Bioszféra

Igen, valaha errefelé is, sõt a Hortobágyon és Alföldön kiterjedt, összefüggõ kocsányos tölgyesek voltak. A zonális társulás legalacsonyabb szintjén a tatárjuharos lösztölgyesek voltak, ennek is mára csak töredékei maradtak fent. A homokbuckákon a nyílt homoki tölgyesek (köztük homoki gyepek), lentebb gyöngyvirágos tölgyesek, gyertyános tölgyesek. A folyóvizek mentén hatalmas kiterjedésû tölgy-szil-kõris erdõk helyezkedtek el. Aztán betette az ember a lábát.. Tehát a gyertyán õshonos erre, és a bükk kicsiny elõfordulása is, ami a hûvös Bükk II. fázisban települt be, és maradt mai napig.
A Kárpátok hatása különösen a Beregre van nagy hatással. Pl. a Márokpapi melletti erdõkbe így telepedhetett meg a kockás liliom és a kárpáti sáfrány.

Itt is vannak homok megkötés céljából telepített erdei fenyvesek, bennük szálkás pajzsikával, néha édesgyökerû páfránnyal.

Hari, mivel életemben eddig talán ha 3-4x jártam az Alföldön, akkor is csak Szegeden, sose jöttem volna rá.

A homoktalaj viszonylag magasan álló talajvízzel, hûvöskés klímával (az ország északi részei) párosulva csakugyan "csodákra" képes. Az én lakóhelyem környékén (Gyõrszentiván-Gönyû) szakasztott olyan szélfútta homokbuckák kísérik a Dunát, amilyenekrõl írtál. Meglepõen "középhegységi" flórája van ennek a vidéknek is. A kocsányos tölgyesek közönségesek, sõt az északi tájakra jellemzõ nyír-erdeifenyõ társulás, bár telepített, de feltûnõen jól érzi magát a homokdombokon -helyenként spontán is terjed. Bükk és gyertyán azonban nincs -érdekes lenne megtudni, vajon ezek a Nyírségben (ahol a Kisalföld északi részénél valamivel alacsonyabb az évi középhõmérséklet, és fõleg a tél hidegebb) õshonosak, vagy telepítés eredményei. Ha õshonosak, elképzelhetõ, hogy a Kárpátok elõhegyeibõl "ereszkedtek le" egy hûvösebb klímakorszakban. Figyelemreméltó képeket küldtél, lehet, hogy a közeljövõben felkeresem a mutatott helyeket.

Na látod ez az.. Ezért tettem fel a kérdést.
A képek láttán az ember hegyekre, dombságokra asszociál elsõként. De nem, ezek a képek az Alföldön, pontosabban a Nyírségben, a Baktalórántházi-erdõben készültek!
Ami kuriózum sok észak-alföldi (õs)erdõben, hogy több, elsõsorban a hegyvidékre jellemzõ lágyszárú faj él meg bennük, mint pl. a galambvirág. A Kaszonyi-hegyen (Bereg) megtalálható a bükk is elegyesen!
Baktán szép gyertyános-tölgyes erdõk találhatók, a parabolabuckák közti mélyedések hûvös, nedves talaja miatt érdekes mikroklimatikus viszonyok alakulnak ki.
A nyírségi táj nagyon változatos, ezért is szeretem, különleges hely.

A tájegység lehet Zalai-dombság, Dunántúli-dombság, Északi-Középhegység, Dunántúli-Középhegység.
Ennyi erõvel azt is kérdezhetnéd, hogy találjuk ki, hány fát láttatok?

Hari, fogalmam sincs, nem volt és nem is lesz. A legszûkebb tippem volt, amit leírtam. :-)

Naaa.. Bõvebben?
Jó, segítek: van benne gyertyán.

Egy találós kérdést hoztam nektek. Hol járunk? Elég csak a tájegységet megnevezni, nem a pontos helyet. Link Link