Bioszféra
"a Mogyoróska és Regéc környékérõl készült botanika, domborzat és történeti földrajz témájú (neten már olvasható) munkádat sikerült könyv alakban is megjelentetni ahogy tervezted?"
Köszönöm szépen a kérdést! Tegnap adtam le az anyagot az egyik kiadónál. Fogok szólni, ha kész lesz.
Köszönöm szépen a kérdést! Tegnap adtam le az anyagot az egyik kiadónál. Fogok szólni, ha kész lesz.
Á, nem érdemlik meg, egy csomó dolgot elcsesztek már a világban, ezt pont nem õk. :-)
...ezúttal! 
Nem tartják az afrikai méheket, hanem felvándoroltak Brazíliából....
Apis mellifera adansoni a neve. Valamikor az ötvenes években vitt egy méhész kísérleti okból pár afrikai királynõt a saját brazil méhészetébe, azzal a céllal, hogy az afrikaiak trópusi területen hatékonyabbak az európai alfajnál s a keresztezés egy hatékony brazil méhfajt hoz majd létre. Aztán, amellett, hogy valóban bejött a számítása, s tényleg remekül mézeltek, azt kihagyta, hogy az afrikaiak sokkal agresszívebbek, nagyobb területre vándorolnak rajzáskor és nagyobb csapatokat alkotnak. Ráadásnak hajlamosak csapatban elhagyni a kaptárt s elhúzni a fenébe. Pár évtized alatt eljutottak az USA-ba is, a déli államokban már elterjedtek.
Egyébként Közép-Amerikában van fullánk nélküli mézelõ méh is, aki nem közvetlen rokona a mi európai, méhünknek, ez a Melipona beecheii pl., akiket már a maják is tartottak, holott jóval kevesebb mézet termelnek, s hígabb is kissé a mézük, de náluk más nem volt anno. Tuskókban van a fészek:
A végét agyaggal, sárral betapasztják, a méhek erre építik fel a lépeket, s amikor eljön az ideje, ki kell venni a zárókupakot a mézzel együtt, majd újra betapasztani. Kicsit más, mint a mi méhészetünk. :-)
Apis mellifera adansoni a neve. Valamikor az ötvenes években vitt egy méhész kísérleti okból pár afrikai királynõt a saját brazil méhészetébe, azzal a céllal, hogy az afrikaiak trópusi területen hatékonyabbak az európai alfajnál s a keresztezés egy hatékony brazil méhfajt hoz majd létre. Aztán, amellett, hogy valóban bejött a számítása, s tényleg remekül mézeltek, azt kihagyta, hogy az afrikaiak sokkal agresszívebbek, nagyobb területre vándorolnak rajzáskor és nagyobb csapatokat alkotnak. Ráadásnak hajlamosak csapatban elhagyni a kaptárt s elhúzni a fenébe. Pár évtized alatt eljutottak az USA-ba is, a déli államokban már elterjedtek.
Egyébként Közép-Amerikában van fullánk nélküli mézelõ méh is, aki nem közvetlen rokona a mi európai, méhünknek, ez a Melipona beecheii pl., akiket már a maják is tartottak, holott jóval kevesebb mézet termelnek, s hígabb is kissé a mézük, de náluk más nem volt anno. Tuskókban van a fészek:
A végét agyaggal, sárral betapasztják, a méhek erre építik fel a lépeket, s amikor eljön az ideje, ki kell venni a zárókupakot a mézzel együtt, majd újra betapasztani. Kicsit más, mint a mi méhészetünk. :-)
"Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs." 
"Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak." Itt szerintem a levegõvétel lehet a kritikus, sõt ha hamarabb jön fel az ember, mint mielõtt elmennek, inkább tragikus.
De bolondok az amerikaiak, amiért afrikai méheket tartanak.
Állítólag megpróbálták keresztezni a több mézet gyûjtõ de agresszívabb afrikai méheket a kevesebb mézet gyûjtõ de szelídebb európaival (vagy amerikaival?). Az eredmény agresszívabb és kevesebb mézet gyûjtõ méhecske lett.
Akela! Nagyon szépen köszönöm magam, édesapám és a zümik nevében!
"Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak." Itt szerintem a levegõvétel lehet a kritikus, sõt ha hamarabb jön fel az ember, mint mielõtt elmennek, inkább tragikus.
De bolondok az amerikaiak, amiért afrikai méheket tartanak.
Állítólag megpróbálták keresztezni a több mézet gyûjtõ de agresszívabb afrikai méheket a kevesebb mézet gyûjtõ de szelídebb európaival (vagy amerikaival?). Az eredmény agresszívabb és kevesebb mézet gyûjtõ méhecske lett.
Akela! Nagyon szépen köszönöm magam, édesapám és a zümik nevében!
Érdekes, az amcsik az afrikai méhek támadása esetén azt javasolják, hogy teljes erõbõl futni kell menedéket keresni, és még azt is, hogy tóba, víz alá se érdemes elõlük merülni, mert megvárják, míg feljön az ember levegõt venni. Ez azért elég hihetetlen, hisz a víz alól a szag se jön át és vízfelszín polárossága miatt alá be se látnak.
Ha olyan a vetés a hegyen, hogy veszélyes átjárni, én se megyek arra, ne félj. Idén búza van.
Amúgy semmi bajom velük, ha nincsenek sokan. Néha szoktam figyelgetni, ahogy isznak, jópofák, csak vigyázni kell velük. Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs. :-)
Ha olyan a vetés a hegyen, hogy veszélyes átjárni, én se megyek arra, ne félj. Idén búza van.
Amúgy semmi bajom velük, ha nincsenek sokan. Néha szoktam figyelgetni, ahogy isznak, jópofák, csak vigyázni kell velük. Inkább a pókok, azokat százszor könnyebben ki tudom számítani és szárnyuk sincs. :-)
Te szakember vagy, felkészültél és ismered a lehetséges veszélyeket, azok elkerülését 
Ezért természetes, miért ne bíznék meg egy gyakorló méhészben aki tudja mikor mire számíthat és mit tegyen. Gyerekkori élményem: ahol nyaraltam, méhészkedett a gazda. Sokszor bevitt magával hogy megnézhessem közelebbrõl serénykedésüket, munkába indulásukat és visszatérésüket. Szép és érdekes látvány, órákig el lehet nézegetni. Ha viszont a kaptárakkal kezdett foglalatoskodni a gazda, azonnal kiparancsolt a méhesbõl minél messzebb.
Rémlett hogy korábban mintha említetted volna méhészkedésed, meg is van: Link Szép és érdekes foglalatosságnak tartottam mindenkor, ma is élénken él emlékeimben a kis zümik sürgése-forgása
Szívesen méhészkednék én is, idõm és kedvem lenne, de üdülõkörzetben aztán végképp nem lehet
Ezért természetes, miért ne bíznék meg egy gyakorló méhészben aki tudja mikor mire számíthat és mit tegyen. Gyerekkori élményem: ahol nyaraltam, méhészkedett a gazda. Sokszor bevitt magával hogy megnézhessem közelebbrõl serénykedésüket, munkába indulásukat és visszatérésüket. Szép és érdekes látvány, órákig el lehet nézegetni. Ha viszont a kaptárakkal kezdett foglalatoskodni a gazda, azonnal kiparancsolt a méhesbõl minél messzebb.
Rémlett hogy korábban mintha említetted volna méhészkedésed, meg is van: Link Szép és érdekes foglalatosságnak tartottam mindenkor, ma is élénken él emlékeimben a kis zümik sürgése-forgása
Szívesen méhészkednék én is, idõm és kedvem lenne, de üdülõkörzetben aztán végképp nem lehet
Na ezen az úton én se mertem volna továbbmenni. Egyébként amikor nekem támadnak vagy beleragad egy a hajamba, általában lehajtom a fejemet és gyorsan, de nem szaladva elmegyek az útjukból s lehetõség szerint ezután próbálom elhessegetni/lecsapni, ha még nem ment el. De ha nincs is idõ várni a csapással, akkor is a minimum az, hogy elõbb lehajolok és minél kisebb, gyorsabb és rövidebb mozdulattal csapok.
