Bioszféra

1., Thermometer nincs mit, szívesen ha érdekelt. Sajnos nem mindig érthetõ gondolatmenete. Indítása, "Felejtsünk el mindent!" - én nem mertem volna leírni. Egy másik cikkének alcíme "Teljesen téves az elképzelésünk a térrõl, idõrõl, de még a logika fogalmáról is" Hozzáteszem ez csak az õ számára derült ki. Az ok-okozat megfordulását bárki megélheti, miként formálja a múltat a jövõ ha egy filmet visszafelé forgat. DE érdemileg beavatkozni nem tud, csupán a film futásának irányát váltogathatja. Én azt is furcsállom hogy minden ilyen elmélet múlt-jövõ vonalon ragad le, kimarad a vizsgálatból a vizsgálat idõpontja a JELEN. Senki nem említi hogy a múltat követõ jelenben mindig a legvalószínûbb véletlen esemény választja a következõ jelenné váló jövõt és ezt fraktálokkal "jósolni" követni, modellezni lehet. Ezekben az elméletekben és laboratóriumi "bizonyítékaikban" komoly hibalehetõségnek vélem ha az irracionális számokat racionális számok sorozatával közelítik határértékig, mert mindig marad kis eltérés ami nagy léptékben már komoly pontatlanságra vezethet. Analóg hasonlat, a PI tizedes számjegyeinek elemszáma egymilliárd fölött jár. A 3.14 érték jól megfelel egy iskolai szerkesztéshez, de egy kozmikus test pályaszámításához legalább 3.14159265358979323846 értéket kell alkalmazni. A számolás a PC korszakban is becslés, mert csak abbahagyjuk ahol a gép kapacitása megszabja. Így minden számolásnál kerekítés történik, márpedig amíg kerekítünk elveszhetnek finom részletek pld. egy addig végtelennek látszó tizedes hirtelen szakaszos ismétlõdésbe csap át, ami esetleg komoly eltérés alapja lehet de errõl már nem tudunk mert pont elõtte fejeztük be a számítást. Egy logartárcsánál valamivel pontosabb egy félméteres Faber-Castell léc becslése, a kézikalkulátor 8 tizedesig, mobil kalkulátora 12 tizedesig számol de alulmarad a ZX Spectrum képessége mellett. Kis múzeum: Link (a léc akkora mint egy kisebb kard, édesapámé volt) A legerõsebb gépem már kiolvasni is hosszú számjegyeket generál, de számjegykapacitása végén "õ" is kerekít ezért a távoli nagy prímszámokhoz idõvel kevésnek bizonyult és külön szoftvert kellett írnom a nagy számok részekre bontott kezeléséhez. A matematikai logika segít de konkrét "mért/számított" értékeket nem ad csak lehetséges irányokat kizárva az ellentmondásra vezetõket. Egyéni vélekedésem hogy a végtelen tizedesek miatti pontatlanságok révén keletkeznek a "kiszámíthatatlan" véletlenek bármely folyamatban. (Ebbe "szaladt" 1960-ban E.Lorenz is amikor felfedezte a "pillangó-hatást". Számítógépe hat tizedesig számolt de csak három tizedesjegyig nyomtatták az eredményt. Ezek a visszatáplált számok csak kis