Bioszféra

Leganyi1 kollega, természetesen megeshet hogy az egri egerek jósolta havas hideg "bejön" bármi megtörténhet, de egyenlõre a madarak és rovarok "jóslata" eddig bevált, ma is 8-10°C között volt T értéke. Felétek esetleg a rágcsálópopuláció szaporodott fel õsszel annyira hogy "kinõtték" életterüket a kinti táplálék lecsökkenésével mindenáron élelemhez kell jutniuk, bevonultak a házakba nem törõdve azzal hogy az ügyetlenebbjét kiszelektálják majd a macskák és csapdák. Kiváncsi leszek beválik-e az egerek "jóslata" a lecsapó hidegre és hóra. Én a rovarvilág és madarak még mindig élénk mozgására alapozva továbbra is enyhe decemberre számítok, csupán szilveszter táján és február elején várok a "szokásos" pár napos hideghullámra, majd azt követõen átlagában enyhe de szélsõségesen változó tavaszra. Egérügyben még annyit teszek hozzá, én se vagyok teljesen egérmentes, mert a garázsban még a kemény mûanyag "zsákszatyrokat" is cafatokká rágták amelyen akárcsak nyomokban is érzõdött olaj vagy gépzsir. Az ott lerakott dobozokban és papírzsákokban régóta megsemmisítésre váró irataimból is "konfettit gyártanak" illetve látom fészkeik nyomait de ott békén hagyom õket hadd teleljenek át, a papírokért nem kár õk pedig tavasszal úgyis természetes élõhelyükre vonulnak. Az egymásra tornyozott használt autógumik között, az egyik fellnijében tavaly komplett fészket találtam fûbõl, mellette felhalmozott olajos magvak, gazdájuk nyilván elmenekült matatásomra, a fészek méretébõl mókusnak véltem. Tõle nem messze volt két nagy, szerszámokkal megpakolt vastag mûanyagszatyor, megemelve darabokra hullottak, azt viszont egér rághatta szét. El ne kiabáljam, itt a Duna közelében gyakran van ködös-párás nedves idõ, komoly szárazság nyáron se nagyon volt eddig, lehet hogy ezért elég egy macska a ház védelmére. A ház külsõ tetõpalái alatt a palatartó lécsor és az alatta lévõ összefüggõ eternit réteg (dupla tetõ) közötti pár centis távolság üregei felõl a minap hallottam pár napig motoszkálásra emlékeztetõ zajokat amire Cira cica is felfigyelt, nem lehetetlen hogy beköltözött valami oda. Bár magasan van de a szomszéd több fája átlóg ráhajlik a tetõmre, ott "átléphetett" valami, de onnan tovább nem jut. A kamra szellõztetõje lecsukható lamellás, többnyire lezárva. A "mellékes trón" fedelét állandóan lecsukom mert a patkányok (szerencsére egyet sem láttam hét év alatt a kertben sem) képesek lennének ott is benyomulni a csatornából. Csak az emeleti, fix peremû fémsínben futó rolettás szúnyoghálóval lezárt ablakokat nyitogatom, lent nem, így csupán a bejárati ajtón surranhatnának be rágcsálók de közvetlen az ajtó mellett van Tomi háza és õ mindent elkap ami mozog elõtte, legyen az akár pocok-egér bármi (meg nem eszi csak megöli, még a vakondot is kirántja túrásából ha teheti vagy térdig érõ gödröt kapar mig el nem kapja). Szerencsére itt bent nincsenek rácsálók, kint amig nem zavarjuk egymást és nem ölöm õket csak "vagy én vagy õ" helyzetben
A Természet bölcsességét illetõen talán nem ok nélkül gyülekeznek füles- és egyéb baglyok egyes helyeken ahogy fórumtársaink képeibõl-beszámolóiból értesültünk nemegyszer

Az egri egerek eléggé "militánsak" vagy rossz a szaglásuk. A 8 macskás szomszédnál (a lakásba is bejárnak a macskák rendszeresen) a múltkor az egér a szekrényben átrágta magát 40cm hosszon a vasalt ágynemûhuzatokon .
Tapasztalatom szerint amikor ennyire megugrik a létszámuk a lakott területen, akkor hideg havas tél következik.
A ma reggeli Falurádióban is foglalkoztak azzal hogy nagyon elszaporodtak a rágcsálók, ott ezt az igen száraz idõjárásnak tudták be.
Szerencsére a természet bölcsebb, mint mi emberek és valamikor helyre áll az egyensúly (ha az ember nem avatkozik közbe).