Méhek közelében hadonászni szigorúan tilos!
Méhek közelében hadonászni szigorúan tilos!
Nem ,nincs lovunk.
"Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj nevet" -azzal kiegészíteném, hogy én -mint méhcsípésre nem érzékeny ember és méhészpalánta- lóval vagy ismeretlen érzékenységû emberrel azért mégiscsak jóval messzebbrõl kerülném el az idegen méhest, mint egymagam. Jól is néznénk ki
"Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj nevet" -azzal kiegészíteném, hogy én -mint méhcsípésre nem érzékeny ember és méhészpalánta- lóval vagy ismeretlen érzékenységû emberrel azért mégiscsak jóval messzebbrõl kerülném el az idegen méhest, mint egymagam. Jól is néznénk ki
Nem kell ehhez szekér vagy ló. :-( Nálunk fenn a Látóhegyen szoktak eldugdosni (nem kitáblázva) méheket, s bizony volt, hogy egy délután fenn kocogó embert megtámadtak és az illetõt a mentõ vitte el, annyi csípést kapott, nem volt allergiás, csak épp a kaptárak meg a méhlegelõ (repceföld) közt vezetett a földút, ahol kocogott, s az összes átrepülõ kis dög nekitámadt. Nyomorult, nem tudhatta, hogy kirakták a méheket a bozótosba. Amúgy azóta nem volt fenn méhkaptár, s mint kiderült, totál illegálisan vitték ki õket korábban is. Mivel én évtizedek óta járok fel, tudtam, hol vannak, sose mentem arra, ha tócsa volt az úton, mert olyan tömegben jártak oda inni, hogy félelmetes volt látni is. De aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy egyszerûen nem ismeri, hogy jobb nem keresztezni az útjukat a kaptárak közelében, annak annyi.
Háziállatnak tartják a méhet, de nagyon nem az, hisz vígan eléldegélnek, ha nem kaptárban töltik az idejüket, s nem kell az ember a "tartásukhoz". Inkább gondolom, hogy az ember a méh parazitája, mintsem gazdája... Egy pillanatig se csodálom, ha néha fellázadnak ellenünk...
Háziállatnak tartják a méhet, de nagyon nem az, hisz vígan eléldegélnek, ha nem kaptárban töltik az idejüket, s nem kell az ember a "tartásukhoz". Inkább gondolom, hogy az ember a méh parazitája, mintsem gazdája... Egy pillanatig se csodálom, ha néha fellázadnak ellenünk...
Gábrusz válaszod korrekt minden tekintetben, mégis egy kiigazító észrevételt tartok szükségesnek: "Ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg" Hangsúlyozom NEM tagadtuk, csak az "értelmi-érzelmi súlypontokat" helyeztük át. Ilyen esetek történtek és történni fognak, de a helyzet nem olyan drámai, legfeljebb drámaivá fokozható mint bármi a világon, kezdve pókokkal hangyákkal a természeti katasztrófákig. Meglebben egy függöny- szellõ vagy kísértet? Megreped egy tükör: anyagfeszültség vagy misztikus erõ? Felfogás és hangsúlyozás kérdése. Sarkítva, bármikor becsapódhat egy aszteroida mely elpusztítja a Földet teljes élõvilágával, ami "Damoklesz kardjaként" lebeg felettünk, szintén reális veszély akár egy méhtámadás, mégsem várjuk a világvégét.
A felsorolt méhtelepítési szabályok nagyon ésszerûek és szükségesek, de úgy vélem NEMCSAK a lóval közlekedõk miatt keletkeztek, mert járhatnak arra emberek is. Tragédia ha elpusztul egy ló, de embert se érjen támadás. Szinte biztosnak vélem, bármit mondanak is a méhészek, nem elsõsorban a lovak életét nézik, hanem a saját érdeküket. Ne essen ember- vagy állathalál, arról nem beszélve ha "csak" megbokrosodik a ló mi történhet különösen ha emberek is ott tartózkodnak éppen. Ki akar kártérítést fizetni, pereskedni?
A lényeg, senki nem kételkedett (az egyetemi állatorvos se) a lóra (és emberre) halálos végû méhcsípésekben, mert a "hír igaz" de valahol a középúton van az igazság. Egy végsõ konzekvencia: az bizonyos, nem árt a méhekkel vigyázni. Könnyû: egyszerûen békén kell hagyni õket és semmivel nem provokálni. Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj
A felsorolt méhtelepítési szabályok nagyon ésszerûek és szükségesek, de úgy vélem NEMCSAK a lóval közlekedõk miatt keletkeztek, mert járhatnak arra emberek is. Tragédia ha elpusztul egy ló, de embert se érjen támadás. Szinte biztosnak vélem, bármit mondanak is a méhészek, nem elsõsorban a lovak életét nézik, hanem a saját érdeküket. Ne essen ember- vagy állathalál, arról nem beszélve ha "csak" megbokrosodik a ló mi történhet különösen ha emberek is ott tartózkodnak éppen. Ki akar kártérítést fizetni, pereskedni?
A lényeg, senki nem kételkedett (az egyetemi állatorvos se) a lóra (és emberre) halálos végû méhcsípésekben, mert a "hír igaz" de valahol a középúton van az igazság. Egy végsõ konzekvencia: az bizonyos, nem árt a méhekkel vigyázni. Könnyû: egyszerûen békén kell hagyni õket és semmivel nem provokálni. Egy józan ember hacsak nem süket, tábla nélkül is messze elkerüli a méhes környékét gyalog vagy lóval, abból nem lehet baj
Még annyit, hogy édesapám úgy tudja, a lovak szaga ingerli a méheket.
Kipróbálta-e már valaki, hogy a ló hogy reagál a lép illatára? Ez utóbbi 2 kérdésben még szívesen hozzászólok, ha úgy adódik.
Kipróbálta-e már valaki, hogy a ló hogy reagál a lép illatára? Ez utóbbi 2 kérdésben még szívesen hozzászólok, ha úgy adódik.
Az meglehet, hogy a valamely elõnyös tulajdonságú, de méhcsípésre érzékeny egyedek pároztatása és továbbtenyésztése során halmozódott fel a méhméreg-allergiás lovak száma (beltenyésztés), erre már én is tettem utalást egyik elõzõ hozzászólásomban.
Ha jól tudom, az is befolyásolja a dolgot, hogy a méhek útját keresztezõ ló és ember közül a megzavart méhek sokkal inkább a lovat támadják, mint az embert. sõt még az is igaz, hogy az embernek sokkal több védekezési lehetõsége van, mint egy befogott lónak, ami a fej védelmét illeti. Hogy mennyiben köszönhetõ ezeknek a méhtámadás által okozott lópusztulás, és mennyiben egy esetleges fokozott érzékenységnek, azt nem tudom.
De az bosszantó egy kicsit, hogy ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg, hogy egy szekérúttól milyen távolságra lehet méhcsaládokat elhelyezni, meg hogy milyen irányba nézhet a kijárójuk, meg hogy kellõ távolságban és MESSZIRÕL láthatóan ki kell tenni egy táblát, ami figyelmezteti a lóval közeledõt a méhveszélyre.
A méhészek, fõleg ha rendszeresen vándoroltatnak, ismerik ezeket a szabályokat és ha megkérdezed õket az okáról, tízbõl nyolc elsõsorban a lovak védelmét fogja említeni.
Hogy pontosan mik az okok, azokról nem tudok vitatkozni, de nem is nagyon akarok már. Persze, a reagálásotokat még szívesen elolvasom.
