Bioszféra

A paloznaki talajjal csak az a baj, hogy nagyon agyagos, én meg imádom a répát, de sose nõtt meg benne. :-(
Amúgy a környéken meszes a talaj, egyik csopaki pincészet honlapján legalábbis az szerepel, hoyg erõsen meszes talajuk van Csopak DK részén lévõ szõlõikben (ez ugye szomszédos Paloznakkal), egy másik Paloznak-Lovas közti dûlõknél jegyzi meg a meszességet, azt meg több szõlõsgazda is írja, hogy a jellegzetes csopaki borok savassága a meszes talajnak köszönhetõ. Szóval szerintem tuti meszes ott is, ha a szomszédoknál az :-)

Értem. Eszerint a telek jó magasan van. Különben roppant tetszenek nekem ezek a lilás-vörös talajok, a vöröskõ úgyszintén -bolond jól néz ki. Állítólag egykori folyó hordaléka, mely trópusi klíma alatt folydogált errefelé. A többször említett káptalanfüredi gombatermõ hely gazdagsága is azzal függ össze véleményem szerint, hogy itt savanyúbb a talaj -kevés gombafaj szereti a meszet. Sajna, ha gyökeresen meg nem változik az idõ, kevés örömem lesz benne idén. Még annyit, hogy van máshol is ilyen "kakukktojás" a Bakonyban: Fenyõfõ mellett kvarchomok található legömbölyített folyami kvarckavicsokkal -az Õsduna emléke. Ezen a talajon díszlik az õsfenyves, s ez is híresen jó gombászó hely.

Persze, nem olyan, mint a dolomiton keletkezett, de a permi homokkõ lejjebb van kicsit, mint a telek. Ez valahol határvonal környékén van, fenn az erdõben meg rendesen van mészkõ, a Nosztori meg simán mészköves puszta lenne fák nélkül.

Paloznakon gyakori a permi vörös homokkõ mállásából keletkezett talaj. Ez is meszes volna?
Érzésem szerint ez savanyúbb, mint a mészkõ és dolomit felszíneken elhelyezkedõ talaj. Almádi-Káptalanfüred flórája sem egészen ugyanaz, mint pl. Balatonfüredé.

Tudod, ha egyszer a mienk lesz Paloznak és kiirthatjuk azt a rohadt szõlõt, tuti, hogy hasznos dolgokat fogunk a helyére ültetni, lesz diófánk, mandulafánk, mogyoróbokor, többféle alma, kivi, káki, meg majd gesztenye, csak ugye ahhoz talajcsere kell majd. Elvileg bazi nagy gödröt telitölteni savanyú tõzeggel kevert földdel meg lehet oldani a savanyú talajt igénylõ dolgok termesztését is. Ismerek olyat, aki így termel áfonyát, sikerrel. Vannak a környéken is gesztenyék, de ahol van, ott csak nagyon satnya termést hoz, nyilvánvalóan a talaj miatt.

Na igen, több oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést.
Ha engem, mint mûszaki analfabétát megkérdeznek az autókról, azon belül arról, hogy milyennek látom az autók jövõjét, milyen fejlesztések lesznek, vagy 2030-ra milyen kocsival járunk majd, nem mondanám azt, hogy minden autó napenergiával megy majd, sõt közkedvelt lesz a vízzel hajtott kocsi, elküldhetjük a gyerekért a kocsit az óvodába, beprogramozzuk és odatalál, a gyerek beszáll a kocsi meg hazahozza, vagy nem mondanám azt, hogy arra már ûrhajóval közlekedünk, stb, stb.
Mert amit mondott Észak-Görögországról meg rólunk, az kb. ilyen szintû marhaság.
Ilyen ökörséget csak akkor mondhat egy hozzá nem értõ, ha így hallotta valahol, vagy olvasta, mert amikor felkapták ezt a globális felmelegedést, akkor a valóban szakmabeliek is mondtak ilyeneket, hogy a mediterrán klíma északabbra húzódik, eddig a Mecsekig jött csak fel, néhány évtized múlva már a fél ország mediterrán lesz.
Azon a pályázaton, amin én is indultam a tanulmányommal 2008 õszén, olvastam a nyertesek pályázatait, hát azokban olyan marhaságok voltak, hogy csak lestem. És ilyen marhaságokkal lehet nyerni, amiket valóban szakértõk értékeltek, zsûriztek. Az egyikben az volt, hogy a globális felmelegedés miatt várhatóan enyhébb teleken a búza nem kapja majd meg a téli hidegigényét, ezért a búzával gondok lesznek. Meg hasonlók.
Sajnos a globális felmelegedés-klímaváltozás növényekre gyakorolt hatásáról nagyon kevés szakember tud reális és a valóságnak megfelelõ véleményt mondani.

A gesztenye: ez a fajta egy eurázsiai hibridre van oltva, ami a kéregrákkal szemben ellenállónak bizonyult, és ha jól tévedek, a ráoltott nemes is ellenállóbb, mint egy normál gesztenye. A talajról nem tudok érdemben nyilatkozni. A gyümölcs tuti finom, sõt, nagyon tutin finom. Mondanám, hogy ültess majd egyet az erkélyedre, de gondolom ez elég nehezen lenne kivitelezhetõ, meg az Urad lehet kivágna vele együtt
Bár nem egy nagyra növõ fajta, nagyon hamar és sokat terem, szóval szerintem akár dézsás növényként is sikerrel termeszthetõ.
Vagy ha már gesztenyefüggõ vagy, akkor Paloznakra....jaaaa, hogy azért érdekel a meszes talaj, ahhhhaaa!

Floo, a rádióban azt kérdezik, aki kéznél van, nem feltétlen a szakembert (így mondhatott marhaságot csillagászati dologban Juhász Árpád geológus - nem tudom, kinek az ötlete volt õt kérdezni, mikor õ a geológiában szakember, nem a csillagászatban, lehet, itt is ilyen volt.) A falurádióban a legfelháborítóbb az állatorvos, aki a szélhámosságait reklámozza folyamatosan (mátrai árpád, direkt kisbetûvel, "homeopata", egy normális világban az ilyen átveréseket börtönnel díjaznák...). Ebbõl kiindulva nem vagyok benne biztos, hogy a mûsor többi szakértõje valóban olyan szakértõ, amit hisznek róla.

A francia gesztenye kapcsán leganyi1 megkérdezte, amit én is szerettem volna, kéregrák és talaj ügyében. :-) Egyébként érdekes, de pl. amikor a zöldségesünknél még nincs magyar gesztenye, csak olasz, az is valami bazi nagyszemû fajta, de nem jó ízû, egyszer kóstoltam, sajnos gesztenyefüggõ (is) vagyok, de csalódtam. Akkor az nem egyezik a Te fajtáddal, gondolom, hanem talán a kínai fajta lehet?

A falurádióban nyilatkozó szakembernek lövése sincs a témához, totál fogalmatlan.
Ha netalán 2050 telén pont betalál egy jófajta genovai, lesz 40 centi hó meg -25 utána, akkor a fószert ki kell majd tenni éjszakára egy szál gatyában.
Sõt, jobb ötletem van, egész éjszaka lehelheti az olaj, narancs és citromfáit.
Borzalom!
Persze lehet, hogy az illetõ valójában nem szakember, vagy más területen szakember (mondjuk autószerelõ), de aki nem ért valamihez, az ne nyilatkozzon arról.

Ez az, ami nem megy bele a szakemberek fejébe, illetve nem verte beléjük annak idején senki, hogy ezek a felsorolt növényfajok egy db hóval fedett, hideg derült éjszaka -15 fokos hõmérsékleténél szanaszétfagynak.
A narancs és a citrom meg -5 körül már nem szeret lenni, fõleg egy hidegpárna bejön, ami minden télen van 1-2 hét nappal -4 éjjel -7 fok, és ezek a növények elpusztulnak.
A füge meg 200 meg 100 meg 50 éve is volt, meg lesz is.

Ha olyan "vad" alanyba oltják ami bírja a meszes talajt akkor bírja valószínûleg. Itt Egerben elég meszes a talaj és vannak a környéken szép gesztenyefák,(igaz nem ekkora a termésük). A héten ránézek a gesztenyefákra...

Floo , ebbõl az francia fajtából ha lehet majd kérek oltóvesszõt.

Más: úgy 2 hete a falurádióban egy szakember azt mondta 2050-re Magyarország idõjárása várhatóan olyan lesz mint észak Görögországé. (olajfa ,narancsfa, citromfa fügefa)

Van, a 3 db-ból egyet megettünk, a maradék két termés még rajta van a kis növényeken.
Ezekbõl 1-et még megsütnék, a 3. eladó
A viccet félretéve nem terméseladásra ültettük õket (8 db-ot ültettünk), meg nem is tervezzük.
Olaszból kaptuk õket ajándékba, de annyira jók (a leírás alapján ellenállóak a kéregrákkal szemben, korán terem, és rendkívül teremni akaró fajta, amit ez az elsõ év is bizonyít), hogy lehet megpróbálunk tenni róla, hogy az embereknek legyen tisztességes gesztenyéjük, ami nem betegszik meg, nagyszemû, édes. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a magról vetett aprószemû vackok, amiket lehet találni a szõlõhegyeken, tele vannak belsõ héjakkal, mire szétbontja õket az ember, addigra széthullik apró morzsákra, igazándiból élvezhetetlenek.
Persze mint oly sok más gyümölcsnél is, a magvetés miatt van akinek aprószemû, meg van akinek szép, nagyszemû gesztenyéje sikeredik, de a többség hitvány.
Oltott gesztenye meg alig-alig van.
Persze ez még a jövõ zenéje.

Kraca!
Nincs tapasztalatom arról, hogy hogyan bírják a meszes talajt, a szélsõségesen meszes talajt biztos nem, a kevésbé meszest gondolom tolerálják valamennyire.

Tudsz arról, hogy ezek a francia fajták hogy bírják a meszes talajt?

Van belõle eladó? :-)))

Vasi, zalai kollégák, elképzelhetõ, hogy már van nálatok érett gesztenye? (szelíd)