mértékben, de eltérõ kezdeti feltételt adtak meg. Lorenz rájött, hogy az idõjárást és a hasonló folyamatokat olyan egyenletek írják le amelyek nem oldhatók meg, csak közelítõ módszerekkel számíthatók. Az ilyen rendszerekben csekély hiba is átfogó hatással van a rendszerre.) Komoly érvként emlegetik még a méréshez használt atomórákat, de a jelenlegi elméletek szerint az idõ mérésének határai vannak és ennek megközelítésére sem képesek akár a napóra a karórákat. Még nem tudják kimérni a megállapodás szerinti legkisebb idõegységet amennyi egy fénysebességgel haladó fotonnak szükséges hogy egy Planck-hossz utat megtegyen, értéke ~5.4×10^−44 másodperc (44 nulla elõzi) Amíg pontatlanok a mérések, hibás becslések alapján alkotnak inkább fantáziadús semmint logikusan követhetõ használható elméleteket.
2., Az ember számára hasznos szabályszerûségek kialakulása érdekes, de sztem nem az antropocentrikus természet részrehajló játéka. Az ember ismeri fel a számára hasznosat, szépet, pld. egy "valamire hasonlító" fraktálrajzot számos véletlen ábra közül kiemelve. A Shakespeare összes mûveit véletlen leütésekkel megalkotó majmok vakon gépelnek az ember rendszerezõ agya találja meg a rendezett alakzatokat azaz szavakat. Példaként az "ADEINSTU" betûhalmazt (bár a DEI máris szembeötlõ) addig rendezgetjük, míg értelmezhetõ szavakat adnak. Elsõ eredmény: United States. Tovább rendezgetve kiformálódik "In te deus stat" (Benned az isten) Továbbhaladva "Inde Tute stas" (Ennekutána biztosan fogsz állni) Rákövetkezõ értelmes variáció "Siste, nudat te" (Megállj, megkopaszt!) Végezetül "A te desistunt" (Eltávoznak mellõled) Akár egy Nostradamus prófécia játék a betûkkel, mi rostáljuk ki a nekünk szükséges információt, ehhez is az éppen szükséges nyelvet (dekódolást) választva. Ha megjelölnénk a levegõmolekulákat, hõmozgásukkal a másodperc minden töredékében képezhetnek gépíráshoz hasonló módon értelmes szövegsort és kirajzolhatnak szabályos alakzatokat múltról és jövõrõl egyaránt. S. Lem jól érzékelteti az okleveles zsivány történetében- "Mohó ekkor már nagyon kétségbeesett, kézzel-lábbal kapálózva próbált szabadulni a papírhalom alól, de hiába; tépte, szaggatta a mérhetetlen papírszalagot, de olyan sok szeme volt, hogy valamelyik elé mindig került egy-két új információ, tehát akarva, nem akarva meg kellett tudnia, hogy mennyi monszunpótlékot kap egy házmester Indokínában, és miért mondogatják a flamingóföldi guzurmánok, hogy "öreg csibésznek sötét a város". Ekkor csüggedten lehunyta valamennyi szemét, és mozdulatlanná dermedt az információlavina súlya alatt." Szövegforrás: Link
Ui: át fogom nézni az említett könyvet, láttam már de címe miatt bele se néztem