Annyit tudok, hogy a legalaposabb méhész szakirodalom Örosi Pál Zoltán Méhek között címû könyve. Jelenleg azért nem tudok belõle idézetet keresni, mert kölcsönadtuk.
Ha jól tudom, az is befolyásolja a dolgot, hogy a méhek útját keresztezõ ló és ember közül a megzavart méhek sokkal inkább a lovat támadják, mint az embert. sõt még az is igaz, hogy az embernek sokkal több védekezési lehetõsége van, mint egy befogott lónak, ami a fej védelmét illeti. Hogy mennyiben köszönhetõ ezeknek a méhtámadás által okozott lópusztulás, és mennyiben egy esetleges fokozott érzékenységnek, azt nem tudom.
De az bosszantó egy kicsit, hogy ti ketten olyan tényeket, valós eseteket tagadtatok, amelyhez hasonló esetek miatt szigorú törvények szabják meg, hogy egy szekérúttól milyen távolságra lehet méhcsaládokat elhelyezni, meg hogy milyen irányba nézhet a kijárójuk, meg hogy kellõ távolságban és MESSZIRÕL láthatóan ki kell tenni egy táblát, ami figyelmezteti a lóval közeledõt a méhveszélyre.
A méhészek, fõleg ha rendszeresen vándoroltatnak, ismerik ezeket a szabályokat és ha megkérdezed õket az okáról, tízbõl nyolc elsõsorban a lovak védelmét fogja említeni.
Hogy pontosan mik az okok, azokról nem tudok vitatkozni, de nem is nagyon akarok már. Persze, a reagálásotokat még szívesen elolvasom.
Annyit tudok, hogy a legalaposabb méhész szakirodalom Örosi Pál Zoltán Méhek között címû könyve. Jelenleg azért nem tudok belõle idézetet keresni, mert kölcsönadtuk.
Gábrusz, laikusként úgy vélem pontosan azért kell több gyógyszer a lovaknak, mert nagyobb a testtömegük.
Hirtelenjében elõkapott, ezért talán rossz extrém példa rá hogy a rendkívül erõs szervezetû Rasputin sem halt meg azonnal egy átlagembernek halálos adagú ciántól csak rosszul lett, ezt követõen még több revolverlövéstõl sem, ezért végül agyonverték.
A #27282. alatt csatolt cikkre tegnap én is rátaláltam, elolvastam DE nem csatoltam mert "csak" egy szamár és egy ló pusztult el, legyengült szervezetû az állattal, bárhol bármikor megeshet hasonló esetben.
Igen, állításuk szerint lebénult 95 kecske. NEM "csúsztatásból hallgattam el" tegnap elõled. Egyéni véleményem, mivel a háziállatok pároztatását nem "pedigrézik" még fejlett országokban sem, szerintem fennállhat a beltenyészet veszélye. A beltenyésztett utódok külsõleg épek-szépek, de egészségük, ezzel ellenállóképességük mindenkor gyengébb lesz, jobban reagálnak bármire amit egészséges szervezet fel se vesz. Tomi kutya tavaly egy darazsat kapott be. Feje annyira feldagadt hogy már állatorvos kihívásán gondolkodtam (én is komolyan veszem ezeket a veszélyeket) láss csudát - a kutya feje "lappadni" kezdett, pár óra alatt rendbe is jött, nem pusztult bele, akár én sem egy teljes fészekalja darázs támadása után
Azóta is megvan A laptop méretével egybevetve talán látható, manapság nem vihetném magammal terepre 
Hirtelenjében elõkapott, ezért talán rossz extrém példa rá hogy a rendkívül erõs szervezetû Rasputin sem halt meg azonnal egy átlagembernek halálos adagú ciántól csak rosszul lett, ezt követõen még több revolverlövéstõl sem, ezért végül agyonverték.
A #27282. alatt csatolt cikkre tegnap én is rátaláltam, elolvastam DE nem csatoltam mert "csak" egy szamár és egy ló pusztult el, legyengült szervezetû az állattal, bárhol bármikor megeshet hasonló esetben.
Igen, állításuk szerint lebénult 95 kecske. NEM "csúsztatásból hallgattam el" tegnap elõled. Egyéni véleményem, mivel a háziállatok pároztatását nem "pedigrézik" még fejlett országokban sem, szerintem fennállhat a beltenyészet veszélye. A beltenyésztett utódok külsõleg épek-szépek, de egészségük, ezzel ellenállóképességük mindenkor gyengébb lesz, jobban reagálnak bármire amit egészséges szervezet fel se vesz. Tomi kutya tavaly egy darazsat kapott be. Feje annyira feldagadt hogy már állatorvos kihívásán gondolkodtam (én is komolyan veszem ezeket a veszélyeket) láss csudát - a kutya feje "lappadni" kezdett, pár óra alatt rendbe is jött, nem pusztult bele, akár én sem egy teljes fészekalja darázs támadása után
Azóta is megvan
A laptop méretével egybevetve talán látható, manapság nem vihetném magammal terepre
Gábrusz beszélgetéseink során még a múlt évben felhoztad példaként a Regéc-Mogyoróskai-kismedencét, ezzel kapcsolatban olvastam hozzászólásaidat Link majd (utólagos engedelmedet kérve) sok más netes fórumon is ráakadtam neved alatt jegyzett határozott hangvételû, de a mai elfajult netes vitákhoz mérten örvendetesen mértéktartó hozzászólásokra. Vérmérséklettõl függõen káromkodni és gyûlölködni mindenki képes, de tisztelem azt az embert aki haragját fékezve mértéktartóan komoly, vitapartneréhez mért választékos hangvételben képes érzékeltetni ingerültségét és ellenvéleményét, mert ez méltó intelligens emberhez. Hõzöngeni, szájtépni verekedni egyszerûbb ("éjszakázó" legénykoromban számos verekedésbe kerültem, vannak tapasztalataim) sokkal könnyebb ököllel igazságot osztani de ez a viselkedés közelebb áll az állati mint a civilizált ember viselkedéséhez, ami a középkorban még elment, de ma már a XXI. században járunk. Sajnos még nagy az "utánpótlás" (hozzáteszem rassztól függetlenül) a primitív emberekbõl, akik az életben nem képesek boldogulni (ennek számos oka van, messze vezet nem térek ki rá) ezért örökös feszültségben élnek amit pálinka vagy drog hatása alatt le is vezetnek. (Idõs ember véleménye, a vetélkedési hajlamot munkában, tanulásban és sportban, az ingerültséget kemény testedzésben kell(ene) levezetni, nem egymásnak esve megvadult bikák módjára.)
