Bioszféra

Van pár elmélet forgalomban errõl... Chomsky vagy Fitch elméletei, Fenn elképzelései, sok esetben totál ellentmondóak, más esetben átfednek. Nagyon úgy hiszem, hogy nem vagyunk túl közel még a megoldáshoz. Az biztos, hogy követhetõ elõzményei vannak az állatvilágban, s az is biztos, hogy az ember evolúciója során történt valami, ami lökött egy nagyot a mi beszédünk mai formái felé.
Egy nagyon jó könyv van a témában, ami abszolút elfogulatlanul összeszed és összegez, kiválóan bemutat minden ma ismert elméletet:
Link

Nem, sõt mi rohantuk le a kárpát-medencei szlávokat. Viszont a csatában gyõzõ a kultúra egyes területein gyakran tanítvánnyá válik a történelem tanúsága szerint: innen a nyelvünkben elõforduló rengeteg szláv eredetû szó. Szinte alig tudunk egy mondatot elmondani nélkülük.
Más: engem mindig roppant érdekelt a nyelvek õstörténete. Hol kezdett elõször beszélni az ember? Több centrumból sugárzott-e szét a beszéd képessége, a nyelv - avagy csak egybõl?
Van valakinek infója e kérdéssel kapcsolatban?

Ez így van. De nem kell feltétlenül hatalmi viszony a szavak átvételéhez, nézd meg pl. a rengeteg jiddis szavunkat! Elég, ha folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk az adott nyelv embereivel. Lásd még pl. vinkli, sróf, stb. A szlovákok se rohantak le minket, mégis málna a málna neve.

Hari "?" Noli a rablóhadjáratokkal járó erõszakoskodásra utalt. A harcosok elsõ hulláma nem szótárazni ment, lerohantak, megszálltak egy területet és öltek raboltak erõszakoskodtak. Ezután a hódítók uralmuk alatt tartották a megszerzett területet. Én erre, a rablóhadjáratot követõ uralomra utaltam amikor hosszabb idõ alatt törvényszerûen átveszik egymás szavait õslakók és a harcosokat követõ, kiürült területekre betelepülõk a napi érintkezésben. Nagyrészt az idegen uralom alatt/miatt honosodott meg szókincsünkben sok török és sváb szó. A rendszerváltás óta pedig csak úgy dõl ránk az idegen szavak tömege melyek használata szinte kötelezõ lett. Pld. a "plázacica" keverékszó a mai "plázakorszak" elõtt sose volt magyar szó, mégis közhasználatú lett.

?

Lordom, ne is haragudj, de pár nõt néhány percre leteperni könnyebb, mint megtanítani neki egy csomó idegen szót.

Noli, azért bocsátottam elõre hogy nem vagyok nyelvész A hasonló hangzású szavak is becsapósak, gyakori hogy ami az egyik nép nyelvén hétköznapi gondolat, egy másik nép trágár kifejezésre használja. Nem is a nyelvrokonságot erõltetem (megteszik azt elegen, nemegyszer elképesztõen erõltetett kapcsolatokat összehozva otthon íróasztal mellett). Csupán megemlítettem hogy az eredeti koreai szöveget hallva feltûnt pár egytagú rövid szó mely magyarhoz hasonló hangzású. Ilyenkor a színészek mimikáját is figyelem, tekintve hogy a karakter kihangsúlyozása miatt erõsebben jelenik meg arcukon és "testbeszédükben" az érzelem, ekkor figyelhetõ meg hogy ismert hétköznapi helyzetekben hangzanak el odaillõ magyarhoz hasonló hangzású szavak. Az érzelmek nemzetköziek, legjobban a természetfilmekben figyelhetõ meg, pigmeus, eszkimó, indián, ázsiai és fehér ember - javarészt ugyanazon érzelmi reakciókat lehet felismerni testbeszédükben és mimikájukban, bár némelyik gesztust a helyi kultúrák részben módosítják. Vannak "ösztönvezérelt elemi alaphelyzetek" szeretet-utálat, öröm-harag, támadás-védekezés, agresszív fölény-megalázkodás jelei melyet a világ minden népe egyformán használ érzelmileg a testbeszédben, ilyenkor érdemes megfigyelni szókincsük alapszavait. Némelyik eltorzulva esetleg de rokonhangzásúan emlékeztet magyar szóra és ha "odaillõ helyzetben" hallani, nagy valószínûséggel rokon jelentése lehet. A jövevényszavak meghonosodását elõsegítette hogy saját szavuk nem lévén rá a "mûszaki" szavakat átvették a fejlettebbektõl. Anno kis elkülönült törzseket terelt birodalmába egy-egy nagy hódító, aminek a mai napig van utóhatása a felbomlott birodalmak utódállamaiban, elõzõleg elkeveredve egymás szavait átvették. A genetikai kutatás kiderítette hogy Temüdzsin leszármazottai megtalálhatók Skóciától Indiáig. A szavak is hasonlóan szétszóródhattak, nem csoda hogy távoli népek szavai között akad rokonhangzású azonos jelentéssel. A szavak "népvándorlását" leigázott kis népek birodalmakba szervezése indíthatta el, de az európai gyarmatosítók, kerekedõk és a keresztény hittérítõk is elõsegíthették. A területszerzõ nagy háborúk elmúltak, harmadikat nem akar az emberiség, ám a népvándorlás és "szócserebere"ma is folyik az etnikai keveredés, kutatás/tanulás kereskedelem megélhetés és a felgyorsult utazás miatt. Minden filót félretéve, az ember olykor rácsodálkozik egy idegentõl hallott ismerõsnek tûnõ szóra, elfelejtett távoli rokont sejtve

