Bioszféra

Igen, gombafaj okozza a pusztulást. Nincs idõm végigolvasni a cikket, de eltettem. Tavasszal nekünk is permetezni kell, mivel a mi fáinkat is megtámadták..
Most irány tanulni, lehet pár napig nem is leszek egyáltalán. [esõ]

Köszönöm, így már érthetõ. A cikk teljes összhangban van az általam tapasztaltakkal.

Link

Viszont a 70-es években ezek az erdõk még teljesen egészségesek voltak -tudom, mert sokat kirándultunk akkor a Nosztoriban, meg az azt övezõ Csákány hegyen és Szent Péter hegyen. Kedvenceim voltak ezek a feketefenyvesek, nagy szomorúsággal figyeltem a pusztulásukat. Érdekes, újabban visszaszorulni látszik a betegség, azok a fák, melyek megmaradtak, vagy fiatalok, nagyrészt mentesek tõle. Egyszer már említettem a fórumon a dolgot, Jaurinum reagált is rá, megemlített valami kártevõt, de ez csak egy ötlet volt. Igazából azóta se derült ki a számomra, mi okozta ezt a bõdületes fenyõpusztulást, mely a Gyõrtõl keletre elterülõ homoki fenyveseket is elérte, és az erdei fenyõt is érintette. Neked van valami elképzelésed?

Azért valamilyen kórokozó felel.

Ez tuti nem csak hõsokk volt, pl. a Nosztori oldalánál, a rendõriskola feletti domb még a 80-as évek közepén kezdett száradni, dõlni, majd fokozatosan kihalt. Arra jártam minden nap Füred felé gimibe, láttam a folyamatot.

Világos, a mediterrán-szubtropikus vidékeknek is megvannak a maguk fenyõfajai, például a nálunk is telepített, nagyon gyakori feketefenyõ. Meg kell mondjam, én eddig azt feltételeztem, hogy a meleg tájakon élõ fenyõk másodlagosan kerültek oda északról. Érdekes gondolat, hogy a növény ugyanolyan módon védekezik a fagy ellen, mint a meleg és szárazság ellen.
Egyébként az említett hõsokk elõszeretettel éri a feketefenyõt is -éppen a Balaton felvidéken egész erdõk pusztultak el ilyen módon a 90-es években, nyilván te is láttál ilyet- holott ez a faj elvileg a meleg Mediterráneumban õshonos.

Tûlevelûek nem csupán magas szélességeken élnek, ahol nem kilégítõ a napfény mennyisége. A levél tû volta pusztán a szélsõséges idõ és a vízvesztés elleni védekezésre adaptált forma (lásd még egyes sivatagi, félsivatagi növények esetét). A gyanták nem pusztán a hidegtõl óvnak, hanem pl gombáktól, s bizonyos rovaroktól is. (Ezért nem tudsz fenyõrönkön laskát termeszteni). Azon túl még a sok kicsi sokra megy eset is fennáll, kiszámolták, hogy a tûlevelûek össz lombfelülete sok esetben meghaladja a hasonló méretû lombos fa lombfelületét.

A fenyõk barnulása részint a hõsokk miatti gyenge védekezõsképesség - pl. gomba, baci ellen - eredménye, részint meg magáé a kiszáradásé (csapihiányé). A hazai kertek fenyõi legtöbb esetben nem kimondottan a magyar viszonyokhoz szokott fafajok. Ha jártál már kánikulában fenyves közelében, tudod, hogy mennyire erõsen párolog ilyenkor az illó olajuk, sokszor szinte szédítõen illatosak!

Egyébként nem túl sok éve számoltak utána annak, hoyg a nagy északi erdõségek (amelyek nagyrészt fenyõerdõk) a vártnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a légköri CO2 megkötéséhez, ezzel a szerepük a tróspus esõerdõihez mérhetõ.

Bevallom, kissé provokatív volt a kérdésem, mert persze nekem is megvan a saját elképzelésem errõl -csak kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá a fórumtársak.
Nézetem szerint magas földrajzi szélességen a felületegységre esõ napenergia nem elégséges ahhoz, hogy a fa a nyári szezonban megtermelje az egész évre szóló tápanyagot. A fagyban való fotoszintetizálás szüksége miatt "kellett kitalálni" a fagyálló gyantákat. Ez nagy hõségben elõnytelen is a fenyõ számára, mert a viszkózus, nehezen áramló nedvek és a viszonylag kis felületû tûlevelek nyilván erõsen limitálják a párologtatást, hûtést. Hõségidõszakok után nálunk tömegével betegszenek meg, száradnak ki a fenyõk.(Bár lehet, ebbe valami parazita, mikroba is "besegít")

Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni. Keresek szebbet, bár ezek szerintem jó példák a természeti rendezõdésre (az itt kialakuló elrendezés a Fibonacci formákra emlékeztet)
(Én csodálatosnak tartom hogy fraktálokkal jól modellezhetõk a Természet folyamatai)

Értem én, de csúnya, csicsás. Pont, mintha pár pesti öreglány süteményes alsztalkáiról csented volna össze a képeket. Tessék szép fraktálokat használni! :-DDD

Ezt nézd meg, mekkora kép már! Link

Noli, olvasd el a #26929. hsz. utóiratát (Káoszrendezõdés fraktálokkal modellezve)
(Mintha ráéreztem volna készülõ kérdésedre, ötletszerûen még hozzáfûztem magyarázatát azon frissiben)
A telepátiáról egy film: Link Érdekesnek találom, hátha mást is érdekel

Még egy -ezúttal már "komoly"- gondolat a fotoszintézisrõl: kinek mi a véleménye, miért kell a fenyõknek télen is fotoszintetizálniuk?