Méhészek: vélhetõen õk elsõsorban a méz egészségi hatásait fogják dicsérni nem a lehetséges veszélyeket fejtegetni. Azt mindenki tudja hogy a méhcsípés NEM ÖL, de megtörténHET legyengült immunrendszer, allergia esetén. Édesapám rendkívül lobbanékony ember volt (idegállapotát csak súlyosbította hogy ejtõernyõsként harcolt, ráadásul 1956 eseményei után újra kellett kezdenie életét) ezért matematikus/tanár létére amikor csak tehette, nehéz testi munkában vezette le olykor bizony életveszélyes indulatait. És itt kanyarodok vissza, édesapám rendszeresen fogyasztott méhészektõl vett mézet és virágport. Õ "esküdött rá" hogy ezeknek köszönhetõen tudott még 60 év fölött járva is január közepén félmeztelenül követ csákányozni szentendrei telkén. Tehát én úgy vélem, ha megkérdezek egy méhészt is, valószínûleg inkább méheit és mézüket fogja dicsérni és nemigen fog súlyos veszélyeket emlegetni legfeljebb egy-egy kellemetlen példát, mely viszont bármikor bekövetkezhet embernél-állatnál egyaránt de ezért nem a méhek (pókok darazsak hangyák) okolhatók hanem a megcsípett lény legyengült immunrendszere. Emiatt valóban veszélyesek lehetnek a méhek lóra-emberre háziállatra, de korántsem annyira mint pld. a kóbor, elvadult kutyák melyeket eleve kikerülünk. Méhek darazsak sem veszélyesek ha nem ingerli fel õket valami, "maguktól" sose támadnak emberre állatra mert "munkájukkal" vannak elfoglalva. [off]
Idõs lótartó: mivel megtörtén/het/ik, bizonyára akadna (néhány de nem tömeges) példájuk méhcsípésbõl eredõ lóelhullásra, vélhetõen a ló legyengült immunrendszere miatt, csak régebben nem foglalkoztak allergiával, immunrendszerrel. Egy idõs, tapasztalt lótartó is állatorvost hív végszükségben tehát úgy gondolom, az állatorvos véleménye "erõsebb lehet". Az állatorvos elismeri, akár egyetlen méh is megölhet egy lovat HA gyenge az immunrendszere, de egy egészséges lovat még ötven méh SEM. Valóban létezõ veszély, kell is az óvatosság de "túl van dramatizálva" (a ló értéke miatt, mivel jelentõs veszteség). Távolabbi példával, akár egyetlen HANGYA is "ölhet" amennyiben gyenge az "áldozat" szervezete. Régebben, fûkaszálásnál hangyabolyba léptem. A marások kicsit begyulladtak, majd gyorsan elmúlt de egynek a helye elfeketült (ma is ott van lábfejemen). Késõbb látta egy orvos, közölte nagy szerencsém volt mert akár bele is halhattam volna, tekintve hogy a hangyák dögöt is esznek ezért rágóikon mindig van "hullaméreg" (ptomain- a rothadási baktériumok mérgezõ hatású anyagcseretermékeinek együttese, közöttük a neurin melybõl 1 mg képes megölni egy házinyulat). Ilyen alapon már a hangyától is félni kellene.[off] Egyéni véleményem, hogy néhány esetbõl általánosítva születnek VALÓS de nem jelentõs veszélyekbõl a rémmesék. Ami a lovas halálát illeti, félkomoly tréfa volt, ami megtörténhet csak nem a ló, hanem lovasa hal bele a méhcsípésbe ha nyakát töri mert ledobja a paci...
Ui: a Mogyoróska és Regéc környékérõl készült botanika, domborzat és történeti földrajz témájú (neten már olvasható) munkádat sikerült könyv alakban is megjelentetni ahogy tervezted?
Méhészek: vélhetõen õk elsõsorban a méz egészségi hatásait fogják dicsérni nem a lehetséges veszélyeket fejtegetni. Azt mindenki tudja hogy a méhcsípés NEM ÖL, de megtörténHET legyengült immunrendszer, allergia esetén. Édesapám rendkívül lobbanékony ember volt (idegállapotát csak súlyosbította hogy ejtõernyõsként harcolt, ráadásul 1956 eseményei után újra kellett kezdenie életét) ezért matematikus/tanár létére amikor csak tehette, nehéz testi munkában vezette le olykor bizony életveszélyes indulatait. És itt kanyarodok vissza, édesapám rendszeresen fogyasztott méhészektõl vett mézet és virágport. Õ "esküdött rá" hogy ezeknek köszönhetõen tudott még 60 év fölött járva is január közepén félmeztelenül követ csákányozni szentendrei telkén. Tehát én úgy vélem, ha megkérdezek egy méhészt is, valószínûleg inkább méheit és mézüket fogja dicsérni és nemigen fog súlyos veszélyeket emlegetni legfeljebb egy-egy kellemetlen példát, mely viszont bármikor bekövetkezhet embernél-állatnál egyaránt de ezért nem a méhek (pókok darazsak hangyák) okolhatók hanem a megcsípett lény legyengült immunrendszere. Emiatt valóban veszélyesek lehetnek a méhek lóra-emberre háziállatra, de korántsem annyira mint pld. a kóbor, elvadult kutyák melyeket eleve kikerülünk. Méhek darazsak sem veszélyesek ha nem ingerli fel õket valami, "maguktól" sose támadnak emberre állatra mert "munkájukkal" vannak elfoglalva. [off]
Idõs lótartó: mivel megtörtén/het/ik, bizonyára akadna (néhány de nem tömeges) példájuk méhcsípésbõl eredõ lóelhullásra, vélhetõen a ló legyengült immunrendszere miatt, csak régebben nem foglalkoztak allergiával, immunrendszerrel. Egy idõs, tapasztalt lótartó is állatorvost hív végszükségben tehát úgy gondolom, az állatorvos véleménye "erõsebb lehet". Az állatorvos elismeri, akár egyetlen méh is megölhet egy lovat HA gyenge az immunrendszere, de egy egészséges lovat még ötven méh SEM. Valóban létezõ veszély, kell is az óvatosság de "túl van dramatizálva" (a ló értéke miatt, mivel jelentõs veszteség). Távolabbi példával, akár egyetlen HANGYA is "ölhet" amennyiben gyenge az "áldozat" szervezete. Régebben, fûkaszálásnál hangyabolyba léptem. A marások kicsit begyulladtak, majd gyorsan elmúlt de egynek a helye elfeketült (ma is ott van lábfejemen). Késõbb látta egy orvos, közölte nagy szerencsém volt mert akár bele is halhattam volna, tekintve hogy a hangyák dögöt is esznek ezért rágóikon mindig van "hullaméreg" (ptomain- a rothadási baktériumok mérgezõ hatású anyagcseretermékeinek együttese, közöttük a neurin melybõl 1 mg képes megölni egy házinyulat). Ilyen alapon már a hangyától is félni kellene.[off] Egyéni véleményem, hogy néhány esetbõl általánosítva születnek VALÓS de nem jelentõs veszélyekbõl a rémmesék. Ami a lovas halálát illeti, félkomoly tréfa volt, ami megtörténhet csak nem a ló, hanem lovasa hal bele a méhcsípésbe ha nyakát töri mert ledobja a paci...
Ui: a Mogyoróska és Regéc környékérõl készült botanika, domborzat és történeti földrajz témájú (neten már olvasható) munkádat sikerült könyv alakban is megjelentetni ahogy tervezted?
Elnézést, de homeolópikulában NINCS DÓZIS merthogy hatóanyag sincs benne. Olyan hatékony, mint evõpálcikával kimerni a Csendes-óceánt. Az a rettenetes, hogy akik ilyet forgalmaznak, reklámoznak, gyártanak, azok nem valamely kambodzsai mocsárbörtönben élvezik az életet, hanem itt, közöttünk. Mocskos szélhámos banda, akik mások szerencsétleségébõl gazdagodnak meg.
A méhes cikk megint egy bulvárcikk. Egyetlen tudományos intézeti tanulmányt, doktori értekezést, ilyesmit linkelj, légy szíves, a témában!
A méhes cikk megint egy bulvárcikk. Egyetlen tudományos intézeti tanulmányt, doktori értekezést, ilyesmit linkelj, légy szíves, a témában!
Akela, kérdezz meg méhészeket is, úgy teljes a dolog. De ha idõs lótartókat kérdezel, biztos vagyok benne, hogy akkor is változni fog a véleményed. Amúgy szerintem én lovas szekérrõl írtam, nem lovasról. Örülök neki, hogy régóta olvasod Mogyoróska honlapját, hiszen én már olyan régen írtam a vendégkönyvbe, hogy az már nem is szerepel. Viszont egy-két kép meg írás név nélkül, de valóban tõlem származik.
