Bioszféra
Szerintem egy egyedi élõhelyi közösség alakul ki egy régóta egyféle módon használt területen, amihez a helyi gombák is alkalmazkodnak. Felénk csak birkás helyeken van szegfû, ahol régen (kb 35-38 éve) marhás hely volt, ott pöfeteg nõtt egykoron, míg még járták a marhák. Mára persze semmi...
Ha a Te gombád a marhához volt szokva, akkor a birka az õ számára olyan drasztikus változás lehetett, amit már nem élt túl. Nagyon finoman hangolt rendszerek ezek, növények, gombák, talajbacik, tápanyagok, vízháztartás, stb., észre se vesszük, mennyi összefüggés van, ami életben tart egy élõhelyet. Általában akkor derülnek ki ezek, amikor pusztulni kezd...
Egyik szegfûs helyemen észrevettem, hogy sokkal jobban szeret ott nõni, ahol agyon van taposva a csepp kis talaj (itt ugye pár centis talajréteg van a dolomiton), másik helyemen is gyakran jön ki a szegfû a gyalogösvény közepén. Lehet, hogy a marhák csak annyiban járultak hozzá Nálad a növekedéshez, hogy nagyobb súlyukkal jobba tömörítették a talajt, s a birkák már túl könnyûek ehhez. Persze lehet, hogy marhaság, csak egy ötlet.
Ha a Te gombád a marhához volt szokva, akkor a birka az õ számára olyan drasztikus változás lehetett, amit már nem élt túl. Nagyon finoman hangolt rendszerek ezek, növények, gombák, talajbacik, tápanyagok, vízháztartás, stb., észre se vesszük, mennyi összefüggés van, ami életben tart egy élõhelyet. Általában akkor derülnek ki ezek, amikor pusztulni kezd...
Egyik szegfûs helyemen észrevettem, hogy sokkal jobban szeret ott nõni, ahol agyon van taposva a csepp kis talaj (itt ugye pár centis talajréteg van a dolomiton), másik helyemen is gyakran jön ki a szegfû a gyalogösvény közepén. Lehet, hogy a marhák csak annyiban járultak hozzá Nálad a növekedéshez, hogy nagyobb súlyukkal jobba tömörítették a talajt, s a birkák már túl könnyûek ehhez. Persze lehet, hogy marhaság, csak egy ötlet.
Az megnyugtat, hogy máshol még van szegfûgomba. Volt pár gombászhelyem (vízmûvek üzemi területei), ahol nyilvánvaló okokból semmilyen drazségyár, vagy lepénygyár nem mûködhetett, szegfûgomba mégis volt. Akkor is, most is ugyanúgy kaszálják a területet, de a gomba ott is eltûnt, mint a réteken. A fõ tetthelyem nagy részén sem legeltettek, csak kaszálták, mégis gombaözön volt rajta. Egy pár km-re a fõ tetthelytõl volt egy állandóan tarra rágott birkalegelõ, amin csak a májusi gombaszezon mûködött, de az mindenféle gombával. A terület sokkal szárazabbnak tûnt. Én inkább azt detektálom, hogy a fû túl gyorsan nõ, a korábbi május végi térdig érõ helyett derékig ér. Talán a gomba nem hülye olyankor teremni, amikor esetleg csak egy tornádó tudná a spóráit messzebbre vinni. Hogy a fû miért robban be ? Magasabb hõösszeg ? Magasabb CO2 kocentráció ? Nem tudom...
Nekem ellenkezõek a tapasztalataim. Volt egy olyan tuti helyem, ahol évtizedekig marhákat legeltettek nõtt is rengeteg csiperke és szegfûgomba. Néhány éve a marhák helyett birkákat legeltetnek a területen és azóta errõl a helyrõl gyakorlatilag mindenféle gomba eltûnt. A marhatartás gyakorlatilag meghalt a környéken, de ahol nincs birka ott azért még mindig van gomba, no persze leginkább az õszi kaszálás után.
Amíg a tavaszi gombaszezon elkezdõdik, egy kis elméleti gombászat :
25 éve gombászok rendszeresen. Helyszín : Dk-mo-i szikes legelõk, õsgyepek. A 25 évvel ezelõtt tömegesen elõforduló gombák : mezei szegfûgomba, csiperkék (mezei, erdõszéli, szekszárdi, nagyspórás, sziki, stb.), tejpereszke, lila tönkû pereszke. A szegfûgomba és a csiperkék május közepétõl június végéig és augusztus közepétõl-végétõl szeptember vége-október elejéig fordultak elõ tömegesen, a tejpereszke tavasszal a csiperkék elõtt 7 - 10 nappal jelent meg május 5-tõl június végéig és augusztus végétõl szeptember végéig lehetett nagy mennyiségben gyûjteni, nyilván a csapadék viszonyok függvényében. A lilatönkû pereszke szeptember végétõl az elsõ komolyabb fagyokig volt gyûjthetõ.