Én úgy tudtam és tapasztaltam, ahol macskaszagot éreznek oda be sem mennek a rágcsálók. Egy hidegebb télen meglátogatva magára hagyott tatai házunkat, mindenünnen egerek kandikáltak ránk a konyhában ahová a nyitva hagyott kis kamraablakon surrantak be mégpedig a kívülrõl rászegezett sûrûszemû drótháló ügyes felfeszegetésével. "Utazó" macskánkat bezárva közéjük, nagyjából egy órán belül elmenekült a teljes egérhad. Jót derültünk ahogy a ház falán "libasorban" vonultak ki ott ahol bejöttek. Persze egy terménytárban, kukorica/búza halmok esetében más a helyzet a macskák valóban csak ritkitani tudják a kártevõket. A betegségeket illetõen az igazi bakteriális veszély talán nem is annyira mindenhol elfolyatott vizeletükben rejlik megelõzhetõ az élelmiszerek fémdobozos-üveges csomagolásával, de többnyire "csak" az egérszag kellemetlen. Mindenkor hemzsegtek rágcsálók az ember körül, kihalt volna az emberiség ha nagyobb egészségi veszélyt jelentett volna az egérhad mint az éhinség amit esetleg okozhattak a termény elpusztításával. A mindenütt hátrahagyott egérvizeletnél (és szilárd ürüléknél) nagyobb veszélyt látok bolháikban, behurcolt egyéb élõsködõikben melynek szélsõ pontja a patkánybolha terjesztette pestis. Dunántúlon letelepült ismerõsöm a szomszédja által "tenyésztett" patkányokat csapdázza nap mint nap, szomszédjánál "hemzsegnek" nem törõdik velük bár szólt is érte neki.
Láthatóan az egész rágcsáló és kártevõ banda a sûrûn beépitett területek felé húzódik õsszel-tél kezdetén. Felém "a madár is hátizsákkal jár", ilyenkor elhagyatott a környék, szerencsére elegendõ egy macska távoltartásukhoz (jelenleg csak Cira, Kalóz azóta sem került elõ) el ne kiabáljam, itt lakom hét éve, nálam még nem tûnt fel rágcsáló a házban.
Irtani kell a kártevõket anyagi és egészségügyi okokból egyaránt, ez természetes. Nem becsülöm le az "egérveszélyt", de én jobban tartok a patkányok és élõsködõik terjesztette betegségektõl.
Küzdeni kell ellenük, annak ellenére hogy sok emberi fejben XXI. század helyiértékes jegyei szemlátomást felcserélõdtek XIX. századra és aszerint is viselkednek - természetesen tisztelet a kivételnek.
Emellett én úgy vélem, az egereknél komolyabb veszély is leselkedik emberekre és háziállataikra a madarak révén (pld. madárinfluenza TBC és társai). Az elszaporodott városi galambok sem véletlenül kapták a "repülõ patkány" nevet.
Toxoplazmozis- ahogy olvastam, még a boltban vett nyers húsárúféléken is ott lehet bármikor. Szerencsére az esetek nagy többségében nem lépnek fel egyéni súlyos szövõdmények hanem enyhe náthára emlékeztetõ tünetekkel lezaljik, viszont életre szóló védettséget szerez.

