Bioszféra

Igen, emlékszem erre a sztorira

Astral!
Én azért szoktam suttyomban kucsmászni, hogy ha valaki meglát és odajön, megtudja, meglátja hogy mit szedek, és ugrott a helyem. Többször volt, hogy a szõlõhegyen bujkáltam a szederindák között, néhány méterrel tõlem meg dolgoztak a szõlõben
Volt, hogy odajött valaki kíváncsian, hogy mit veszítettem el, mit keresek, a kosarat bedugtam a bokrok alá és valami kegyeset hazudtam

Hát tavaly, amikor dugig volt a szõlõhegy pusztai kucsmagombával, akkor engem is zavartak el mindenhonnan (persze voltak kivételek), pedig túl sok rosszban nem sántikálhattam, mivel áprilisban még nincs mit ellopni. Nyilván a legszebbek a legnagyobb bunkók földjén nõttek.

Amikor ezen a túrán Link jártam, akkor kihívták a rendõröket, mert állítólag voltak lopások arrafelé abban az idõben. Igazoltattak, elmondtam ki vagyok, mit és miért csinálok, aztán mentek tovább. Kicsit flegmák voltak(fiatalok), de ez az õ bajuk.

Bizony én mindig gyanakszom, ha fényképezõgépes egyént látok a városi utcán (hacsak nem turistacsoport tagja az illetõ). Nézzünk szembe a tényekkel: természetkedvelõ, kiránduló embernek lenni ma nem divat. Persze sokan vagyunk, akiknek ilyen indíttatása van, de egy halom dolog ennél jóval "trendibb". Manapság a pénz, a karrier a menõ, nem az élmények gyûjtése a természetben (jó, régen is így volt, de nem ennyire).
A mai tizenéves (tisztelet a kivételnek!) a számítógép elõtt üldögél naphosszat. Az idõsebbje meg a melóban fárad naphosszat, szabadidejében pedig a tévén lóg. Hogy mennyire ez a korszellem, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját 17 éves lányommal se sikerült megszerettetni a természetjárást - pedig nagyon rajta voltunk a feleségemmel. Gyakran kettesben megyünk túrázni, a gyerek inkább otthon marad. Hát ez a helyzet, a jelzett turistautakat lassan beszövi a pók...

Engem még senki nem szólt meg érte, vagy senki nem gyanakodott, leggyakrabban nem nagyon értik, mi a lófüttyfenét lehet fényképezni egy fán, egy virágon, egy felhõn, és inkább érdeklõdve, kíváncsian jönnek oda a népek. De amint elmondom, mit és miért fényképezem, egybõl elkezdenek fecsegni

Nálunk már kedvtelésbõl, fotóamatõrködésbõl alig-alig fényképez valaki. Aki fényképez, arról joggal gyanítható, hogy hatósági ember és bizonyítékokat gyûjt.

:-)))) A minap velem olyan volt, hogy melóba menet fényképeztem a felhõket, amikor lefékez mellettem egy kocsi, ablakot letekerik, majd kidugja a fejét egyik kolléga: "Elnézést, túl gyorsan hajtottunk?" :-)))))

Kuhi, az a baj, hogy nem hiszek a lélekvándorlásban. Én itt és most akarom kiforgatni a világot a sarkaiból. :-)

Bölke: ismerõs.... Volt már, hogy leszólított egy nénike, hogy mit hajolgatok a gazokhoz állandóan (rovar, mi más...), figyel már egy ideje, de nem érti.... De magyaráztam már el kerttulajdonosnak is, hogy a kecskerágóját nem a kis fekete katicák "undorító" lárvái nyírják ki, hanem azok a fehér pajzstetvek, amikkel a katica táplálkozik. ( Link ) Azonban engem egy cseppet se zavar, ha hülyének néznek, inkább legyek hülye, mint ennek a világnak a szempontjai szerint normális. :-))