztalt szakértõk elfogulatlan véleménye. Azért olykor az emberek érdekében egyeztetni kellene az álláspontokat, nemcsak az ipari-politikai lobbik pillanatnyi érdekei szerint nyilatkozni ki így-ki úgy. Jellemzõ példa a Föld nyersanyagkészleteinek becslése. Alig van energiahordozó és fontosabb ipari nyersanyag melyrõl ne folyna vita hogy rövidesen kimerül vagy évszázadokig elegendõ lehet és sok még a feltáratlan terület is. Változtak a kutatási módszerek, új felfedezések, mûszerek révén egyre finomodnak, mellette fejlõdik a technológia pld. olyan helyrõl is kinyernek olajat ahol régebbi módszerekkel gyakorlatilag kitermelhetetlen. Ennek nyomán az ismeretek is bõvültek, változtak. Az 1973-as könyv alsó becslése 250 millió tonnára tette bauxitvagyonunkat, közlésed szerint ennek csupán 1-2%-a ami 3- jó esetben 5 millió tonna, talán hiba volt erre timföldgyártást alapozni. Természetesen sok a változás érdemes egybevetni ezzel a könyvvel (1919).

Kiemelem az ajánlásból egy sort
"a természettudományi kutatás egyetlen forrása az elfogulatlan természetvizsgálat" igazat adok neki.
A szerzõ karsztbauxitot még nem említ csak lateritet, idézem: "A chemiai mállás nedves erdõtalajban kiváltképpen erõs, a kõzetet mélyrehatóan megváltoztatja, téglavörös tisztátalan agyag (agyagföldhidrát) képzõdik melyet lateritnek nevezünk. A laterit összetétele az alaphegység szerint különbözõ nevét is onnan kapja gránitlaterit, bazaltlaterit stb. A terra rossa részben a humuszos erdõtalajokhoz hasonló illuviális képzõdmény. Ehhez hasonló mállási termék a krétakorszakokból a beauxit. Hatalmas beauxit (aluminium ércz) telepeink vannak a Horvát Karszt, Dalmáczia és a Bihar-hegység kréta-korú mészkõfennsíkjain, ahonnét a (I.) világháború folyamán az ércz szállítását meg is kezdték." A ma ismert hazai (trianoni határok közé szorult) lelõhelyeinket még nem említi. Másutt, az akkor Szentkorona alá tartozó országok érctelepek geológiai/bányászati rajzokkal akkori ismert tényekkel alátámaszott ismertetésénél mintegy mellékesen megemlíti: "D) Telepszerû szintekben találjuk a Bihar-hegység beauxit érczeit melyek 50-55% Al2O3 tartalmukkal a magyar aluminium-ipar alapjául szolgálhatnak." SzolgálHATNAK. Feltételes mód. Erre timföldgyártást alapozni több mint érdekes, a szakértõk "tévedésében" jelentõsen közrejátszhatott az akkori rendszer "hurráoptimizmusa". A változásokra jellemzõ hogy ebben a könyvben az erdélyi gázkutak földgáztermelését még második helyre teszi:
1. Észak-Amerika 2. Erdély 3. Németország 4. Oroszország Még egy laikus is tudja hogy új lelõhelyek és kitermelési technológiák révén mára mennyire megváltoztak ezek a "helyezések". Akkoriban elsõdlegesen a "mutatókövek" alapján becsülték a nem látható mennyiséget, manapság nyilván más eljárások is segítik a becslést. A karsztos vidékeket is tárgyalja, de ott nem említ "beauxitot". Idézem "A dolinákat (töbröket) vagy karszttölcséreket szintén a mészkõ feloldásának tulajdoníthatjuk. A dolinák fenekét vörös föld, terra rossa takarja, mely nem más mint a mészkõ összehordott vas-zárványos agyagos oldási maradványa". Tempora mutantur... ha nem vigyázunk, túllép rajtunk az IDÕ. A teljes mondás magyarul "változnak az idõk s véle változunk mi is", érdemes követni ajánlását. Köszönöm véleményedet Usrin, úgy vélem Benned megbízhatunk

Bauxit alapvetõen kétféle módon halmozódik fel: létezik a karsztbauxit, ami mészkõfelszínek karsztos üregeiben gyûlik össze (ez van nálunk), és a lateritbauxit, ami trópusi területeken helyben maradó, így egyenletesen vastag mállástermékként borítja be a felszínt. Az egyenletes vastagság miatt a lateritbauxitokat hatalmas külszíni fejtésekben, igen olcsón ki lehet termelni, úgy, mint nálunk Visontán és Bükkábrányban a lignitet. A karsztbauxitnál viszont meg kell keresni a kisebb-nagyobb egykori töbröket, rosszabb esetben szerteágazó üregrendszereket, amiket a bauxit kitöltött. Emiatt nem lehet "nagyban" termelni, hanem több kisebb, technika- és munkaerõigényes, gyakran mélymûvelésû bányára van szükség.