Köszönöm a cikket! Hasonló dolgokat olvastam már az "Ezoterikus fizika" címû könyvben, melyben szerencsére csipetnyi ezotéria sincs, viszont szépen végigjárja a fizika tudomány legvégsõ határait. A bonyolult kísérleti berendezéseket persze én sem értettem meg elsõ olvasásra (de még a másodikra se, sõt, most se értem) Ellenben a két réses interferencia tökéletesen érthetõ -maguk a tények döbbenetesek, a következmények felmérhetetlenek. Ezért is írtam pár napja Lujó kollégának, hogy az intellektus és a külvilág viszonya sokkal bonyolultabb és ravaszabb, mint amilyennek feltételezni hajlamosak vagyunk.

Thermometer nagyon szívesen leírnám a lényeget de nehéz összefüggõen sûríteni mert ahhoz elõbb a szerzõ gondolatmenetére kell ráérezni ami nekem nem megy Inkább csatolom a teljes cikket hátha Te megérted. Jellegében a "hány szárnytolla van egy arkangyalnak" vitákra emlékeztet - ami ugye eleve feltételezi az arkangyalok létezését bár azokat a kiválasztottak látomásait (ami ugyan végsõ soron észlelés de egy szóbeli beszámoló értékelhetõ paraméterek nélkül keveset ér akár -3.2°C mért érték vagy a "hideg van kint" beszámoló különbsége) leszámítva ugyanúgy nem látta senki akár a vírusokat vagy atomokat (de ezeket megfelelõ eszközökkel bármikor észlelhetjük, ellenõrizhetjük, az arkangyalokat talán az erõs hitûek kivételével csupán az Utolsó ítélet napján fogunk látni). A Metnet "vetélytársa" az Idõkép közli a cikket melyen másfél éves kihagyás után (gondolom azalatt dolgozott rajta) közölt szerzõje, csekély értelmû medvebocs lévén nekem legalább három év kell mire esetleg megértem A T. Modik engedelmével csatolom elérését: Link
Tisztelem a szerzõ törekvését de nem látom át tisztán mit is akar mondani. Pld. megemlíti az õsrégi (gyerekkoromban zseblámpás) példát egy lézer kellõen távolra vetülõ fényének fénysebességnél gyorsabb mozgásáról két pont között. Errõl nekem azonnal a lentebb említett locsolócsõ jutott eszembe (a nehézségi erõ kényszere miatt alakuló parabolaív okán). A fotonnak ha mégoly kicsi (nullának szokás tekinteni) de invariáns helyzetben is van anyagi tömege, relativisztikus mozgási tömege még nagyobb tehát némi tömegtehetetlensége is KELL hogy legyen. Durva hasonlat: ha egy locsolócsövet a kiáramló víz sebességénél gyorsabban hirtelen más irányba fordítunk, a vízsugár csak késve fogja követni az új irányt. Szerintem a fényfolt sem fog a fénynél gyorsabban odébb vándorolni, hanem tömege és tehetetlensége lévén elhajlik az egymást követõ de nem szilárdan összekapcsolt fotonok sorozatából felépülõ fénynyaláb, akár a vízsugár részecskéi. Olvasgatom a cikket, de inkább a véletlenek sorozata folytán a káoszból fraktálokkal kiemelkedõ szabályosságokról szeretnék még írogatni ha nem átkoznak ki a fórumtársak Lényege: a szabályosságokat nem számunkra emeli ki valami láthatatlan intelligencia, hanem mi emberek vesszük észre és használjuk fel.
A cikkre visszatérve - nem tartom lehetetlennek hogy "médiatrükk", a weblap nézettségét akarták emelni közlésével a weboldal szerkesztõi. Konkrét, megalapozott állításnak hat de csak feltételezésekre épülõ vitaalap hívõk és kétkedõk között melyre sokan odagyûlnek

Hogy is volt pontosan ez a kísérlet? Megköszönném, ha röviden leírnád.

Nem veled van a baj, nyugi! :-)
Õ halálosan komolyan gondolja, csak épp nem õ a megfelelõ ember a spanyolviasz feltalálására.

Hajjaj Noli... pont ma délután ajánlotta valaki ezt a cikket átnézésre mi a véleményem róla. Eddig kétszer rágtam át magam rajta és annyi bakit véltem felfedezni hogy kezdek kételkedni az egész iromány komolyságában - már már olyan akár egy "bajsza alatt mosolygó" szkeptikus által szerkesztett tudományosan komolykodó humoros paródia. Asszem talán (de ki tudja) még jó a felfogásom és szövegértésem de ebben a szövegben több helyen is csak nézek-nézek mint Göre Gábor bíró uram a nagy kiállításon "olvasom, de nem értem"... lehet hogy bennem van a hiba mert még nem vagyok elég érett az ilyen nagy horderejû felfedezésekre. Talán soha nem is leszek... Most odajutottam, kijegyzetelem az állításai igazolására megemlített valódi tudományos kísérleteket (nem tejfölöspohár és piros moziszemüveg youtube-os házikísérleteket mint az egyik képükön) és egytõl egyig leellenõrzöm a neten valódiságukat. Nagyon úgy tûnik némely csatolt kép nem is a tárgyalt részhez illik (több helyen a szövegtõl elütõ, egészen más kísérlet látható az összeállításból, bízom vizuális memóriámban úgy dereng némely képet teljesen más összefüggésben emlegetve láttam másutt) de ez csak sanda érzés le kell ellenõriznem.
Talán marhaság de miért ne? Legalább vagy megnyugtatom magam vagy felkészülök a dementia senilitasra

Ha megnézed a cikk írójának más alkotásait, még komolyabb problémákat is fogsz találni.....

