Bioszféra

Persze, nem ismerik, de mûködik, egyszerû neurológiai okok miatt, ahogy a csengõt se fogja meghallani a macs ugyanezen okok miatt pár nap után.
Viszont az állatok is kondicionálják egymást, a kölykeiket, társaikat, csak nem egy segédeszközzel, hanem a viselkedésükbe épült dolgokkal, cselekedetekkel. Nem kell valaminek tudatosnak lennie ahhoz, hogy a tapasztalatot összekösse egy élõlény a cselekvéssel.

Az állatok nem ismerik a klikkeres kondicionálást, ez a modern ember elmélete
És ez így van jól

Mivel én tartom a háziállatot, nekem kell felelnem azért, hogy ne tegyen kárt a tõle védtelen vadállatokban. Ennek a legjobb módja, ha nem engedem ki a lakásból, de sokaknak nem ez a felfogásuk a macskatartásról... Ha már kiengedem, akkor megteszek mindent azért, hogy ne jusson hozzá a madarakhoz, pl. a kertben sok sûrû, tüskés bozótot ültetek azokra a helyekre, ahol a madarak fészkelni szeretnek. Ha nincs erre elég nagy kertem, akkor csengõt teszek a macs nyakába. Pár nap alatt megszokja, nyilvánvalóan addig nem engedem ki, s egy kis idõ után õ maga észre se fogja venni*, hogy csilingel, de a kiszemelt zsákmányok igen.

*Ez pont olyan dolog, mint minden állandó zaj, aki panelban él, nem ébred fel a lift hangjára, a szomszéd WC hangjára, stb., de aki sose aludt panelban, az nem fog tudni pár napig. Ha valaki toronyóra mellett lakik, ami negyedóránként kongat, pár nap után meg se fogja hallani. Ha valaki befújja magát parfümmel, pár perc után úgy fogja érezni, hogy nincs is rajta illat.
Egyszerûen az állandó zajoktól, szagoktól, érzésektõl az érzékszervek "elfásulnak" és nem adnak ingert az agynak. Hanem mondjuk akkor adnak, ha nincs meg a megszokott hatás - pl. ha nem üt negyedóránként a toronyóra, akkor felébred, aki elõtte éveken át hallotta álmában.
Nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is így van, bármire lehet õket kondicionálni, talán olvastál, hallottál pl. a klikkeres kondicionálásról.

Köszönet a válaszért De!
- A cica léte születése óta a csendes, óvatos ragadozóé.
- De igen, természetes ellensége õ is a madaraknak, és ez a tény.
- Új-Zélandon a természetes állapotot az ember (mint mindig) ostobasága zavarta meg.
- Igen, a mókus, a nyest, a görény és még oly sokan fenyegetik a fészkelést, de bízzuk rájuk, ki az ügyesebb.

Nem szalad sehova. Persze nem egy hat éves cicát kell meglepni vele, hanem kiskorától hozzászoktatni. Semmi baja nem lesz tõle... Én mondom, mint állatvédõ és macskatartó.
Azért a macska háziállatként nem TERMÉSZETES ellensége a közelünkben fészkelõ madaraknak, azok nem tudtak évszázerzedek-milliók alatt kifejleszteni evolúciós stratégiákat a macska ellen.
Új-Zélandon a macskáknak és a patkányoknak sikerült néhány endemikus madárfajt a kipusztulásba sodorniuk.
Az édes kis mókuska a természetes ellensége a fészkelõ madaraknak, meg a nyest, görény és társai.

Ezt a videót Lordunknak ajánlom szeretettel:
Link
avagy, minként legyünk öngyilkosok, ha madárnak születünk.
(A lényeg: egy madárka csípkedve támad egy macskát, aki egy darabig le se tojja, de a sokadik támadás után persze elkapja a madarat. Félreértés ne essék, nem a macskának drukkoltam, és ez a madár valszeg a gyerekei közelébõl akarta elzavarni a macsekot, s ez lett a veszte, de ez benne volt a pakliban. A feleõs macskatartás része, hogy már ha egyáltalán kiengedem, akkor minimum csengõt teszek a nyakába a madarak érdekében.)