Bioszféra

Kösz a kiegészítést, de nem elsõsorban a hivatalos nevezéktanhoz ragaszkodtam, hanem inkább azt próbáltam ezzel kifejezni, hogy lehetõséget kínáltunk nekik egy új élettér elfoglalására, és ezt meg is tették. Opportunista - azaz alkalmazkodó.

Fõleg akkor igaz, ha nem tudjuk olyan helyen tárolni a kaját, ahova nem jut be az egerentyû.

Tetszik nekem a Te életformád és felfogásod. Magam is aféle "civilizációs menekült" vagyok, s ízig-vérig városi származék létemre elfutottam a civilizáció elõl. Na nem valami messze: 10 km-re lakom Gyõrtõl, de elég eldugott helyen, ahol az enyémet is számítva nagyjából 10 ház van.
Nõs, családos ember lévén, valamint foglalkozásom miatt sem élhetek remeteéletet, de azt a két lépés távolságot igyekszem megtartani a világgal. Manipulációit, bornírtságát, buta hiperaktivitását, divatmajomságát nem nekem találták ki. Én a magam útját szeretem járni, alapjában véve magányos farkas vagyok. Megvannak az elveim, életfelfogásom, és nem érdekel, mások mit szólnak hozzá.
Szeretem az egyszerû, természetközeli dolgokat, szemben a túltengõ technikával. Például, fás cserépkályhával fûtök. Vezetékes gáz ugyan nincs nálunk, de vehettem volna ún. telepített gáztartályt, lehetnének a házban szép radiátorok -de nem.
A manipulációtól és a túltengõ technikától, "denaturált" dolgoktól való ódzkodásom megnyilvánul az étkezésemben is. Én szeretem látni, hogy mit eszem. A felismerhetõ élelmiszereket kedvelem: ha látom, hogy ez hal, az meg szalonna. Gyanús minden, ami darált, kevert, pépesített. Kizárólag szemeskávét használok, és semmi felvágott, krinolin és egyebek (legfeljebb pick szalámi, az jó minõségû) A tejtermékek, úgymint joghurt, aktívia bifidus-szal és társaik abszolút kerülendõk, nem élek velük.(Sajtot azért szoktam fogyasztani, bár az is manipulált)
A modern (vagy posztmodern?) egészségkultusszal szemben meggyõzõdésem, hogy mérsékelt, kultúrált alkoholfogyasztás és dohányzás nem árthat. Inni társaságban szoktam, s hozzád hasonlóan kiülök a kertbe pipázni és írogatni.

Szép környezet leírás amit írtál, majd én is fogalmazok hasonlót, csak most elfáradtam.Fõzés, a kert, a nejem meg gyüvetele a m.helyrõl, szokásos zsörtölõdés, és tíz perc után egymás dicsérete... a hosszú élet titka.