Noli tán igyekeznie kell a múltnak mert megeshet hogy még visszatérése elõtt a jövõ megváltoztatja a múltat Most olvastam egy cikket, kiragadok egy részt, kísérletekre hivatkozva felvetik- "ha nem a jelen változtatta meg a múltat, akkor honnan tudhatták volna "elõre" a fotonok vagy elektronok, hogy milyen döntést fogunk hozni? Honnan tudhatták volna, hogy átrepülhetnek-e mindkét résen, vagy csak az egyiken? Honnan tudhatták volna, hogy mi kikényszerítjük-e majd a döntést az egyértelmû útvonalukról, vagy hagyni fogjuk õket szabadon interferálni?... sokan úgy értelmezik a történteket, hogy a jövõbeli esemény (az idler fotonok jövõje) visszamenõleg megváltoztatja a múltat (vagyis a D0 ernyõn már megtörtént és rögzített szignál fotonok becsapódás helyét)" elég fura és bonyolult cikk többször átolvasom mert érzésem szerint komoly (vagy komolytalan) logikai bukfencek vannak benne

Nekem is van több vadászkönyvem. Szívesen forgatom õket, nagyrészt magányos vadászatokról, ember és vad sportszerû (egyenlõ esélyek) küzdelmérõl szólnak. A vadászat régebbi idõkben testedzés és "harcgyakorlat" volt, nyomolvasással felkutatták és követték míg végül megküzdhettek lándzsával-késsel agyarak-karmok-szarvak ellen, a gyõzelem testi erõn és ügyességen múlt. Manapság státuszszimbólum és távolról ölõ biztonságos passzió lett a vadászat, testileg alkalmatlan ember is megteheti fedezékbõl, jó lõfegyverrel. "Fõúri vadászatoknál" nem kell egyedül cserkelni kilométereket hegyen-völgyön hóban sárban esõben, hajtók terelik a vadakat a fedezékbe húzódott lövöldözõ elé (ha elvétené, nagyobb fõurak mögött hivatásos vadász is áll) Vadászat címén nemegyszer újkori hekatombát rendeznek de már nem vallási célzattal, különös tekintettel a rákövetkezõ közös lerészegedésre és ami ezzel járhat. (Habár nemegyszer lelkipásztorok kérik Szent Hubertus oltalmát a tömegvérengzésre készülõ vadászokra. Szent Hubertus alkoholmámoros mulatozás és véres vadászat közben kitartó üldözés után halálosan megsebzett egy fehér szarvasbikát. A haláltusában vergõdõ állat látványának hatása alatt ráeszmélt arra, hogy élete tévúton jár, szerzetessé lett. Egy másik szerzetes példája: "...atyámfia farkas, én akarok teközted és ez emberek közt békességet tenni Úrnak nevébe..." Link ) Divat tetemek dombján állva fényképezkedni, képileg is érzékeltetve "ura vagyok életnek és halálnak". Ember állat rovar természetes halála természetes dolog, az élet rendje. Viszont embertelen cselekedet csupán kedvtelésbõl ölni. Nem pusztíthatunk el semmilyen életet CSAKIS szükségbõl vagy önvédelembõl. Élni és enni kell, saját fennmaradásunkhoz el kell vennünk a környezetbõl amire szükségünk van DE CSAK ANNYIT AMENNYI SZÜKSÉGES. Ölni is kell DE "irgalmasan" gyorsan hogy az áldozat fel se fogja halálát. Természetesen szükséges hogy a vadállományt felügyelõ hivatásos vadászok kilõjék a gyenge-beteg állatokat de NEM létszükséglet luxusvadászatokban halomra lõni a vadakat amibõl vélhetõen csak néhányat esznek meg helyben. (A trófeát felteszik a falra, a legszebb prédát kitömik, de minek? Bizonyíték a vad elejtõjének ügyességére keménységére? Ehhez elég agyaggalamb lövészet, egy távolsági gyalogtúra megtétele nehéz terepen. A puskás civil inkább állna be katonának, ott túrázhat-lövöldözhet kedvére. Függetlenül a trófeához fûzhetõ kalandos vadászmeséktõl, szükséges ámulatkeltõ bizonyíték a megölt lények tetemét/bõrét/csontjait/fogait kiaggatni a falra? Múzeumban szemléltetésre/oktatásra természetes, de otthon?) Ez a "luxusvadász" viselkedésminta bármely rendszerben mindenkor hatalmi/gazdagsági jelkép volt hogy megtehetik azok akiknek van rá pénzük és hatalmuk. Ezek vadásznak nevezik magukat de csak olyanok egy hivatásos vadászhoz mérten, mint akik halradarral merítõhálóval mázsaszám gyûjtik a halakat szemben a magányos sporthorgásszal. Záradék: tiszteletben tartva a vadállomány felett õrködõ és kemény feladatokat ellátó hivatásos vadászokat, a kedvtelésbõl öldöklõ "puskás civilek" nyomába se léphetnek egy igazi (fegyverforgatásra és emberölésre kiképzett) fegyelmezett katonának.

