Bioszféra

OK. :-)
Szóval a varjak azért tûnnek sokkal többnek télen, akkor is, ha épp nem az ukrán - orosz madarak jönnek le hozzánk, mert egyszerûen ilyenkor a vadonban erõsen korlátos a táplálkozásuk, s mi emberek bõven adunk nekik. Érdekes egyébként, hogy míg Veszprémbe a 70-es évek vége óta nem jött nagyobb varjútömeg télen, sõt, volt, hogy egyet se láttam, Székesfehérváron MINDIG sok van.
Vetési varjú (Corvus frugilegus): Link
Csóka (Corvus monedula): Link
Nyugi, a nagyanyám kányának hívta a varjút, amúgy népiesen. :-)

Szégyenkezve kell bevallanom ornitológiai ismereteim hézagos voltát, de én eddig abban a hitben voltam, hogy varjú és csóka egymás szinonimái. Bár azért megvolt bennem a kétely kisördöge, mert a "hivatalosság" szeret csakazértis máshogy nevezni dolgokat, mint az "egyszeri nép".
Szóval a varjúra gondoltam, nem a csókára. Ezekbõl mifelénk nincs hiány, nemrégiben szinte az égbolt felét elsötétítette egy gigantikus varjúcsapat. Ennyit soha életemben nem láttam.
Egyébként a varjak kelet-európai eredetét állító beszélgetõpartnerem azt mondta, viccesen "orosz fácánnak" szokták hívni a varjút. Én sem tartottam lehetetlennek, hogy egy részük valóban a Keleteurópai-síkságról származik -a nagy hideg és a táplálékhiány kergeti be õket a Kárpát-medencébe. Kérdésem erre vonatkozott.

Tud valaki valamit a varjak vándorlási szokásairól? Igaz lehet, hogy télen egy részük Északkelet-Európából hozzánk költözik a hideg elõl? Ha valóban így van, az magyarázatot adna a keményebb fajta teleken tapasztalható "csókadömpingre".