Ismersz BÁRKIT, aki a kamrában sertepertélõ egértõl vagy a pincén átsuhanó patektól BÁRMIT elkapott???? Naná, hogy egy rágcsálóirtó nagyon beijeszti az embereket, hogy fizessenek a szolgáltatásért.
Pl. a leptospirózis mérsékelt égövön 10.000.000 azaz tízmillió ember közül 2, azaz kettõ megbetegedést okoz évente... (nedves trópusi éghajlaton akár minden százezredik embernél is elõfordulhat...) Nem csak rágcsálók terjesztik, de kutya, sün, nyúl, õz, birka, stb. s csak nedves állapotú vizeletben marad életben a bacija s csak seben vagy szájon át bejutó bacival fertõzõdik meg az ember.

A zoonózisok kapcsán nálunk a kullancs terjesztette kórok a legdurvábbak, ezt követik a bélférgek, toxoplasma, amit kutya, macska, disznó egyaránt terjeszt. Ezek közül is csak a szembe jutó toxoplasma veszélyes, mert vakságot okoz, alapvetõen az emberek nagyon nagy része tünetmentesen átesik a fertõzésen.
Szóval nem kell bedõlni a propagandának mindig.

Vizelet,ürülék, amit folyamatosan enged ki magából. Link Link

Milyen betegségre gondolsz konkrétan? Mi módon terjesztik azt a rágcsálók?

Sajnos a macska kevés ahhoz, hogy kiirtsa a télire behúzósó rágcsálókat, de rendesen megtizedeli azokat. Rendszeresen találok egérfejeket az udvaron. Az egyik szomszéd 8 macskája azért dolgozik , de a másik szomszéd lomjai remek szaporító környezet. Sajnos a rágcsálók sok emberre veszélyes betegséget terjesztenek.

Egérhadsereg ellen sem a csapda, sem a méreg nem hoz megnyugtató megoldást tapasztalatom szerint. Ha csak néhány megmarad (és annyi biztosan marad!) pár hét után újra ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Egy biztos rendezés létezik: a MACSKA.

Nekem is gondot okoznak az egerek. A piros-zselés-zacsekos hatékony, de vigyázni kell a cica-kutymuty meg ne egye, mert olyan aromás csali illata van.
Sokan keresik a rugós drótos egérfogót, de már van olyan felcsíptetõs müa. fogazottat legegyszerûbb használni. Érdemes viszont leszögezni valami deszkára, mert elviheti az áldozat, olyan könnyû.

Én nem sajnálom õket, nálunk meg a patkányok kaptak elõre, javaslom méregbõl ilyen piros zacskós masszát, vérzékenységet okoz és 3-4 nap múlva kimúlnak elvéreznek,iszonyatosan hatékony. Télen az egerek is beszivárognak fõleg a vályog épületekbe, fázik a fenekük.
Bár egy Esztercicának ez nem okozhat gondot !

Tavaly elõtt volt legutóbb ekkora egér-hadsereg. Az idei rekord, az bizonyos! Az ember azt hinné, falun, ahol bõven van búza, kukorica és egyéb ehetõ dolog, elsõ sorban arra fenik a fogaikat. Talán mert nagyon fáznak, a múlt héten megjelentek a pajtában éjszakázó autó belsejében is, hatalmas csatateret hagyva maguk után. A mûszerfalon hagyott papírok a padlóra kerültek, az ajtó-zsebben felejtett csokoládénak hûlt helye, csupán az alufólia morzsalék jelezte elõzõ napi létét. Rettentõ éhségük, s az örökös rágási kényszer odáig vezette õket, hogy a gyerekülés belsejébõl kirágták a nikecellt. Így aztán szükségét éreztem az egérfogó elõkeresésének és dióval való felfegyverzésének.
A mai szürke ebben a "háromfogásosban" végezte: Link
Elnézését kérem mondazoknak, kiket elborzaszt a látvány. Valahol én is sajnálom õket, de nagyon elkeserítõ egy egérszagú autóba beülni reggelenként.