Pedig tanulságos, már csak azért is, mert a múlt néha képes visszatérni...

Nem olvastam,de köszi az ajánlást "vadász van a családba"
Viszont ha egykori nagyurasságok kegyetlenségeirõl is szól akkor lehet inkább kihagyom,csak felhúznám magam az amúgy se kedvelt egykori vezéreke.

Nem tudom, olvastad-e Majtényi György "K-vonal" címû könyvét, ha nem, csak javasolni tudom. Ha már vadászat... Brutális számok vannak benne egykori komm. pártvezérek vadászási szokásairól (is).

halott fácán Link

Na az biztos.

Akkor biztosan gaz arab terroristák lõdözték le a madarakat, vagy esetleg maga Allah avatkozott be, hogy kétségbeesésbe sodorja a gyaurokat.
3-án kiadott vizsgálatok után nem találtak mérgezésre utaló nyomot, a boncolások arra engednek következtetni, hogy valami külsõ hatás, sokk, kihûlés, villám, jégverés ilyesmi lehetett.
"The director of Cornell Universitys ornithology lab in Ithaca, N.Y., said the most likely suspect is violent weather. Its probable that thousands of birds were asleep, roosting in a single tree, when a "washing machine-type thunderstorm" sucked them up into the air, disoriented them, and even fatally soaked and chilled them. " stb. MSNBC-n van fenn. Ha átázik a tolluk, percek alatt megfagynak - fõleg, ha a zivatarfelhõ magasba szippantotta õket.
Amúgy Los Angelesben is találtak kb 500 halott madarat, de azok több fajhoz tartoztak, hasonlóan "rejtélyes" haláluk volt. Svédeknél is votl kb 100 halott madár: Link Elvileg itt csókákat találtak.
Tuti még máshol is, fõleg most, hogy eszi a sajtó... Itt pl, százával hever a halott fácán: Link

No és a halakat se feledjük, ezúttal Brazíliából jleztek halpusztulást:
Link
Itt kémiai szennyezésre gyanakodnak, ha jól értem.

De minden évben van szilveszterkor rakéta lövöldözések mégsem történt ez még meg, legalábbis nem hallottam.

Tömeges madárpusztulások: Link