Juteszembe Kínában 3000 éve gyógyítanak méhcsípéssel
Egy kis aktuális: ma átbringáztam a "túlpartra" gyógyszerért. Útközben megláttam a kínai diszkontáruházat (hol nincs az országban?) Régóta vannak "kínai golyóim" (Chi-Kung Balls még avatarba is feltettem egyszer) ezek biliárdgolyónyi méretû nehéz fém golyók melyeket mindkét tenyérben kell külön külön vagy egyszerre körkörösen forgatni mozgatni valahogy így mint a videón Link de négyet is lehet (tudok) csak egy tenyérben forgatni egyszerre. Állítólag akupresszúrás hatása van, de ha csak az ujjak mozgékonyságát tartja karban szerintem az is bõven elég. Négyet használtam de ebbõl kettõt elajándékoztam unokahúgomnak amikor belekezdett a Tai-Chi gyakorlásába (komolyan veszi Link ma már nem állnék a kardja elé, ahogy azóta a hagyományos kínai kézifegyvereket kezeli). Régóta akartam venni helyettük másik kettõt mert szinte hiányzanak (olvasás tévénézés közben forgatom õket) tehát ötletszerûen bementem a kínai diszkontba rákérdezni van-e náluk. "Igazi" fiatal kínai fogadott "harminckétfogas mosollyal" hajlongva Igen meglepõdtem, mert amikor rákérdeztem a golyóbisokra, csak nézett rám értetlenül. Azt is mondta sose látott, pedig útleírások sokaságában látható hogy Kínában az öregek használják egészségük karbantartására napi Qi-Kong gyakorlataik mellett Link (ezt én is naponta csinálom, másnak is ajánlom tiszta szívvel). Tény és való a golyópörgetés kiváló ujjtorna, ügyesek és mozgékonyak maradnak az ember ujjai, tanúsíthatom. Akupresszúrás hatását ugyan nem éreztem mert hálisten" a szívmûtémet leszámítva sose voltam beteg, még az influenza is elkerül a mai napig (el ne kiabáljam). Lényeg: egy itt élõ fiatal kínai nem is hallott errõl a kínai egészségvédõ specialitásról, ami kissé furcsa volt, mintha egy magyar nem ismerné a karikásostort és használatát
Egy kis aktuális: ma átbringáztam a "túlpartra" gyógyszerért. Útközben megláttam a kínai diszkontáruházat (hol nincs az országban?) Régóta vannak "kínai golyóim" (Chi-Kung Balls még avatarba is feltettem egyszer) ezek biliárdgolyónyi méretû nehéz fém golyók melyeket mindkét tenyérben kell külön külön vagy egyszerre körkörösen forgatni mozgatni valahogy így mint a videón Link de négyet is lehet (tudok) csak egy tenyérben forgatni egyszerre. Állítólag akupresszúrás hatása van, de ha csak az ujjak mozgékonyságát tartja karban szerintem az is bõven elég. Négyet használtam de ebbõl kettõt elajándékoztam unokahúgomnak amikor belekezdett a Tai-Chi gyakorlásába (komolyan veszi Link ma már nem állnék a kardja elé, ahogy azóta a hagyományos kínai kézifegyvereket kezeli). Régóta akartam venni helyettük másik kettõt mert szinte hiányzanak (olvasás tévénézés közben forgatom õket) tehát ötletszerûen bementem a kínai diszkontba rákérdezni van-e náluk. "Igazi" fiatal kínai fogadott "harminckétfogas mosollyal" hajlongva
Igen meglepõdtem, mert amikor rákérdeztem a golyóbisokra, csak nézett rám értetlenül. Azt is mondta sose látott, pedig útleírások sokaságában látható hogy Kínában az öregek használják egészségük karbantartására napi Qi-Kong gyakorlataik mellett Link (ezt én is naponta csinálom, másnak is ajánlom tiszta szívvel). Tény és való a golyópörgetés kiváló ujjtorna, ügyesek és mozgékonyak maradnak az ember ujjai, tanúsíthatom. Akupresszúrás hatását ugyan nem éreztem mert hálisten" a szívmûtémet leszámítva sose voltam beteg, még az influenza is elkerül a mai napig (el ne kiabáljam). Lényeg: egy itt élõ fiatal kínai nem is hallott errõl a kínai egészségvédõ specialitásról, ami kissé furcsa volt, mintha egy magyar nem ismerné a karikásostort és használatát
Ui: A lovas fórumok hozzászólásai között találtam olyat is, melyben egy lótartó bosszankodik a szomszéd méhész miatt és félti a lovait a méhektõl bár eddig még nem érte méhtámadás sem lovait, sem õt. Viszont õszintén elmondta azt is, hogy a méheknek egy magas sövény felett kell kirepülniük, magasan az úton haladó lovak felett és szerencsére a méheket a virágzó fák jobban érdeklik mint a lovai.
Lótartó véleménye, nem mentettem el de ha szükséges, újra elõkeresem
Lótartó véleménye, nem mentettem el de ha szükséges, újra elõkeresem
Gábrusz elõrebocsátom, abszolút nem kötekedés, fórumtársam vagy tisztelem a véleményed (a mogyoróskai honlapon is komoly, megfontoltságot tükrözõ hangvételû hozzászólásaidat olvastam) tehát nem Benned és meggyõzõdésedben kételkedem. Ha vannak megalapozott saját tapasztalataid és nem csak azzal beszéltél aki hallotta valakitõl aki látta, akkor minden bizonnyal igaz is. Én úgy tudtam a méh (bögöly, stb.) csípés elsõsorban a lovast ölheti meg, ha emiatt ledobja a ló és lovasa nyakát szegi véletlen Kicsit hitetlenkedtem hogy egy ekkora testû állatot már néhány méhcsípés megölhet ezért utánanéztem a neten és sok lovas fórum bejegyzésén rágtam át magam. Az tény, igen elterjedt hiedelem a lovas fórumokon. A halálos szúrásszám a sokfelé terjengõ legenda felemlítõi szerint 1-50 között változik és mindenki esküszik rá hogy ez igaz bár senki nem jelentkezett hogy konkrétan az õ lova pusztult volna el méhcsípéstõl. Kutakodás közben viszont találtam ilyen véleményt is:
"Azt mondták elõdeink: három darázscsípés megöl egy embert, hét egy lovat. Ez természetesen ostobaság, minden tudományos alapot nélkülöz. A rovarcsípés lehet ugyan halálosan veszélyes, de csak az arra allergiások számára. " Forrás: Farm.hu Link (a lap alján)
Az ellentmondások láttán legjobbnak véltem ha felhívok egy szakembert. A ráckevei állatorvos nem vette fel, asszisztensével beszéltem, aki hallott errõl a terjengõ véleményrõl de õ is jobbnak látta ha magával az orvossal beszélek. Miután a lódokit nem értem el, telefonon felhívtam a pesti állatorvosi egyetem kórházát (sokszor vittem oda kutyát macskát, gyógyítani vagy elaltatni, tudom gyógyítanak lovat is). Az ügyeletes orvos kedves és szolgálatkész volt és ráadásul beleegyezését adta hogy véleményét a neten is közzétegyem. (A nevét is megadta, közzétehetném de szándékosan nem nevesítem, nehogy az "ellentábor" megvadult méhek módján rázúduljon) Véleménye:
Ha méhcsípés éri a lovat, a ló pontosan ugyanúgy reagál rá mint egy ember. Ha a paci allergiás, elég egyetlen csípés is hogy megölje, mert ilyenkor rendszerint toroködéma lép fel és megfullad. DE - kihangsúlyozta - ez igen ritka, csak annyira gyakori mint az embereknél. DE ha nem allergiás a ló - akár ötven csípést is elvisel baj nélkül és életben marad, amiben segít az embernél nagyobb testtömege is.