Ráadásul a lateritbauxitok mennyisége egy-egy elõfordulási területen eleve jóval nagyobb... az idézett 1973-as adatok távol állnak a mai valóságtól, a magyarországi készletek a világszerte ismert bauxitnak alig 1-2 százalékát tehetik ki. A 25-45 százalékos arány szerintem már a 70-es években is erõsen túlzó becslés volt, azóta pedig Magyarországon bõ évtizedig csúcsra futtatták a termelést (elfogyasztva a vagyon jó részét), Jamaicában, Brazíliában és Indiában pedig sorra jöttek az új felfedezések. Másrészt pont a 70-es, 80-as évek során derült ki, hogy a karsztvízszint alól nem bányászhatjuk ki a bauxitot, mert a vízkiemelés eredményeként elvész néhány megye ivóvize, a Hévízi-tó, a Balatont tápláló vizek egy része, stb... így szerintem a karsztvíz alatti bauxitvagyont idõközben ki is vették a számításból.

Az hogy ellenõrizhetetlen dolgokat állítanak nem lep meg, mondhatnak bármit ha átlagember nem tudja ellenõrizni. De a behozott bauxitot valahogy nem értem. 1973-as könyvben még ez van leírva:
"A világ felkutatott bauxitvagyona 1 milliárd tonnára becsülhetõ. Európa áll elsõ helyen, majd Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália.
A világ legnagyobbra becsült bauxitvagyona a kb. 250-460 millió tonna magyarországi bauxit elõfordulás. Legfontosabb elõfordulások Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Bakonynána, Eplény, Herend, Halimba, Padrag, Szõc, Nyírád, Tárkány, Sümeg, Nagyharsány és Nézsa." Persze azóta eltelt majd negyven év. A fórum bauxitkutatói/geológusai mit tudnak, 1973 óta kibányásztuk és feldolgoztuk timföldnek bauxitvagyonunkat, vagy kitermelése nálunk már gazdaságtalan, olcsóbb venni? Bizonyára bezárták a gazdaságtalan bányákat és kímélik a környezetet. Támpontnak egy 2010.09.13-án kelt cikk: Kijutottak a gödörbõl - Túlélte a válságot a bauxitbányászat Link és a MAL honlapja: Link sok érdekes dolog olvasható de nem egyértelmû miért veszünk máshonnan ekkora bauxitvagyon mellett, ahogy az argentin cseresznye megvásárlása/importja is kisemberi ésszel érthetetlen volt anno. Gondolom geológus fórumtársaink eligazítanak mielõtt pálcát törünk felettük.

Sajnos vagyunk egy páran, akiknek a szakértõ szótól már felmegy a vérnyomása. Bármi történik (katasztrófa,baleset,bûntény stb.) állandóan azt halljuk, hogy a szakértõk így meg úgy, meg majd kiderül, csak várjunk (és legyünk hozzá elég hosszú életûek vagy döntsük el az egymás ellentéte szakértõi véleményekrõl mi, nem szakértõk, hogy melyik igaz).Elvileg a polgári, meg kapitalista, meg demokratikus, meg modern,meg fenetudja még milyen világban a szakértelem alapján lehet betölteni vezetõ állásokat, állami, politikai, gazdasági vagy magánszféra egyre megy. Meg is fizettetik az árát ,nekik 10-100-1000-szeres jövedelem kell, mert egy profi nem élhet átlagéletet. Még mielõtt megint megkapnám, hogy mások zsebében nem illik kotorászni (az enyémben sajnos mindig kotorásznak a profik), nem irigylem tõlük, ha tényleg megérdemelnék, nem is szólnék. De ha csak orbitális zagyvaságokat tudnak mondani, egy értelmes és pontos meghatározás vagy félmondat sem telik ki tõlük, akkor már a profiszakértõmilliárdoslobbistától elvenném az utolsó rangját és milliárdját is.
Olyan hírek is terjednek,hogy annyi az urán ebben a trutyiban,hogy máshol örülnének ilyen urántartalmú ércnek.Mások szerint csak abban vagyunk biztosak, hogy radioaktivitás nuku.De ki mérte meg az uránt benne ? És mikor ? Hogy 10 éve mi volt, az ma már nem mérvadó !
Azt is mondják,hogy évek óta mi bérben csináljuk a timföldet: behozzuk a bauxitot hozzá, aztán elviszik alumíniumot gyártani oda, ahol van elég energia.A trutymó meg itt marad,hisz itt nem számít a környezet(azért van a profi környezetvédelmi minisztérium,hogy jó pénzért mindent megengedjen ? ) De ki tudja, hogy a külhonból millió tonnaszám idehozott bauxitban mi mennyi ?

Bármennyire is jó lenne csak szép dolgokról írni, vannak hírek, melyek mellett nem lehet szótlanul elmenni. Így pl. az iszap összetételével kapcsolatos hírek... Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal nemzetközileg akkreditált laboratóriuma az iszapminták analízise után ma nyilvánosságra hozta az eredményeket: eszerint extrém magas arzén-, króm- és higanytartalommal bír az iszap, azaz kimondottan és akár évtizedekre kihatóan mérgezõ, az arzén pl. a határérték 25-szörösét éri el... (ugyanezeket az eredményeket megerõsítette a budapesti Bálint Laboratórium is). A Pannon Egyetem rektora azonban ma kijelentette, hogy NINCS megnövekedett arzén-, króm- és higanytartalma az iszapnak. Izé...

Más: Ukrán vélemények szerint az iszap összetétele inkább emlékeztet egy vegyifegyver-üzem hulladékára (õk aztán tudják, ugye...), mint a timföldgyártásból származó iszapra. Egy ukrán timföldgyár szóvivõje viszont kiemelte, hogy az iszappal nincs semmi gond, a kis lugosságát könnyen semlegesíteni lehet, maga az iszap pedig akár termõföldek trágyázására is használható...

MIVAAAAAAN?????