Bioszféra

Õõõõõ...izé....háááát...jelen esetben nem tudom, mire gondolsz
Komolyan!

Hú, nagyon érdekes, amit írsz, már égóta foglalkoztat a kérdés! Ha ez így van, az két dolgot jelenthet:
Ha tényleg ekkora a genetikai változatosság fajtán belül a fagytûrés szempontjából, akkor szeleckióval nagyon kevés generációval jókora elõrehaladásra lehet szert tenni. Ebben a zesetben õrült nagy perspektíva van a dologban!
Vagy pedig valami más okozza ezt a nagyfokú fagytûrésbeli különbözõséget. Ebbe viszont nem megyek bele, biztosan tudod, mire gondolok.

Pontosan, és ráadásul ez minden tarkalevelû fajtaváltozatánál így van. Viszont érdekes, hogy ha szintén vegetatívan, de éppenséggel tõosztással szaporítjuk, akkor megmarad a tarka szín.

Szerintem a levelek változékonysága "más tészta". Pl. ott vannak a fehér nyarak (populus alba), na azoknál is vannak kerekdedebb és karéjosabb levelek. De számtalan ilyen példát fel tudnék sorolni, mind lágyszárúak, mind fásszárúak körében. Nincs 2 egyforma levél, 2 egyforma növény.
A termések és levelek fejlõdését is sok minden befolyásolja. Az idõjárás mellett a talaj típusa, talaj lazasága is egész biztos számít. Na meg a kártevõk, ki tudja mi történik a föld alatt.
Nekünk van két egymás mellett álló zöld juharunk. Az egyik már kb. 6 méter magas és buja, a másik csak 3 és kis kora óta gyér lombozatú. Még a színe is halványzöld.

Nekem egy hasonló eset jutott eszembe : sanseveria sárga levélszélû változatának levéldugványa mindig visszaüt az õsre, normál levelû lesz. Oka???

Köszi szépen, Karesz! Biztos, hogy valami mutáció, az tuti, de az is bizti, hogy valamelyik elõd tulajdonsága látszik meg, ráadásnak tökéletlen formában, különben nem lenne abszolút porzó- és bibementes a virág. Még az is eszembe jutott, hogy azzal, hogy a kis sarj letört az anyanövényrõl, kikerült annak hormonális hatásai alól is, ami esetleg a hibridet "egyben tartani" is segíthet, s így juthatott felszínre a hülye virág.
Arra sajnos semmi utalást nem találtam sehol, hogy milyen módon és milyen õsökbõl hozták létre a virágomat, pár éves a fajta, nem csoda, hogy titkos minden, mivel egy igen mutatós növény amúgy. Érdekes lehet viszont visszakövetkeztetni az õsre az így megjelenõ tulajdonságokból. :-) Végignéztem a vad Kalanchoe fajokat, több is van _hasonló_ csengettyû alakú virággal, de ezek mind alkatilag másmilyenek, mind a levél formájában eltérnek. Igazán arra leszek kíváncsi, hogy majd ha valamelyik sarjamból nõtt növény rendesen virágozni kezd, akkor milyen virágot hoz.
Köszönöm még egyszer a válaszodat s a segítségedet!

Jaurinum, vagy Kertész, ha erre jártok, lenne egy igen hülye kérdésem. Létezik-e valamiféle olyan tulajdonság, hogy egy nemesített virágfajtában a nemesített típusról leszedett ág (bujtás) nem a nemesített virágát hozza, hanem egy sokkal õsibb, vad típusét? Úgy értem, hogy valamiféle atavizmus léphet fel ilyenkor? Az alany egy Kalanchoe 'magic bells' ( Link )nevû virág, akirõl letört oldalhajtást gyökereztettem meg, az nõtt, mint a bolondgomba, aztán meg egyszer csak hajtott a csúcsán egy olyan virágot, ami nem rendelkezik nemi szervekkel, de külsõleg teljesen a klasszikus kis négyszirmú virágra hajaz ( Link ), csak zöld színû... A másik dolog ugyanennél a növénynél, hogy bár minden általam ismert kalanchoe igen könnyen szaporítható sarjakról, van egy olyan fajuk, ami "elevenszülõ" (http://www.blankees.com/house/plants/image/kalanchoe.jpg )K. daigremontiana. Nos az én harangocskámnak egyik levele kettétört s a fél levél leesett a cserépbe a növény mellé. Nem dobtam ki, gondoltam, mahjd szép lassan beleoldódik az anyaga a földbe. Ehhez képest ahogy a levél száradni kezdett, a levél sarkain megjelentek a kis sarjhajtások, kis gyökérke is nõtt alájuk, kb úgy festettek, mint az elevenszülõ sarjacskái. Aztán szándékosan letörtem egy másik levelébõl, letettem egy kis edénybe, amibe tõzeget szórtam, azóta van egy csomó kis növénykém.... A leveleik teljesen olyanok, mint az anyanövénynek, de a hülyeforma virág után már nem tudom, hogy mi lesz velük. Mievl nem oltott növényrõl van szó, így a levélsarjnak genetikailag totál egyeznie kell az anyanövénnyel. Növénygenetikával az életben soha nem foglalkoztam, nem tudom, náluk hogy néznek ki ezek a dolgok, amik állatoknál lazán visszajöhetnek.