Bubu, még a virsliféléket sem kedvelem (hagyományból szilveszterkor eszem) sem a húst olykor csak nyomokban tartalmazó húskészítményeket/felvágottakat. Egy helybeli hentes igen finom füstöltárukat készít. Minden nyugdíjfosztáskor veszek egy szép szál szalámiszerû vastagkolbászt, egy jó darab kolozsvári szalonnát, egy nagy zacskó töpörtyût, jó darab disznósajtot (egy darab húst is a mélyhûtõbe, levesbe kockázom). Mértékkel és beosztással eszem (öt éve tartom a szívmûtét utáni 80 kg-ot, annyi testsúly még az orvos szerint is kell egy férfiembernek; elõtte 98-100 kg voltam) elállnak és kitartanak következõ nyugdíjig. Húsvétkor vettem egy kisebb malaccombnyi füstölt sonkát, még mindig van belõle, nem romlik, csak keményedik. Lekanyarítok egy szeletet, ha túl kemény megsütöm, hozzá túró, pár fej hagyma, fél fej fokhagyma a magam sütötte kenyérrel. (Igaz nincs ember a közelemben csak a fiaim jönnek néha, a kisboltban már többször szememre is vetették évek itt lakva mindenkinek köszönök de semmilyen közösségbe nem járok, dehát még közvetlen szomszédaimhoz sem járok át. A külvilággal interneten/mobilon/faxon/videotelefonon webcammal érintkezek akivel kell, jól elvagyok magamban a sokféle bolondériámmal, hát kedvemre hetek büdöset) A kenyerem magam sütöm, egy hétig eláll száradás nélkül és nem penészedik mint a bolti. Emellett lehetõleg reggelente eszem tonhalkonzervet sajttal és fokhagymával, de gyakran sütök egész halat vagy eszem néhány rusznit (ecetes-hagymás nyershal). Szokásom a tonhalkonzervet összekeverni túróval kukoricával beleszelt fokhagymával és hagymával; ha ettetek finomat, hát szerintem az. Leöblítem egy jó ibrik kefirrel (a kefirt magam oltom, tejet elvétve iszom). Fõétkezésem másnak egyhangú lehet, naponta egy fél fazék "mindent bele" gulyáslevesszerû sûrûre fõzött húsos kotyvalék sok zöldséggel(kétféle répa, krumpli, zöldborsó, kukorica, bab, káposzta, hagyma, fokhagyma, olykor rizs is) ízváltozatosság csak a reggeliben és vacsorában van, bár néha "elnassolok" egy kisdoboz zöldborsót/kukoricát majonézzel. Mindig jó étvágyam volt és a hagymát, fokhagymát, zöldségeket különösen szeretem. Két pofára ettem és eszem nyersen a hagymaféléket(vörös- lila- póré, fokhagyma) sárga- és fehérrépát, savanyú káposztát, én ennek tudom be hogy -el ne kiabáljam- életemben alig voltam beteg és a szívmûtét (szívem, vérnyomásom a zaklatott életvitel miatt robbant le elõtte nyoma se volt) óta öt év alatt sem. Elkerült az orvosnál-boltban-élelemmel-tömegközlekedéssel felszedhetõ influenza, megfázás egyéb nyavalyák Azt gondolom (persze akinek bírja a gyomra) mindenkinek bátran ajánlhatom, egyen sok fejes hagymát és fokhagymát HA foglalkozása engedi, sajnos munkába/emberi közösségbe járva nem lehet. Amíg a Honvédséghez jártam szolgálatba elõzõ nap akkor nem, ha most orvoshoz megyek most sem eszem, mert nemcsak a lehelleten érezhetõ hanem a bõrlégzéssel is "gõzöl" de egy nap alatt kipárolog és a zuhany is semlegesíti.
Azt vélem, a jó egészség egyik titka a helyben termelt friss zöldség, helyben feldolgozott friss hús, otthon sütött kenyér. Sokat számíthat az is hogy itt nagy csend és nyugalom van (bár a töltött pisztollyal alszom mert egyedül élek, öregszem és a mûtét óta csak árnyéka vagyok egykori önmagamnak amikor a 220 kg-ot is felemeltem) embert alig látok, "kóbor indiánt" még ritkábban. Nem vagyok betegségfóbiás, de úgy vélem már szállításkor (Egyiptom, Kína, Portugália stb. de még itthon is) sok kórokozó tapadhat az élelemre a levegõbõl, rakodók kezérõl. Pesten élve egyszer az eladó influenzaidényben ráprüszkölt a kenyérre... nem örültem neki, emellett ki tudja milyen utat jár meg az élelem mire megveszem

Sajnos nálam nincs kegyelem. Ha lecsapott a lecsapó akkor úgy jó.
Sok mindent összerágtak, bûzös kamra szag és szétrágott pp-szövet zsákok.
Pusztuljon Tázlár! ahogy Gálvölgyi utalt az egyik helyszínére...