Most még várom azon lótartó Bioszférás fórumtársaink jelentkezését akinek a saját lova a szeme elõtt pusztult bele méhcsípésbe. Az állatorvos véleményét megismételve, megtörténhet HA a ló allergiás rá akár egy ember, de egy egészséges ló nem pusztul bele még ötven csípésbe sem. Egyéni vélekedésem, ez a hiedelem azért terjedt el és tartja magát, mert egy ló anyagilag nagy értéket jelent, tartása is meglehetõsen költséges, ezért "jobb félni mint megijedni" alapon intik egymást a lótartó emberek. Nem huzakodás, tisztellek és kedvellek Gábrusz, sok érdekes dolgot láttam (mint pld. a vadmacska videó) hallottam Tõled, remélem ezután is fog/ok/unk ha nem orrontasz meg rám
A pókméregrõl annyit: a póknak el kell kapnia megtámadott áldozatát, ezért mérge erõs is lehet hogy áldozata kellõen elkábuljon, de mennyiségre elenyészõen kevés egy ló ledöntéséhez (vagy késõbbi halálos szövõdményekhez mint pld. fertõzött kullancs bögöly stb. esetében akár a kutyánál-macskánál és embernél), laikus véleményem szerint ahhoz már komoly kígyómarás (kobra, csörgõkígyó vagy efféle) kell. Én elhiszem az állatorvos véleményét, egészséges lónak nem árt a méhcsípés. A méhcsípés emberi veszélyét illetõen egy csatolás mely szerint Kínában egyenesen gyógyítanak a méhcsípéssel Link Lehet hogy komolytalan, mert a TV2 Tények eléggé bulvár jellegû mûsorában sugározták, de nem hallottam-olvastam felhördülést/ellenvéleményt a kezelés veszélyességét illetõen. Remélem nincs harag, nem huzakodás csak óvatos vélemény
Kicsit hitetlenkedtem hogy egy ekkora testû állatot már néhány méhcsípés megölhet ezért utánanéztem a neten és sok lovas fórum bejegyzésén rágtam át magam. Az tény, igen elterjedt hiedelem a lovas fórumokon. A halálos szúrásszám a sokfelé terjengõ legenda felemlítõi szerint 1-50 között változik és mindenki esküszik rá hogy ez igaz bár senki nem jelentkezett hogy konkrétan az õ lova pusztult volna el méhcsípéstõl. Kutakodás közben viszont találtam ilyen véleményt is:"Azt mondták elõdeink: három darázscsípés megöl egy embert, hét egy lovat. Ez természetesen ostobaság, minden tudományos alapot nélkülöz. A rovarcsípés lehet ugyan halálosan veszélyes, de csak az arra allergiások számára. " Forrás: Farm.hu Link (a lap alján)
Az ellentmondások láttán legjobbnak véltem ha felhívok egy szakembert. A ráckevei állatorvos nem vette fel, asszisztensével beszéltem, aki hallott errõl a terjengõ véleményrõl de õ is jobbnak látta ha magával az orvossal beszélek. Miután a lódokit nem értem el, telefonon felhívtam a pesti állatorvosi egyetem kórházát (sokszor vittem oda kutyát macskát, gyógyítani vagy elaltatni, tudom gyógyítanak lovat is). Az ügyeletes orvos kedves és szolgálatkész volt és ráadásul beleegyezését adta hogy véleményét a neten is közzétegyem. (A nevét is megadta, közzétehetném de szándékosan nem nevesítem, nehogy az "ellentábor" megvadult méhek módján rázúduljon) Véleménye:
Ha méhcsípés éri a lovat, a ló pontosan ugyanúgy reagál rá mint egy ember. Ha a paci allergiás, elég egyetlen csípés is hogy megölje, mert ilyenkor rendszerint toroködéma lép fel és megfullad. DE - kihangsúlyozta - ez igen ritka, csak annyira gyakori mint az embereknél. DE ha nem allergiás a ló - akár ötven csípést is elvisel baj nélkül és életben marad, amiben segít az embernél nagyobb testtömege is.
Most még várom azon lótartó Bioszférás fórumtársaink jelentkezését akinek a saját lova a szeme elõtt pusztult bele méhcsípésbe. Az állatorvos véleményét megismételve, megtörténhet HA a ló allergiás rá akár egy ember, de egy egészséges ló nem pusztul bele még ötven csípésbe sem. Egyéni vélekedésem, ez a hiedelem azért terjedt el és tartja magát, mert egy ló anyagilag nagy értéket jelent, tartása is meglehetõsen költséges, ezért "jobb félni mint megijedni" alapon intik egymást a lótartó emberek. Nem huzakodás, tisztellek és kedvellek Gábrusz, sok érdekes dolgot láttam (mint pld. a vadmacska videó) hallottam Tõled, remélem ezután is fog/ok/unk ha nem orrontasz meg rám
A pókméregrõl annyit: a póknak el kell kapnia megtámadott áldozatát, ezért mérge erõs is lehet hogy áldozata kellõen elkábuljon, de mennyiségre elenyészõen kevés egy ló ledöntéséhez (vagy késõbbi halálos szövõdményekhez mint pld. fertõzött kullancs bögöly stb. esetében akár a kutyánál-macskánál és embernél), laikus véleményem szerint ahhoz már komoly kígyómarás (kobra, csörgõkígyó vagy efféle) kell. Én elhiszem az állatorvos véleményét, egészséges lónak nem árt a méhcsípés. A méhcsípés emberi veszélyét illetõen egy csatolás mely szerint Kínában egyenesen gyógyítanak a méhcsípéssel Link Lehet hogy komolytalan, mert a TV2 Tények eléggé bulvár jellegû mûsorában sugározták, de nem hallottam-olvastam felhördülést/ellenvéleményt a kezelés veszélyességét illetõen. Remélem nincs harag, nem huzakodás csak óvatos vélemény
Rendben, köszönöm.
Brrrrrr. Aranyosak is de félelmetesek is a pókicák.
Brrrrrr. Aranyosak is de félelmetesek is a pókicák.
A méhek sem lovakkal táplálkoznak, mégis a lovakra veszélyesebbek, mint az átlagos emberre. Ha egy lovasszekér elmegy a kaptárak közelében, a méhek rátámadnak és bizony könnyebben belepusztulhatnak a paripák egy ilyen támadásba, mint a hajtójuk.
Tudom, hogy ez védekezés, a pók meg elsõsorban a ragazozás miatt termel mérget, de gondolj bele abba is, hogy ezek a pókok nem szõnek hálót, a megtámadott áldozatukat el is kell kapniuk, annak nem szabad tudni messzire szaladnia, elugrándoznia vagy elrepülnie. Gondolom, ezért is erõsebb a mérgük, mint a hálós fajoknak.
Tudom, hogy ez védekezés, a pók meg elsõsorban a ragazozás miatt termel mérget, de gondolj bele abba is, hogy ezek a pókok nem szõnek hálót, a megtámadott áldozatukat el is kell kapniuk, annak nem szabad tudni messzire szaladnia, elugrándoznia vagy elrepülnie. Gondolom, ezért is erõsebb a mérgük, mint a hálós fajoknak.
