Bioszféra
Igen, valaha errefelé is, sõt a Hortobágyon és Alföldön kiterjedt, összefüggõ kocsányos tölgyesek voltak. A zonális társulás legalacsonyabb szintjén a tatárjuharos lösztölgyesek voltak, ennek is mára csak töredékei maradtak fent. A homokbuckákon a nyílt homoki tölgyesek (köztük homoki gyepek), lentebb gyöngyvirágos tölgyesek, gyertyános tölgyesek. A folyóvizek mentén hatalmas kiterjedésû tölgy-szil-kõris erdõk helyezkedtek el. Aztán betette az ember a lábát.. Tehát a gyertyán õshonos erre, és a bükk kicsiny elõfordulása is, ami a hûvös Bükk II. fázisban települt be, és maradt mai napig.
A Kárpátok hatása különösen a Beregre van nagy hatással. Pl. a Márokpapi melletti erdõkbe így telepedhetett meg a kockás liliom és a kárpáti sáfrány.
Itt is vannak homok megkötés céljából telepített erdei fenyvesek, bennük szálkás pajzsikával, néha édesgyökerû páfránnyal.
A Kárpátok hatása különösen a Beregre van nagy hatással. Pl. a Márokpapi melletti erdõkbe így telepedhetett meg a kockás liliom és a kárpáti sáfrány.
Itt is vannak homok megkötés céljából telepített erdei fenyvesek, bennük szálkás pajzsikával, néha édesgyökerû páfránnyal.
Hari, mivel életemben eddig talán ha 3-4x jártam az Alföldön, akkor is csak Szegeden, sose jöttem volna rá.
A homoktalaj viszonylag magasan álló talajvízzel, hûvöskés klímával (az ország északi részei) párosulva csakugyan "csodákra" képes. Az én lakóhelyem környékén (Gyõrszentiván-Gönyû) szakasztott olyan szélfútta homokbuckák kísérik a Dunát, amilyenekrõl írtál. Meglepõen "középhegységi" flórája van ennek a vidéknek is. A kocsányos tölgyesek közönségesek, sõt az északi tájakra jellemzõ nyír-erdeifenyõ társulás, bár telepített, de feltûnõen jól érzi magát a homokdombokon -helyenként spontán is terjed. Bükk és gyertyán azonban nincs -érdekes lenne megtudni, vajon ezek a Nyírségben (ahol a Kisalföld északi részénél valamivel alacsonyabb az évi középhõmérséklet, és fõleg a tél hidegebb) õshonosak, vagy telepítés eredményei. Ha õshonosak, elképzelhetõ, hogy a Kárpátok elõhegyeibõl "ereszkedtek le" egy hûvösebb klímakorszakban. Figyelemreméltó képeket küldtél, lehet, hogy a közeljövõben felkeresem a mutatott helyeket.

Na látod ez az..
Ezért tettem fel a kérdést.
A képek láttán az ember hegyekre, dombságokra asszociál elsõként. De nem, ezek a képek az Alföldön, pontosabban a Nyírségben, a Baktalórántházi-erdõben készültek!
Ami kuriózum sok észak-alföldi (õs)erdõben, hogy több, elsõsorban a hegyvidékre jellemzõ lágyszárú faj él meg bennük, mint pl. a galambvirág. A Kaszonyi-hegyen (Bereg) megtalálható a bükk is elegyesen!
Baktán szép gyertyános-tölgyes erdõk találhatók, a parabolabuckák közti mélyedések hûvös, nedves talaja miatt érdekes mikroklimatikus viszonyok alakulnak ki.
A nyírségi táj nagyon változatos, ezért is szeretem, különleges hely.

A képek láttán az ember hegyekre, dombságokra asszociál elsõként. De nem, ezek a képek az Alföldön, pontosabban a Nyírségben, a Baktalórántházi-erdõben készültek!
Ami kuriózum sok észak-alföldi (õs)erdõben, hogy több, elsõsorban a hegyvidékre jellemzõ lágyszárú faj él meg bennük, mint pl. a galambvirág. A Kaszonyi-hegyen (Bereg) megtalálható a bükk is elegyesen!
Baktán szép gyertyános-tölgyes erdõk találhatók, a parabolabuckák közti mélyedések hûvös, nedves talaja miatt érdekes mikroklimatikus viszonyok alakulnak ki.
A nyírségi táj nagyon változatos, ezért is szeretem, különleges hely.

A tájegység lehet Zalai-dombság, Dunántúli-dombság, Északi-Középhegység, Dunántúli-Középhegység.
Ennyi erõvel azt is kérdezhetnéd, hogy találjuk ki, hány fát láttatok?
Ennyi erõvel azt is kérdezhetnéd, hogy találjuk ki, hány fát láttatok?

Hari, fogalmam sincs, nem volt és nem is lesz. A legszûkebb tippem volt, amit leírtam. :-)