Jelenleg :
- A szegfûgomba felénk gyakorlatilag kihalt, tömeges helyett szórványosan fordul elõ. Gyûjteni nem érdemes, nem jön össze egy rántottába való egy 300-400 hektáros réten. Régen egyetlen hatalmas boszorkánykörön 1-2 kilót össze lehetett szedni, szedése nem élvezet volt, hanem munka.
- A többi gomba legalább egy héttel korábban jelenik meg, pl. 2005 május 2-án is találtam viszonylag öreg, tapasztalatom szerint kb. 5 napos tejpereszkét.
- A tavaszi gombaszezon a májusra korlátozódik, a fû vágtatva nõ és lefojtja a gombát. Csapadékviszonyoktól függõen egyes helyeken a fû 2 m magasra nõ (nem hittem volna el, ha mástól hallom : a fû virágzata a fejem felett kezdõdött).
- Kaszálás (június 10. környéke) után a fû vagy kisül, vagy újra berobban és lefojtja a gombát – tavaszi szezon vége, a gyûjtött mennyiség töredéke a korábbinak.
- Szeptember : gomba nincs, vagy alig van.
- Október- november, ha nem túl meleg, nem túl száraz és nem túl szeles az idõ, a lilatönkû pereszke most is nagy mennyiségben folyamatosan gyûjthetõ. Egy hibája, hogy csak fiatalon igazán jó ízû, de kinek van ideje 4 - 5 naponta folyamatosan körbeszedni egy 300-400 hektáros legelõt ?
Lehetségesnek tartom, hogy az "eltûnt" gombák termõ területe északabbra tolódott. Érdekelne más tapasztalata.
Maximális tisztelettel : Lujó
25 éve gombászok rendszeresen. Helyszín : Dk-mo-i szikes legelõk, õsgyepek. A 25 évvel ezelõtt tömegesen elõforduló gombák : mezei szegfûgomba, csiperkék (mezei, erdõszéli, szekszárdi, nagyspórás, sziki, stb.), tejpereszke, lila tönkû pereszke. A szegfûgomba és a csiperkék május közepétõl június végéig és augusztus közepétõl-végétõl szeptember vége-október elejéig fordultak elõ tömegesen, a tejpereszke tavasszal a csiperkék elõtt 7 - 10 nappal jelent meg május 5-tõl június végéig és augusztus végétõl szeptember végéig lehetett nagy mennyiségben gyûjteni, nyilván a csapadék viszonyok függvényében. A lilatönkû pereszke szeptember végétõl az elsõ komolyabb fagyokig volt gyûjthetõ.
Jelenleg :
- A szegfûgomba felénk gyakorlatilag kihalt, tömeges helyett szórványosan fordul elõ. Gyûjteni nem érdemes, nem jön össze egy rántottába való egy 300-400 hektáros réten. Régen egyetlen hatalmas boszorkánykörön 1-2 kilót össze lehetett szedni, szedése nem élvezet volt, hanem munka.
- A többi gomba legalább egy héttel korábban jelenik meg, pl. 2005 május 2-án is találtam viszonylag öreg, tapasztalatom szerint kb. 5 napos tejpereszkét.
- A tavaszi gombaszezon a májusra korlátozódik, a fû vágtatva nõ és lefojtja a gombát. Csapadékviszonyoktól függõen egyes helyeken a fû 2 m magasra nõ (nem hittem volna el, ha mástól hallom : a fû virágzata a fejem felett kezdõdött).
- Kaszálás (június 10. környéke) után a fû vagy kisül, vagy újra berobban és lefojtja a gombát – tavaszi szezon vége, a gyûjtött mennyiség töredéke a korábbinak.
- Szeptember : gomba nincs, vagy alig van.
- Október- november, ha nem túl meleg, nem túl száraz és nem túl szeles az idõ, a lilatönkû pereszke most is nagy mennyiségben folyamatosan gyûjthetõ. Egy hibája, hogy csak fiatalon igazán jó ízû, de kinek van ideje 4 - 5 naponta folyamatosan körbeszedni egy 300-400 hektáros legelõt ?
Lehetségesnek tartom, hogy az "eltûnt" gombák termõ területe északabbra tolódott. Érdekelne más tapasztalata.
Maximális tisztelettel : Lujó