Ahogy a népek a történelmük során egymás mellé sodródnak, sok szó átkerül egyik nyelvbõl a másikba. Ma egy rakat magyar szó van, ami német szó, mégse gondolja senki, hogy vérileg németek lennénk (persze az más kérdés, hogy az itt élõ németek mennyi gént kevertek be a mienkbe, mondhatom nyugodtan, hogy max 50-60 éve kezdtek bekeverni, elõtte hihetetlen elzártan éltek - totálisan kivetette a sváb közösség magából azt, aki nem svábbal házasodott). Ugyanez igaz a szláv, stb. szavakra is. A szavak hangzására nem szabad adni, nem egyedül ez adja meg egy nyelv milyenségét. A koreai nyelv valószínûleg altáji eredetû, a mongol, a mandzsu és hasonlók rokona. Ettõl még számos szava van, ami az ausztroázsiai nyelvek szavaival analóg, van, ami indiai szavakra hajaz, stb. A legérdekesebb az, hogy a koreai nép genetikailag rendkívül homogén, a nyelvét mégse tudják tökéletesen besorolni, az altáji eredet a legvalószínûbb (dettó a japánnál, ami valszínû egy õs-koreai nyelv leszármazottja, az írásban is levezethetõ az eredet).

Sajnos az emberiség egész történelmét átszövi a területszerzõ hódítás és hatalmi harc. Szinte minden népnek volt korszaka amikor hatalmas területeket uralt ameddig nem jött egy még erõsebb aki elvette tõle és leigázta. Szomorú az hogy sose ér véget a hódítás csak finomodnak az eszközei, mára a pénz lett a leghatásosabb fegyver amivel egy ország térdre kényszeríthetõ. A "hõskorszak" ma már csak mondákban létezik, mert a háború manapság nem a szálkardon és testi erõn fordul meg hanem tömegeket pusztító messze ható fegyvereken. No de nem is ez a lényeg. Elõször a nem magyar szinkronos Dae Jang Geum filmnél ütötte meg fülemet ahol eredetiben volt hallható a koreai szöveg (angol feliratos). Több szóra is felfigyeltem melyek nagyon egybecsengtek ma is használatos egytagú rövid magyar szavakkal. Akkoriban írtam is a fórumon hogy minden tiszteletem a nyelvészeké, és lehet véletlen egybeesés is de mintha... nem vagyok nyelvész csak felfigyeltem, mint ma a magyar dallamra a régi hagyományos népi zenét játszó szöuli internetrádióban (akit érdekel: Gugak FM 99.1 Szöul, Dél-Korea/Seoul, South Korea Link hagyományos népzenéik vagy annak feldolgozása)

Kollegák bocs, tudom nem Bioszféra téma de az ember felkapja a fejét ha Föld túlsó oldalán egy helyi folklórzenét játszó internetes rádióból váratlanul magyar dallamot hall. Vélhetõen mongol zenei hatásokról szóló mûsorukban (nem értettem a szöveget de ráérzésre és felismerhetõ nevek miatt történelmi visszatekintésnek volt értelmezhetõ párbeszédük, az egyik hosszan magyarázott a másik helyeselt rá és röviden kérdezett) Dzsingisz kán neve mellett többször elhangzott az "ungari" szó majd utána következett igényes mûvészi feldolgozásban egy magyar dallam az õ zeneeszközükön (ami nagyjából a hárfa-citera keveréke). Meglepõ volt a Föld túlsó oldaláról egy mongol hatásokat tárgyaló zenetörténeti mûsorban magyar dallamot hallani a szöuli internetes rádióban