Bocs hogy beleszólok, mert nem nagyon értek az állattartáshoz, de egyet bizonyosnak vélek, a pókcsípés NEM halálos. Azt vélem bárki átláthatja, a pókok életmódja NEM a nagytestû, melegvérû lények elejtésére "szakosodott" mérge nem erre szolgál és kevés ehhez. Saját makrofotós tapasztalataim alapján még hozzáteszem, egy pók SOHASE támad, ha teheti elmenekül. "Provokáltam" pókot, sarokba szorítva se ugrik az embernek hanem védekezõ pózba állva felemeli mellsõ lábait de az elsõ adódó pillanatban elmenekül. A pókok csak védekeznek, önmagukat védik szemben pld. a darazsak (méhek, hangyák) tömeges támadásával mely lényegében csak "megelõzõ" védekezés fészkük megóvására. Persze véletlenül agyonnyomva õket haláltusájukban marnak/csípnek (én ablakot leemelve kézfejemmel nyomtam agyon az ott lapuló pókot) de bárki megfigyelheti, a testfelületre tévedt hangya (pók, darázs, méh) ha békén hagyják (nem ijesztik meg hadonászással) SOSE mar. A katicabogár se nem csíp se nem mar, egyszer mégis "megcsípett". Vállamra repült valami, oda se nézve le akartam söpörni. Nem sikerült és nyomban elég éles "csípést" éreztem. Ha a katicabogarakat támadás éri, lábaik ízületein keresztül kellemetlen ízû anyagokat "folyatnak" ami elsõsorban hangyák és madarak elriasztására szolgál, de a bõrömön kellemetlen csípõ érzést keltett. Halálos következményei ember esetében, a csípés nyomán fellépõ allergiás sokknak lehetnek, mely mindenkinél változó. Én szerencsésen megúsztam egy fészekalja darázs csípéseit egyéjszakás enyhe hõemelkedéssel de van aki már egyetlen méhcsípés miatt meghal. Az allergiás sokk nem játék egy régi kollegám csak egy pohár jeges vizet hajtott le hirtelen és alig hihetõ, de emiatt nyomban elzáródtak légútjai, majdnem meghalt otthonában, csak gyors gégemetszéssel maradt életben.
Gábrusz zárósorában a "keleti" és "nyugati" állatelhullásra figyeltem fel. Egyfelõl, ha nyugaton lenne ilyen okból eredõ tömeges elhullás, bulvársajtó ott is van mely azonnal szétkürtölné, akár egy áruházi "banánpókot" vagy az emberre támadó idegesebb madarak eseteit. Másfelõl, az állattartási körülmények országonként nagyon eltérõek. Amott állatorvosi felügyelet mellett komoly elõírások szabályozzák az állattartást, emitt pénz híján tartják ahogy tudják, emiatt az állat ráfekhet pókra (akár skorpióra, netán kígyóra ha van arrafele). Az emberi természetet ismerve azt sem tartom kizártnak hogy most éppen a pókok rovására írják az állatelhullást hogy igazolják a hiányt. Olvasható, a régi "pásztorvirtus" egy kondérba került birka hiányát többnyire gödör miatti lábtöréssel indokolta, ugye törött lábbal életképtelen le kell vágni és nemigen ellenõrzik hogy dögkútba vagy kondérba kerül. A "bajusz alatti mosollyal" élelmességnek nevezett ravaszkodás és "szerzés" tetszik nem tetszik lényegét tekintve lopás, mások fondorlatos megrövidítése, sajnos egyidõs az emberiséggel. A pókhisztéria manapság eléggé divatos lett (a pók "ronda" és misztikus lehet borzongani) hát most ezzel indokolják az egynél több elhullást. Úgy vélem az állatok szervezete sokkal ellenállóbb mint az emberé, egy pókcsípést fel se vesznek legfeljebb ha elszennyezõdve elfekélyesedik/kisebesedik a helye, de ez már a gondozó trehányságán múlik (esetleg jó ürügy az állat levágására). Viszont a pókok külseje riasztó, kicsik, nem jajgatnak, bántatlanul lehet üldözni õket akár középkorban a boszorkányokat, még a macskákat is a Sátán képviselõjének tartották
Gábrusz zárósorában a "keleti" és "nyugati" állatelhullásra figyeltem fel. Egyfelõl, ha nyugaton lenne ilyen okból eredõ tömeges elhullás, bulvársajtó ott is van mely azonnal szétkürtölné, akár egy áruházi "banánpókot" vagy az emberre támadó idegesebb madarak eseteit. Másfelõl, az állattartási körülmények országonként nagyon eltérõek. Amott állatorvosi felügyelet mellett komoly elõírások szabályozzák az állattartást, emitt pénz híján tartják ahogy tudják, emiatt az állat ráfekhet pókra (akár skorpióra, netán kígyóra ha van arrafele). Az emberi természetet ismerve azt sem tartom kizártnak hogy most éppen a pókok rovására írják az állatelhullást hogy igazolják a hiányt. Olvasható, a régi "pásztorvirtus" egy kondérba került birka hiányát többnyire gödör miatti lábtöréssel indokolta, ugye törött lábbal életképtelen le kell vágni és nemigen ellenõrzik hogy dögkútba vagy kondérba kerül. A "bajusz alatti mosollyal" élelmességnek nevezett ravaszkodás és "szerzés" tetszik nem tetszik lényegét tekintve lopás, mások fondorlatos megrövidítése, sajnos egyidõs az emberiséggel. A pókhisztéria manapság eléggé divatos lett (a pók "ronda" és misztikus lehet borzongani) hát most ezzel indokolják az egynél több elhullást. Úgy vélem az állatok szervezete sokkal ellenállóbb mint az emberé, egy pókcsípést fel se vesznek legfeljebb ha elszennyezõdve elfekélyesedik/kisebesedik a helye, de ez már a gondozó trehányságán múlik (esetleg jó ürügy az állat levágására). Viszont a pókok külseje riasztó, kicsik, nem jajgatnak, bántatlanul lehet üldözni õket akár középkorban a boszorkányokat, még a macskákat is a Sátán képviselõjének tartották
Egyedenként is eltér a 'mérgesség', évszakonként is. A legerõsebb a párzási idõszak körül, vagyis nyár közepétõl 1-2 hónap, amikor aA genetikai vizsgálatok az egy faj dolgot erõsítik. A francia és olasz teveállomány elhullásáról még jó, hogy nem hallunk... :-) Kazahsztánban nem pajtában, istállóban, hanem szabadban tartják az állatokat. Hasonlíts össze egy maszáj tehenészetet egy bajorral. :-)
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.
Az ORVOS nem ismerheti a pókokat, ahogy a PÓKÁSZ se mût vakbelet. Nem orvost kell megkérdezni, hanem meg kell fogni a pókot, ami megmar, s elvinni pókászhoz. Õ tudja beazonosítani, nem az orvos. Az ember, akit megmar, a lehetõ legritkább esetben képes a pontos fajszintû azonosításra...Már csak azért is, mert rengeteg pókfajnál ez csak az ivarszervek mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.
Szerintem utána kellene néznünk a változatok elterjedésének, hogy a földközi- és a fekete-tengeri változat között van-e folytonosság. Ha nincs, akkor szerintem nem kizárt az eltérõ mérgesség, sõt akkor Brehm is engem erõsít. Egyébként "érdekes" módon a földközi változat esetében manapság sem hallani annyi KONKRÉT veszélyes (kórházba kerülõs) csípésrõl még akkor sem, ha az ottani bulvársajtó egyenesen fekete özvegynek hazudja, sõt egy kis kórházba kerülést már a pók áldozatának tekint. Az is gyanús, hogy a nyugaton nem tartják olyan komolynak a dolgot, hogy megkérdezzenek szakembert, orvost, stb. Tudom, a mérgek nem egyformán hatnak az emberre és egyes állatfajokra, viszont a 2 változat KÜLÖNBÖZÕSÉGÉT szerintem mégiscsak megerõsíti az, hogy a keleti hírek írnak komoly állatelhullásról, a nyugatiak meg nem.
A Brehm a 19. században született mû, tartalmát eként kell kezelni.
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)
A karakurt = L. tredecimguttatus, ez bizonyított, még csak nem is alfaj. L. lugubris = L. tredecimguttatus.
A Latrodectus fajok a Theridiidae-k közé tartoznak.
Ilyen színekben van (meg még több változat is lehetséges)
Bocsánat, nem gondoltam, hogy valaki félreért.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.
Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:
"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)
Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.
A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.
Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.
Azt ugyanis nem írtam, hogy a karakurt elõfordul Magyarországon. Dél-Ukrajnát említettem, ami még távolabb is van, mint a teáltalad említett horvát partvidék. Jó, mielõtt elárultam, kicsit ijesztgettem.
