Bioszféra

Jaj jó hogy mondod, annyi gondolat van a fejemben és annyira nincs idõm, úgyhogy csak idõnként sikerül leírnom valamit belõlük.
Szóval, nálunk Szent-Márton szõlõnek hívják a szõlõ másodtermését, mivel Márton napkor szokott beérni.
Aztán most hogy tényleg akkor szokott-e, ami ugye november 11-én van, vagy valójában október végén, mindegy is, mert a nagypapám szõlõjében is meg a Bussayéban is meg vannak érve a másodtermésû szõlõk.
Egy hónappal elõbb, de aztán ha csak 3 hét az is komoly.
Ha meg tényleg november elejére érik be, akkor meg 1,5 hónap.

2000-ben én is kétszer "szüreteltem" az irsai olivért, július végén, s október végén-november elején. Akkor nagyon csodálkoztam ezen, de hát ismerjük a 2000. év paramétereit.

Méhek idén véleményed szerint "rendesen dolgoztak" (legalábbis Nálad?) Csak azért kérdezem, mert állítólag igencsak csökken a számuk, s sokan már katasztrófáról beszélnek a méhek példányszám-csökkenése miatt. Gondolom ez is túlzás, de valami igazság biztos van benne.

Ezek a gesztik nagyon régóta ugyanígy viselkednek. Mondom, 94-tõl lakunk itt, szerintem olyan 97 felé tûnt fel a dolog.

A vadgesztenyéknél elképesztõ különbségek vannak egyedenként, én is láttam már számtalan olyat, hogy az alig bimbózó gesztenye mellett leveles, vagy a virágzó mellett teljesen virágtalan a másik.
Vannak ilyen növények, amik összevissza reagálnak a klimatikus viszonyokra.
Azt kellene még megfigyelni, hogy minden évben így tesznek-e ugyanazok a példányok, vagy egyik évben az egyik virágzik elõbb, másik évben meg a másik
Na az lenne a szép.

Ha már az idei másodvirágzásnál tartunk: elképesztõen elõre van a természet, sok késõbbi érésû szõlõ érik egyszerre, sõt, elõbb, mint a korábbiak. Nem is értem, hogyan lehet ez.
Az október közepén érõ alma vagy szilva vagy akármi érett, illetve le van hullva a fákról.

Én 94 óta lakom ebben a házban, a fák akkor úgy 2/3 ekkorák lehettek.

Már csak az a kérdés, milyen az emlékezõtehetségük. Azaz egy egyed mennyi ideig tartja meg a korábbi (csemetekori helyén kialakult) életritmusát, illetve hány nemzedék kell egy tenyészvonalnál alapos élõhelyváltás után az idomuláshoz.
Egyelõre úgy fest, újabb fejezettel bõvültek x-aktáink.

Távhõvezeték nincs, mert házanként van a kazán, nem megy a talajban ilyesmi, a csatorna is másfelé megy. Egymástól 5-6 méterre állnak, amelyik késõbb éled, az kap elõbb napot reggel de csak kb. 10 perccel s ennyivel hamarabb kerül árnyékba is, nem is lejtõs az út, hogy a víz miatt lenne különbség, szóval tényleg mondjuk egyformának a körülményeiket. A késõbb éledõs a lakótelepen máshol növõ gesztenyékhez képest is késõbbi, szóval lehet, hogy inkább az eredetük különbözhet... :-)

Érdekesen hangzik, fõleg a 2 hét miatt, ez azért már szignifikáns eltérés. Ami nekem eszembe jut:
-vajon tudható-e a két példány eredete? Nem származnak-e egész eltérõ körülmények közül?
-a kettõ közül melyik tér el a környékbeliek átlagos életritmusától? Ennek a termõhelyi adottságai teljesen megegyeznek-e a másikéval? Netán mindkettõ eltér az átlagostól, csak az egyik +, a másik - irányban?
-lehetnek-e egyéb tényezõk a háttérben? Pl. egy nem túl mélyen futó távhõ-vezeték a talajban. Ismertem egy csapat deviáns téltemetõt, azoknál ez állt a dolgok hátterében. Havazásnál persze egybõl lebuktak.

Mondjuk az is érdekes, hogy az ablakunk elõtt álló két vadgesztenye, amik egyforma nagyok, egyszerre ültették õket, stb., minden évben 2 hét eltéréssel hajt, virágzik és hullajt lombot, szabályszerûen, mintha más fajták lennének, pedig totál azonos vadgesztenyék. (amúgy tudom, h van több fajta, bokorszerû, piros virágú, sárga virágú, kilógó porzójú, stb., de ezek a normál Aesculus hippocastanum-ok.)

Utolsó mondatodat akár kõbe is lehetne vésni. Amíg a bioszféráról, élõlényekrõl (és a bio- és agrometeorológia is feltétlenül ide tartozik) beszélünk, semmire nem lehet általános érvényû és pontos sablont, függvényt, görbét erõszakolni. Kizárólagost meg pláne nem. De sok féligazságtól menekült volna már meg a világ, ha többen osztanák ezt a szemléletet...
[biztos, hogy meg voltak az okai a novemberi virágzásnak is (...miért ne gyûlhetne össze még akkor is megfelelõ hõösszeg az inicializációhoz, onnan meg a virág nyílásáig?), de már az is elgondolkodtató, hogy legtöbb esetben nem az összes rügy indul meg, csak egy részük. ugyanaz a táj, ugyanaz a fekvés, ugyanaz a fa, még a gally is lehet közös, aztán tessék...