Volt már egered a házban? Hogy ez milyen, csak az tudja átérezni, akinek volt -azelõtt én se hittem volna, mekkora gond tud ez lenni.
Az egér egyébként nem opportunista -azaz megalkuvó. Az egér nem alkuszik, hanem alkudozás nélkül összerág, összekakál és pisil mindent, amihez hozzáfér. Az ember és a rágcsálók "együttélését" kommenzalizmusnak nevezzük. Ez végsõ soron a parazitizmushoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a másik faj nem közvetlenül a testedet károsítja. Abban egyet kell, hogy értsek, hogy a kommenzalizmust az ember tevékenysége váltotta ki, az õ letelepült életformája, elraktározott élelemkészletei, hulladékai csalták a közelébe a kis rágcsálókat, melyek eredetileg teljesen más életfomát folytathattak. Azonban attól fogva velünk vannak, és velünk is lesznek ítéletnapig.
Egyébként állatbarát vagyok, kis drótkalitkával fogtam meg az egereimet, nehogy bajuk essen szegénykéknek -aztán jó messze a háztól szabadon engedtem õket. Hülyének is nézett mindenki, akinek elmondtam.

Én se ettem ilyen burgert, se hoot dogot. Esetleg kihûlt "egyveleg" pizzát, nátron papírba csomizva. Hát eléggé lelaposított ízvilága volt, csak az éhség érzetemet csapta agyon, de jól lakásról szó sem volt. (-1500 Ft.) ez sem derített jó kedvre.

Igazad vagyon No és a fehérjepótlásra tervezett termeszhangya-puding, melybõl állítólag 20 dkg elég az ember napi fehérjeszükségletére? Másutt a kutyahús csemege, itt Európában jóízûen megeszik az állítólag vadnyúl húsára emlékeztetõ ízû macskahúst, a gyenge korai jércére emlékeztetõ rántott békacombot (ezt ettem és tényleg finom HA nem gondolsz arra hogy békát eszel), éti-csigát amit sose étkeztem Mi megesszük a marhahúst másutt szent állatként tisztelik. A kövön sült hangya és madárpók potroha is finom állítólag, az elõbbi pörköltmogyoró, utóbbi gesztenyeízû ugyanakkor rendkívül magas tápértékû. Egyre hangosabban javasolják a gilisztaféléket (némelyik akkora mint egy kisebb virsli) étkezésre (Az Amerika, Amerika c. filmben kukacturmixot isznak a kukacpörköltre). "Des gustibus non est disputandum" (az ízlésekrõl nem kell vitatkozni)

A patkányt csak a nyugati, vagy elnyugatiasodó kultúrákban tartják gusztustalannak. Kb úgy, mint ahogy a muzulmán többségi vallású országokban a sertésrõl vélekednek. Nálunk meg a malacsültre inkább a nyálunk csorog, ahelyett hogy fintorognánk. Hús, hús, csak a csomagolás más.

CCA - korrigálok nem hamburger (az darálthús-pogácsa sütve, zsemlébe téve) hanem HOT-DOG (fõtt virsli zsemlében) módján vette és ette a fõtt patkányt.
Tévesztettem, mert ha hiszitek-ha nem, se hot-dogot se hamburgert nem ettem még életemben, a kettõ egykutya "yunk-food"... nyomába se lépnek akárcsak egy szelet kolozsvári szalonna hagyma-paprika-jó karéj kenyér együttesének, inkább éhezem

Arról nem is beszélve hogy a rágcsálók táplálékforrást is nyújthatnak, mivel a mai napig megeszik õket is akár a patkányokat...
A Spektrum tévében mutattak régebben "patkány-hamburgert" evõ afrikait. "Patkányburgeres" kocsinál álló szakácssapkás-fehérkötényes tulajtól vette az utcán és akkurátusan leülve, szalvétával fogva hamburgerre emlékeztetõ módon ette. Ha nem lóg ki jól láthatóan a fõtt patkány farka a zsemlébõl, nem is volt sejthetõ mit eszik. Értelmes tekintetû normális embernek látszott, talán õ sem jókedvében ette mert odaszólt a filmesnek:
"Ne filmezzen! Ez itt nem Európa!" Itthon is esznek rágcsálót, az ürge rágcsálóféle... De amint hallani, a new-yorki csatornákban élõ hajléktalanok is rendszeresen esznek sült patkányt