Értem :-) Én fülest csak hallani szoktam, látni még nem sikerült. Hozzánk a városba nem járnak be, mondjuk itt nagyon sok az egerészölyv, lehet, hogy durva a konkurrencia és eleve kevesebb a bagoly. Mondjuk egérféle tényleg iszonyat sok volt idén, láttam-hallottam õket gyakran, mikor éjjelente kinn voltam fotózni...

Azért nincs túl közel, Békéscsabától 50, szarvastól 20 km. Csendes környék, 5 km sugarú körben tanya egy sincs lakott, egy major van, nem több, mint 20 lakossal. A mezei gombamentesség miatt nem volt alkalmam zargatni a réti füleseket, de van egy laskás nyáras a környéken, úgyhogy ránézek a baglyokra is, amíg megnézem, hogy van-e még egy kis mirelit. Az biztos, hogy nem éheznek, az idei egér és pocokszaporulat tömeges. A tetthely egy 8-10 km2-es õsgyep, leszámítva kb. negyedét, amit valamelyik címeres nagytudású újgazda feltárcsázott úgy 10 éve. Nem tudott kaszálni a zsombékoktól. Szerintem azért is van kormány a traktorokon, hogy néha ki tudjon kerülni valamit munka közben. Kb. mostanra kezd helyreállni a növényzet azon a területen, de a gombáknak eddig nyoma sem volt.

Költsenek csak inkognitóban, mert a média tudomására jutott és szenzációként világgá kürtölt eseteknek szinte mindig szomorú a vége. A körmendi baglyokat reggeltõl estig bámulta a jónép, gyerekek sikongva rohangáltak a fák alatt, olyan lármát csapva, mintha legalább marslakók üldögéltek volna az ágakon. Szomorú, merre tart az emberiség...

Noli: A képzeletbeli tanfolyam anyaga szerint: soha!:-(

Nagyon sajnálom, hogy továbbálltak...
Viszont most tudomást szereztem arról, ahol még költenek fülesbaglyok Szegeden szintén egy erkély beton virágládájában.
Múltkor ezeket linkeletem Link Link Link
De ez meg már egy másik Link
És hány ilyen erkélyládában való költésrõl nem hallunk és nem jut el a médiához(internet stb)

Illetve találtam mégegyet. Ez is Szegeden van, de utcanevet nem írtak a cikkben. Link

:-( Kéne nekik tanfolyamot tartani, hogy mikor ne menjenek az ember közelébe. Remélem, találtak békésebb pihenõhelyet!

Ejh, de jó helyen laktok, hogy ilyen bagolyállomány van!

A hét végén kimegyek a gombászrétemre, megnézni a réti füleseket.

Teljesen megértelek, a bagolysimogatás nekem is vágyam. :-)

Nincs szándékomban fülesbaglyot fogni, csak azt mondtam, hogy egyszer szívesen megérinteném õket.
Remélem ezt az állatkerteset csak poénból írtad!?

Sziasztok!

Ezek a fülesbaglyok egyre többen vannak. Van egy magas nyárfa, amin tavaly kb. 8-10 egyed volt "csak" egyfolytában, de most azt is ellepték teljesen, olyannyira, hogy "roskadozik" a fa. Eszembe jutott és direkt megnéztem az órámat és már 16:20 perc volt és jó sötét. Ha egy kicsit maradok, végignéztem volna ahogy elmennek. Talán mostanra már el is repült az összes a szántóföldek felé.
Mikor jöttem ki mamámék paneljából, akkor az egyik nagy platán fán repkedtek és az egyik a fejem magasságáig is lerepült, de tõlem kb 5-6 méterre lehetett szóval elég közel. Viszont tavaly az egyik olyan alacsonyan volt a fenyõn, hogy az elõtte lévõ padra ha felléptem volna el is értem volna. Persze csak gondolatban játszottam el a szituval, hiszen úgy is elrepült volna.

Összességében: Ha tavaly 136 példányt is összeszámoltak a panelek elõtti fákon , akkor lehet, hogy idén ez a szám 150 fölé is duzzad.