Bioszféra

Ok, majd készítek képet, igaz itt Fehérváron is a fõbérlõnknek van (tuja alatt...), ezt is majd lekapom. Azt tudom, hogy ami itt van, az irdatlan gyorsan nõ, mint az orgona, úgy terjeszkedik, bár õszintén nem néztem meg, hogy sarjadásból, vagy csak terebélyesedésbõl.

Viccelteeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem!
Dehogy takarom õket, isze írtam, hogy ahol vannak, ott nem nagyon van -15 foknál hidegebb, ezért nem kell õket takarni.
Ha -10-nél nincs hidegebb, akkor a hajuk szála sem görbül majd.
Bár a 2009/2010-es télen december 21-én lehet, hogy volt ott jóval -10 alatt is.
1-2 képet készíthetnél a fügérõl.

Hú, én meg pont majdnem beírtam, hogy gondolom, nem takarod le, mert az nagyon körülményes, erre..tessék. Az jó kis meló lehet.
A faternak nagy mázlija van fagy szempontból, mert Budipest Sashegyen van a fügefa, igaz annak keleti oldalán, meg csak 130 m magasan, de nagy fagyok nem szoktak lenni arrafelé. Hát, ha bírja az olykor elõforduló -8, -10-et , akkor nem lesz gond, mert annál hidegebb az igen ritka jelenség arra.

Én takarni szoktam õket, kicsit macerás volt, de idén is jól sikerült a takarás Link Link
Meg az elmúlt 15-20 évben is
Pedig voltak -20-25 fokok is a környék meteorológiai állomásain.
A titok annyi, hogy míg a -20-25 fokok mély fekvésekben, addig ezek a fügefák domboldalban, dombtetõn vannak, ahol -15 foknál csak a legritkább esetben van hidegebb.
Õk pedig -15 fokig (egyesek -13-ig, mások -16-ig is) bírják.
Ha faterod domboldalban vagy dombtetõn lakik, esetleg városban, akkor nem kell takarnia.
Ha sík vagy völgyi fekvésben, akkor igen.

Köszönöm a választ. A szõlõrõl természetesen tudtam ezeket (mint nagy borkedvelõ , de a többinél valahogy nem gondolkodtam el ezen. Rólad jut eszembe, faterom ültetett egy fügefát, úgyhogy majd a jövõben lehet, hogy lesz pár kérdésem. A fagy ellen Te hogy véded? Gondolom ha -10-ek röpködnek, már sehogy nem lehet.

Amennyiben egy közepesnél gyengébb csapadékú év lett volna a múltévi, akkor már komolyabb problémák lennének.
Állítólag, persze tudjuk hogy mennyire lehet adni az ilyenekre, de az 50-60-70-éves korosztály megbízhatónak titulálható tagjaival beszélgetve mindig szóba jön a szárazság, és szerintük régebben ennyit nem kellett öntözni, mint az elmúlt években, sõt, volt aki azt mondta, az öntözés ilyen szinten ismeretlen fogalom volt felénk.
Valószínû, hogy egyenletesebb volt az 1950-1995 közötti idõszak csapadékellátottsága, legalábbis ennél a mostaninál csak egyenletesebb lehetett.

Ahogy Te is írtad, fajonként és fenológiai fázisonként eltérõ módon jelentkezik egyik vagy a másik szélsõség hatása. Általános érvényû okosságot nem lehet mondani, egy biztos, mindkét szélsõség káros.
A kajszit például megviseli a nyári szárazság, lógnak a levelei közben, de amikor meg virágzáskor esik, akkor a monília elviszi.
Épp írtam többször az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy egy dolog az, hogy nem esik az esõ, de olyan száraz a levegõ is, hogy a talajszárazság mellett még légköri aszály is van, a kettõ együtt nem jó.
A szõlõ pl. nagyon szárazságtûrõ, neki ez a mostani száraz idõszak (pláne a múltévi özönvizek után) tiszta Mennyország, mert nem betegszik meg, és...
Most viszont rohannom kell, este folyt. köv.

Tájképek máról Link Link , a fákon észre sem lehet venni a szárazságot (köszönhetõen a múltévi bõséges csapadéknak), szinte fekete a táj tõlük.