Thermometer kollega a "macska-effektust" gyakorlati tapasztalattal megerõsítem Itt se voltak soha rágcsálok a házban, vélhetõen mindenkori macskáim miatt. Tapsztalatomat hosszas szövegelés helyett inkább egy 201. júliusi kommentem Link csatolásával pótlom
Érdemes azért tudni, már az ókori egyiptomi írások megemlítik a magtárak rágcsálómentesítésére alkalmazott, egyébként istenként is tisztelt macskákat (ezért mumifikálták a cicákat). Ráth-Végh egyik könyvében olvastam hogy a "polgári" alkalmazás mellett a kutyákhoz és postagalambokhoz hasonlóan macskák is teljesítettek katonai szolgálatot hajókon és laktanyákban pld. "Õfelsége hajómacskája (nem a vasmacska!) a mai nappal lajtsromba vétetett" egy angol hajón avagy Mária Terézia rendelete a katonai éléstárak védelmében kincstári macskák "besorozására"

Ó, hagy már ezt az elemiistenicsapásozást. "AZ Egér" egyszerûen csak opportunista. Kihasználja az emberi környezet adta lehetõségeket. Ha a te szóhasználadoddal akarok élni, akkor azt mondhatnám, hogy az ember tette "csapássá". Elõtte csak egy volt a rágcsálók rendjének harmincakárhány családjából.

A terráriumban biztos nagyon aranyosak, amellett ügyesek és meglepõen intelligensek. De éppen ezek a tulajdonságaik terráriumon kívül elemi csapássá teszik az egereket. A rejtõzködés és az akrobatika nagymesterei, a házban mindenhova eljutnak, mindent megrágnak és összepiszkítanak. Hihetetlenül szaporák. Az egér táplálkozásmódja nagyon érdekes. Más állatfajok azt az élelmet keresik és eszik, mely nekik megfelel. Az egér stratégiája más. Mindent felzabál, effektíve ehetetlen dolgokat is: rézdrótot, mûanyagot -mindent, amit a foga elvisz (és kevés dolgot nem visz el). A béltraktusa azután szelektál, ami használható, felszívódik. Ami nem: kijön változatlanul. Éppen ez a táplálkozási stratégia teszi az egeret rendkívül kártékonnyá.
Tapasztalatom szerint semmiféle csapdával nem lehet maradéktalanul összefogdosni õket. Ha csak néhány megmarad (s ez biztos), úgy pár hét múlva ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.
Egyedüli mentség a macska. Nem is kell "személyesen" találkozniuk -az egér annyira fél a macskától (joggal), hogy ha csak a szagát megérzi, ész nélkül menekül. Az én macskám se enne egeret, de amióta a háznál van, egér egy darab se!
El lehet képzelni, mekkora pusztítást visznek végbe a rágcsálók pl. egy magtárban. Rövid idõ alatt tönkreteszik az elraktározott terményt. Ezért bízvást kijelenthetõ, hogy a civilizáció a MACSKÁNAK köszönhetõ.(Nem hiába tisztelték szentként Egyiptomban)

Szerencsére van macskám! Bár szerintem hülyén nézne, ha egy egérrel szembesülne :-) Amikor tartottam egereket (két srácot, egy fehéret: Obi és egy feketét: Vader néven), naponta láttam, hogy mennyire eszes kis jószágok, emellett kimondottan kedvesek és szépek. Terráriumban így nem szaporodtak el :-) De az tény, hogy csak a macska képes kordában tartani az egérállományt, erre van épp elég példa. Mit csodálkozunk, ez a világ rendje?!

Edzés (bocs, nem bírom kihagyni :-))