De hát csak annyira ijesztgettem, mint te most akaratlanul is a mediterrán özveggyel, ami NEM KARAKURT, a A KETTÕ VAGY KÜLÖN FAJ, VAGY KÜLÖN ALFAJ. Az viszont jó, hogy a mediterrán özvegyrõl írtad, hogy az egyáltalán nem életveszélyes az emberre, attól értelmetlen félni.
Íme, BREHM ezt írja az Állatok világában:
"Az ugyancsak idetartozó Latrodectes-fajoknak rossz hírük van a melegebb és különösen a forró égöv országaiban, mert csípésüket veszedelmesnek tartják. Legismertebb ezek közül az olaszországi malmignata (Latrodectes tredecimguttatus Fabr.)
Malmignata (
Malmignata (Latrodectes tredecimguttatus F.). Kobert nyomán.
A nõsténypók 7.5 mm hosszú, szurokfekete, potrohán 13 vérvörös folttal és barnavörös jegyekkel a lábakon. Dél-Olaszországban gyakori, szintúgy Dél-Franciaországban, de a Földközi-tenger mellékein másutt is található; én a buccarii öböl partjain, a gyéren füves-köves hegyoldalakban gyûjtöttem e faj néhány példányát. Állítólag a sáska-féléket kedveli eleségül s ezért olyan területeken tartózkodik leginkább, ahol a sáska szaporán tenyészik. Forró nyáron – úgy mondják – a pók csípésének kellemetlen következményei vannak: sajgó fájdalom, általános elgyengülés, elég gyakran hûdések kíséretében; a helyi gyulladás azonban többnyire olyan csekély, hogy a szenvedõ emberek meg se tudják mondani, hol csípte meg õket a pók. Meg kell jegyeznünk, hogy a malmignata veszedelmességérõl ellenkezõ véleményt is nyilvánítottak már; Taschenberg feljegyzése szerint Dél-Franciaország egyes vidékein egyáltalán tagadják a pók csípésének mérgességét; másutt pedig azt állítják, hogy éppen Franciaország déli részein a kánikulában olyan gyakoriak és súlyosan e mérgezések, hogy szinte járványszerûen jelentkeznek. Azt hiszem, túlzás van ebben.
Hasonló rossz híre van egy másik fajnak, melynek neve Latrodectes lugubris Rossi; ez a Fekete-tenger és a Káspi-tó körül elterülõ pusztaságokon honos; az odavaló nép „karakurt”, azaz „fekete farkas” névvel nevezi. Ez a pók 19 mm-nyire nõ meg, egész fekete s állítólag a háziállatokra nézve elég veszedelmes, mert a szarvasmarha, ló és teve bele is hal a mérges marásába (?), az ember ellenben csak ritkán veszti életét csípése következtében, habár gyógyulása orvosi segítséget kíván. A többi rokonfaj, például a vörösfoltos új-zélandi katipo (Latrodectes scelio Thor.) szintén veszedelmesen mérges állat hírében áll."
Link
A fájdalmas, de egyáltalán nem életveszélyes elsõsegélyt meg szerintem nem árt megjegyezni, hátha valaki a sztyeppére tévedne valamikor (NEM a mediterránt mondtam).
Még egyszer elnézést kérek, hogy félreérthetõ voltam.
Õ a Steatoda paykulliana -> Link
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)
Ilyet hozott haza Albániából a KG pókász cimborám, õ erõsítette meg a képed alapján is a fajt. A pettyektõl / hátmintáktól eltekintve nagyon hasonlít a L. tredecimguttatus-ra, ráadásnak a L. t. mintaváltozatai közt akad olyan, ami a S. p. mintaváltozatai közt is megtalálható (fekete utótest piros karimával, minimális, vagy hiányzó minta a háti oldalon). A Steatoda a kegyetlenebb vadász egyébként, nem az özvegy. :-)
Azok steatoda-k lesznek, faggyúpókok, gyerekek. Nálam is van pár a lakásban. Legjobb bio-szúnyogháló. :-))
Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.
Ezek felnõttek, a mama kb fél centis, a srác láthatóan sokkal kisebb. A gyerekek nálam most olyan 2mm körüliek.
Ja igen, és a farkaspók meg az özvegy kb annyira hasonlítanak egymásra, mint egy körtefa a pampafûre...
Ez is bulvárhír. Meg aztán ma már nem a Kazah sztyeppéken élünk! Amíg egy kutyát csokoládéval könnyen meg lehet ölni de embert csak egész lassan . évtizedek alatt - addig felesleges egy tevére veszélyes neurotoxint emberre is hasonlóan veszélyesnek láttatni... A csigák szuperül telezabálják magukat gyilkos galócából, míg mi beledöglünk. Nem egyforma a metabolizmusunk, nem ugyanolyan enzimeket termelünk, így egy bizonyos méregkoktél se azonos módon hat ránk.
Persze, meg komodói varánusz is él Magyarországon....
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.
Könyörgöm, hogy ne mondj olyasmit, ami nem igaz! Még egy Hazánkban egyetlen özvegy-faj sem él, a karakulrt (mediterrán fekete özvegy, Latrodectus tredecimguttatus) legközelebb Horvátországban lakik, de még sosem észlelték nálunk, az ukrán elõfordulása nagyjából a Krím-re és közvetlen környékére koncentrált (a beidézett cikk is Odesszáról ír, ha van térképed, megnézheted, hol van), máshol túl hideg van neki.
A mediterrán özvegy marása messze nem olyan veszélyes, mint az amerikai rokoné. Egeret, tengerimalacot képes megölni, de embert nem (ha csak nem egy kis súlyú, extra beteg koraszülött az illetõ). Még egyszer hangsúlyozom, HAZÁNKBAN NEM ÉL MEDITERRÁN ÖZVEGY így nem kell vele riogatni senkit!!!!!!!!!!!!!!
Ha pedig írásra hivatkozol, akkor az legyen egy tudományos kutatás eredménye, ne egy bulvárhír. Kérlek.
A karakurt (fekete farkas) hozzánk legközelebb Dél-Ukrajnában fordul elõ. Ott nem szabad mezítláb járni és kint hagyni a cipõt éjszakára, az elsõsegély pedig itt olvasható: Link
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.
Ez 2003-as írás. Ahogy a többit olvastam, azóta is voltak Ukrajnában csípések, de a hírek szerint azokat már mind túlélték. Én egy, a Krímben járt madarásztól hallottam róla elõször.
2008 szeptember elején voltunk 3 napot ott nyaralni. Lehetséges hogy ez volt, ez a faj. Mindenesetre én az utolsó éjszaka nem sokat aludtam miattuk. Sõt a pár lépésre lévõ faháznál meg hemzsegtek a lódarazsak, de azok szerencsére nem támadtak, pedig egy kettõ megközelített bennünket. 
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.
Viszont most bent az optikában meg pici fekete pókok vannak néha, azok annyira nem félelmetesek. Biztos szemüveget akarnak nézni:-D
Köszönöm a fotót.
Ja, hogy ez nem most volt! Akkor egész más a helyzet... Télen azét túl sok faj nincs ébren / életben.
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)
Ha legközelebb mész, próbáld lefotózni!
Ha a földön szaladtak, akkor valószínû valamelyik Tegenaria volt, pl: Link
Elég nagyok és ijesztõek tudnak lenni annak, aki nem ismeri õket. :-)
Huh, nyaralni voltunk és a faházban szaladgáltak esténként. Az a baj hogy a televízió fényénél láttuk mi is, hogy szaladnak. Igen így valóban nehéz beazonosítani. Füves rész, bokrok, erdõ is van ahol a Rotary klubnak vannak a faházai. Illetve onnan nem messze van a fürdõ.
Azért köszönöm a választ.
Azért köszönöm a választ.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat