Bioszféra

Lujó szerintem a téves megítélés még nem azonos a hülyeséggel.
Úgy vélem a hülyeség ott kezdõdik ha valaki nyilvánvaló tények ellenére makacsul ragaszkodik tévedéséhez.
Egyébként eddig úgy tapasztaltam hogy az álkaszás zsákmányait kivétel nélkül bepólyálja finom fonalával. Még nem láttam hogy bénítással kezdené hanem a hálójába ragadt küszködõ zsákmánya elé húzódva hátsó két lábával szapora vetélõ mozdulatokkal "összekötözi", amibõl annyit látni hogy a préda körül megjelenik a "burkolat". Az áldozat még mozog a burokban, amikor elcipeli biztonságosabb helyre és ott bénitja meg a chelicerái marásával. Zsákmányaikat szinte kivétel nélkül "becsomagolva" hagyják hátra.
Egyéb pókoknál is fontos elem a fonal használata bár náluk gyakori a megelõzõ marás is de ez a zsákmány fajtájától és méretétõl függ. A tavalyi "szuperpókom" a hálójába tévedt darázst bepólyálta, míg az emésztõnedvtõl "elfeketedõ" szúnyogot nyomban szájnyílásába gyömöszölte. Fotóztam "lasszózó rablópókot", mely egy hangya mellsõ lábait béklyózta meg miközben átugrott a hangya feje fölött majd hátrahagyta a kötelékkel bajlódó hangyát. A kis ugrópókok marnak rögtön és áldozatukat tartva kivárják amig hat mérgük.

Nyáron, melóhelyre igen gyakran bejönnek hozzánk, lányok-fiúk nagy sikítozás közepette lesik... Ha szerencséje van a jószágnak, magától kitalál az ablakon, ha dolgozom, akkor befogom és kirakom, ha nem dolgozom, akkor csak kering, kering... persze akkor is kitalál, csak jóval késõbb és fáradtabban.

Ma a Moszkva téren, a 61-es villamoson láttam egyet repkedni! Gondolom azért volt ott szerencsétlen, mert annak Hûvösvölgy a végállomása, ahol azért mégiscsak...

Erdõs területen a kocsi fényszórójában 2-3 centis lomha éjszakai lepkék röpködnek évszakhoz képest elég nagy sûrûségben. Akkor is, amikor T alig van fagypont felett. Csak annyit tudok detektálni a fényszóró csóvájában, hogy a szárnycsapás frekvencia sokkal nagyobb, mint bármilyen nappali lepkéké.
Denevért sötétedéskor a holtág felett kb. egy hónapja láttam utoljára, bent a városban csak a tegnapi 10-15 m-es kirepülés-visszatérési kísérletekkel járó sorozatot.

Ebben a meleg idõben nálunk is repkednek a denevérek :-) Nem tudom, hogy van-e kaja nekik, elvileg a téliaraszolók rajzanak, de azt speciel egyet se láttam...

Szégyen-nem szégyen: Megnéztem újra a maradványokat és igencsak levetett kabátnak bizonyultak. Felkelthette volna a gyanúmat, hogy tucatnyi azonos méretû ifjonc -és csak azok, semmi más- nem eshetett áldozatul egyszerre egy nagyobb egyednek. Hülyeséget írtam le, de szerencsére csak kérdõjelesen. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás.

Másik téma, denevérek, Szarvas: Úgy 5 éve panelhézag kitöltése után egy gázóra szekrény miatt maradt egy kis bejáratuk. Mostanra az elsõ és második között olyan nyílást tágítottak, amelyiken nyugodtan tudnak közlekedni. Télen-nyáron hallani az utcáról a marakodásukat. Mélyebb frekvencia lehet a hangradarjukhoz képest, mert azt alig-alig hallom. Tegnap este volt egy-két kirepülés, többszöri visszatérési próbálkozással: A bentiek nem nagyon akarták beengedni a próbálkozó egyedet. Kiközösített volt, vagy talán idegen?

Lujó sokat figyelem õket, én még nem láttam kannibalizmust sem csatát közöttük. Azt tapasztalom ha két "felnõtt" álkaszás útja keresztezi egymást, kitérnek irányt váltanak, ritkán fordul elõ hogy mégis megállnak de akkor sem csapnak össze hanem "méregetik" egymást majd visszahúzódnak és elvonulnak más irányban. Egyébként mindenre "rátotyog" ami mozog avagy hálóba gabalyodott (a menekülést se kapkodják el, nem gyorsul hanem rendezettebb lesz lábkoordinációjuk és "nagyobbakat lépnek") legyen az féreg Link vagy másik pókfaj Link . Én úgy láttam eddig, fajtársával és nála nagyobb testû pókkal nem kezd ki. Többször láttam, egy-egy "kirajzás" után kölyök és felnõtt álkaszás találkozását, én egyszer sem tapasztaltam hogy támadás érte volna a kicsiket, az is igaz a kicsik idejében megtorpannak illetve irányt váltanak. Egyébként, rossz látásuk vagy lomha észjárásuk okán pestiesen mondva "könnyen átverhetõk". Ezt jól jellemzi a többhetes (mutattam fotosorozatát) megfigyelés- testméretre (nem lábkörfogatra) közel azonos üvegházi törpepók és álkaszás kerülgette egymást hetekig a törpepók hálója körül. Végül a törpepók rászánta magát hálója elhagyására és az álkaszás látóterének holtsávját kihasználva elbújt majd végleg elhagyta saját hálóját. Az álkaszás szerintem még a pókok között is lomha agyával csak órákkal késõbb jött rá hogy eltûnt. Szokásos emberi beleérzésemmel jót derültem mert lassacskán odamerészkedett ahol ellenfelét utoljára láthatta és "értetlenül toporgott hûlt helyén" .
Viszont tapasztalom, sok esetben hátrahagyják lábaikat. Hogy elkerüljék a vereséget, teljes "komplett" lábat áldoznak fel. Nem ilyesmi maradványokat láthattál esetleg?
Gondolom a levedlett és póktetemet formázó kutikulát (külsõ váz- kemény "kitinbõr" amely nem tud tágulni, növekedve le kell cserélniük. Ilyenkor következik be a vedlés Link ) felismered.

Bõ egy hete anyukámnál dolgoztam a melléképületben némi fûtés mellett. Két feléledõ felnõtt álkaszás mellett nagyon sok ifjonc (a felnõttekhez képest negyed lábméretû) álkaszás maradvány volt a közeli hálókban. Ezek szerint nem csak a fekete özvegy kannibál? Mindent megtámadnak, ami maguknál kisebb?

Noli: Egyes kutyák 'ferde étvágyhajlamáról': Egyik pulink annyira imádta a halat, hogy bár máskor soha nem lopott ételt, ha halszagot érzett, megtette. Már komolyan elgondolkodtam rajta, hogy esetleg nem macska volt-e az apja? A párja utálta a halat, de mivel 'irigy kutya' volt, elmarta a haltól a kisebbet, és olyankor ette, de öklendezett közben, annyira utálta. Halivadék mentéskor vittem néha haza nekik 5-10 kiló naphalat.

Forrásellenõrzés nélkül is OK, genetikailag egészen "hétköznapi" a dolog. Azok a gének, amik az ilyen elcsökevényesedett szervekért felelnek, egykoron mûködõ dolgokat írtak le, viszont az elcsökevényesedés kapcsán ezek "becsomagolódtak", inaktiválta õket az evolúció azzal, hogy megakadályozta a kifejezõdést. Vannak azonban olyan másolási hibák, amikor egy-egy ilyen elnyomott gén mégis kicsomagolódik és kifejezõdhet, egy ilyen hiba nem különbözik attól, mint pl. az albinizmus (pigmenthiány), vagy némely genetikai betegség. Sok-sok gén"hiba" van, ami nem okoz semmilyen érzékelhetõ eltérést, betegséget, s így nem is vesszük észre õket.

Régóta emlegetik a madarak "fogsorát" Most a Critical Biomass 2005-2010 között keletkezett írásait-
a csökevény szerveket tárgyaló, fényképekkel illusztrált blogjait csatolom Link
Még nem ellenõriztem le hivatkozott forrásaikat, de egyenlõre megbízok bennük és lelkük rajta ha netán ügyes hoax lenne mindaz a fényképpel és adatforrással felsorolnak (pld. a kígyó hátán komplett láb). Amint több idõm lesz ellenõrzöm forrásai hitelességét.
Ma levideóztam egy álkaszás zsákmányszerzését. Szemem elõtt vágódott hálójába egy muslica (akár tavaly a szúnyog a "szuperpók" hálójába). Álkaszás koma nem kapkodta el, "rozoga" lábtechnikájával keszekuszálva lábait, komótosan odarogyadozott és két hátsó lábával forgatni kezdte áldozatát. Azt vártam megbénítja hogy ne mozgolódjon mégsem ezt tette. Tán romlik a szemem, a kibocsátott fonalat sehogy nem láttam meg de a csomag "hízott" majd a még mozgolódó csomagot vitte "szájához". Ezt a cselekvéssort szabad szemmel végig jól láttam, sajnos árnyékos helyen volt, segédfény is kellett volna de akkor elszalasztom a jelenetet. Megpróbáltam rögzíteni, de videón sötét lett. Csupán "tizenkettõ egy tucat" makróképet sikerült lõni étkezésérõl, esetleg hozom bár félek már unalmas vagyok az álkaszásokkal - mit tegyek ha nincs más téma mostanában

A fûrészes csõrrõl: Lehet, hogy egy nem túl régen (a tyúk már madár õsei idejébõl származó) inaktív gén valami okból történõ aktiválódásából lehetnek ilyen "visszaütések". A csõr bõrfüggelék, alakja, élének tulajdonságai nem származhatnak a dínó ösöktõl: az archeopterixnek nem volt csõre. Az érdekesség az, hogy a madarak génkészletében még megtalálható a fogak kódja, inaktív, de aktiválható. Legalább tíz éve olvastam, hogy valahol végeztek olyan kísérletet, hogy valami módon aktiválták a csirkeembrióban ezeket a géneket és a csirkéknek - természetesen az állkapocshoz és nem a csõrhöz rögzült - fogazatuk nõtt.

Jelentem Buksi kutyám már megint megtalálta a rést a pajzson..
Délután megint lelépett, kerestük anyuval mindenütt, én köröztem a faluban biciklivel, közben visszafelé a Petõfi út végén láttam,hogy az ott lévõ kis parkban vígan vizelte a tujákat. Szép mondhatom, kapott egy kis leszidást, egész este haragudott rám, tüntetõleg még a kajáját sem ette meg, tartja magát....bezzeg fogadni mernék,hogy reggelre el fog tûnni a finom falat. Rafinált egy kutya!

Witch bocs hogy belekotyogok, még meg is toldom - nemcsak macska-kutya hsz-t olvashattunk az évek során a "házak tájáról". Bubu gyöngyösei/papagájai/kakaskái mellett sok fórumtársunktól láthattunk galambokat-méheket-dísznövényeket (Haritól tán lovat is ha jól tévedek) mellettük nemegyszer példamutatóan gondozott, "szemgyönyörködtetõen" rendezett szép veteményesek képeit

Nyuli én is dinókat tudok elképzelni ha a galambokra vagy tyúkféléket látok. Van is benne valami, állítólag atavisztikus visszaütésként fûrészfogas néha egy-egy tyúk csõre

Eltelt 24 óra, és nem jött újabb hozzászólás, a kutyás- verebes hozzászólásomra.
Noli Alarmos vastagon szedett hsz.-a:" NO COMMENT.... Ez a bioszféra fórum, így szerintem elvárható, hogy az idejárók tiszteljék az életet és a hatályos jogszabályokat."
-kicsit hátba ütött.

Na bumm. Én tisztelem, ahogy gyõzi a kézi kamerám.Meg aztán kicsi háztáji életünk egy kis részletét mutatnám be, mint a közeli törpös képeken.
Sajnálom, hogy egy véletlen jelenéses Cinke kép elõbbre való, mint a több hétig dédelgetett mégis csak házi csirke, vagy egy kutyus, cica.

Most már ritkábban fogok linkelni, pedig akartam egyedi hangokat is beadni.