Bioszféra

Tomcsy, nyugodtan használd fel Ugratásnak szántam, ezért szándékosan a "szokottnál" is hosszabb és bonyolultabb körmondatokat fogalmaztam bugyuta szójátékszerû szóismétlésekkel megkeverve
Ui: úgy vélem, amit a fórumon közzéteszünk az már "mindenkié" lehet

Na, ez nem semmi hozzászólás volt.
Ha nem haragszol akkor az elsõ mondatot ellopom, mert még nyelvtörõnek is jó.

Teldand munkahipotézisként elfogadom hogy nem értelek, legyen igazad és és meggyõzõdésed szempontjai szerint talán igazad is lehet, mivel ítélõképességed birtokában élettapasztalatod etalonjai szerint kialakított ellenvéleményed fenntartod, kiegészítve meg nem értéseddel hogy nem érted értetlenségem miért nem értelek Téged, ergo értetlenséged éretlen értetlenségemmel kapcsolatban azt jelzi számomra hogy bár a fórum síkjának tükrében tükrözõdve tükörképként jól látjuk egymást de egymás ellentettjeként fordítva, ami arra utal hogy önálló párhuzamos univerzumokban élünk, más-más elvi síkokon mozgunk, mások az etalonjaink más az életszemléletünk, emiatt ki-ki saját mikrovilágának belsõ törvényei szerint értékeli a másik világából érkezõ impulzusokat meg nem értve vagy félreértve azokat, melyek végül a fény és árnyék összefonódásához hasonlóan mégis összekapcsolják a két külön világot. Egy valamit megtanultam életem során, az ítéletalkotásban Occam borotvája (mely szerint túl bonyolult helyzetben a legegyszerûbb megoldást célszerû választani) csakolyan kényszerû segédeszköz mint Makedón Alexander kardja mellyel megoldás helyett kettévágta a gordiuszi csomót, a problémát látszólag megoldva, azonban lényegileg egy nagy problémából két kisebb problémát létrehozva, melyeket fel lehet fejteni vagy tovább darabolva sok kisebb könnyebben felfejthetõ problémakört lehet gyártani. Sokszor megtapasztaltam, ami egyszerûnek látszik, annak igénytelen külseje alatt nemegyszer bonyolult belsõ világ fénye ragyog és ami bonyolultnak látszik nem mindig bonyolult, csupán cirádás tibeti démonmaszk árnyéka rejti a sivár valóságot. Ezért én már nem fogalmazok válaszként sommás véleményt "Te ezt úgysem érted" jelleggel, hanem inkább igyekszem megérteni miért nem értenek meg, aszerint formálva további mondandómat hogy az értetlenkedõk is értsék. Nem értem hogy Te nem érted hogy nem értelek. Eddigi kommentjeidbõl igyekszem megérteni egyéniséged, egyéniségedbõl fakadó életszemléleted, talán egyszer sikerül megértenem Téged is Annyi már kiderült, látogatod a Bioszférát tehát a Természet érdekel és szereted, sõt kifinomult és érzékeny vagy hiszen taszítanak a szomorú képek ami viszont azt sejteti, sokat csalódott ember vagy aki látott már elég szomorúságot, megtapasztalta, tudja és ismeri az élet árnyékos oldalát ezért inkább a fényt választja hogy enyhülést és feloldódást találjon benne. Fórumtársaink közül mindenkinek van rá jellemzõ kedvenc megfigyelési területe az élõlények és növények sokaságából- halak és gombák, madarak és rovarok, virágok és erdõk, nem tartom lehetetlennek hogy Te lélektani vagy egyéb okokból az emberek megfigyelését helyezted megfigyeléseid célkeresztjébe megfigyelve lélektani vagy egyéb okokból fakadó véleményformálásukat
Ez is érdekes elfoglaltság, afféle kirakós játék "puzzle"-ként összeilleszteni mondatok és félmondatok mozaikdarabkáit, melybõl idõvel szépen kirajzolódik maga az ember, akinek a monitor jótékony ám sötét árnyékába rejtõzõ valódi lényére ily módon fény vetülhet
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Értem én Nem kevés ideig tanultam fizikát és biokémiát.
Te nem értesz engem

Mint elektromágneses rezgések fénynek nevezett nyalábja természetesen létezik önmagában is. Csakhogy: eleve hogyan fedeznéd fel a fényt ellentettje nélkül? Egy valamit tudnék talán árnyékmentes hasonlatnak felhozni - a kozmikus háttérsugárzást mely egyformán árad ránk mindenfelõl és mivel benne élünk a legutóbbi kutatásokig nem tudtunk árnyékos (azaz hidegebb) helyeirõl. Más analógiával, a napfoltok is bocsátanak ki fényt, de jelentõsen hidegebbek a napfelszínnél emiatt fekete foltokként érzékeljük õket a forróbb és fényesebb napfelszínen, jóllehet nem feketék. A fény helyi intenzitáscsökkenéseibõl keletkezett kontrasztkülönbségek maguk az árnyékok. Árnyékok/kontrasztkülönbségek nélkül el sem igazodnánk a világban, még egymást sem látnánk, saját testünket sem ismernénk fel, a fórumot sem olvashatnánk a képernyõ világos hátterén betûket vagy képet kirajzoló sötét pixelek nélkül. A fénynek árnyék gyûjtõfogalommal illetett elhalványulásai és intenzitáskülönbségei mindig vannak. Másként, a térben eloszló energiában mindig vannak intenzitáskülönbségek, melyeket lényegileg árnyéknak nevezhetünk. A fény mindig magában hordozza az árnyékot is Teldand. Egyenletesen erõs fényben árnyékok és a felismerést biztosító félárnyékos kontrasztkülönbségek nélkül egyszerûen elpusztulnánk. Kis gyakorlati példa: én nagyon szeretem az "árnyéktalan" egyenletes diffúz fényt, így is helyeztem el világítótesteimet mert kellemes a szememnek. Ugyanakkor ha keresek egy kisebb tárgyat, fel kell kapcsolnom egy "éles" segédfényt hogy megtaláljam mert az árnyéktalan és kontrasztszegény fényben minden színek és foltok egyvelegébe olvad. Igaz a színek segíthetnek. DE a színek eltérõ rezgésszámú és energiájú elektromágneses rezgések, tehát a világoskék mellett a sötétvörös már árnyéknak tekinthetõ. Amíg energiakülönbség létezik, árnyék is létezik No nem ragozom tovább

A fény árnyék nélkül is létezik

Bocsi, de szomorúság, amit itt látok.
Egyik kezetekkel sok szépet adtok, a másikkal elvesztek.
Miért nem lehet mindkettõvel adni?