2025. március 17., hétfő

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#31149
A hóvirág mellé egy mostani cikk, érdekes az utolsó mondat. Most a nyuszi a bûnös? Na nyuszi komám, most aztán fizess 250 ezret, vagy ki lõnek.
nevet
"A tartós szegfû élénk rózsaszín, apró, filigrán termetû vadvirág, amely az egész világon csak a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elõ. Az élõhely beszûkülése miatt veszélybe került faj megmentésére a Kiskunsági Nemzeti Park indított szegfûmentõ programot 2006-ban. A természetvédelmi szakemberek 19 ezer palántát ültettek ki az eredeti állományok erõsítésére, öt év alatt csaknem 100 ezerre nõtt a kizárólag Magyarországon elõforduló, fokozottan védett tartós szegfû állománya.

A Duna-Tisza közi homoki gyepekben virító szegfû egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel, és azért nevezte el tartós szegfûnek, mert május közepétõl október közepéig virágzik. Idén - az enyhe õsznek és a mostani melegebb napoknak köszönhetõen - még decemberben is - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park.

"Óriási munka volt egyszerre 5-600 virágtövet kivinni olyan területekre, amelyeket autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Sokszor magunk cipeltük a ládákat és egyenként ültettük ki a palántákat a kijelölt területekre. A kiültetett tövek 90 százaléka megmaradt, több már magot is érlelt, így biztosak lehetünk abban, hogy a füvészkerti példányok megerõsítik majd a természetes állományokat" - mondta Mihalik Erzsébet, a Szegedi Egyetem Füvészkertjének vezetõje.

Egy ritka növény megmentéséhez nem elegendõ a mesterséges szaporítás: ezért Kiskunmajsa határában helyreállították és bõvítették a szegfû által kedvelt élõhelyeket, 455 hektárt megtisztítottak az agresszívan terjedõ, õshonos növényeket kiszorító gyomoktól, így az Észak-Amerikából származó vaddohánytól.

Bodogláron gyérítették a fekete fenyõt, Bócsán és Csévharaszton pedig az akácültetvényeket szorították vissza, helyettük tisztásokat és a Homokhátságra jellemzõ nyárfákkal tarkított ligeteket alakítottak ki. A természetvédelmi szakemberek a Kiskunságban több területen kutattak a ritka növény után, összesen csaknem 100 ezer tövet regisztráltak. A munka során észrevették, hogy a szegfû iránt a mezei nyulak is érdeklõdnek és "elõszeretettel lerágják a szirmait." "
nyelvnyujtas
További leírások;
Link

#31145
Pár észrevétel "hóvirág" és az ehhez kapcsolódó témában.
Pár évvel ezelõtt már lezajlott ezen a fórumon egy kisebb vita hóvirág ügyben.
Nem csak a mennyiség fontos, hanem a minõség és a változatosság is!
Ha hóvirágot látsz, melyiket szednéd le?
A legszebb, legnagyobb fejût, nem? Ahogy ezt az "ipari mennyiségben" piacon, aluljárókban stb. helyeken áruló emberek teszik!
Aztán egy idõ után már csak kis fejû hóvirágok lennénekszomoru és szép lassan ki is pusztulna ez a faj!
Hát én szeretek hóvirágot találni, amikor kora tavasszal az erdõt járom!nevet
#31131
Végül is igazad van, de azért a pocsék helyesírásom ellenére remélhetõleg érthetõ mit akartam írni...
#31130
Egyenlõre??? Te azt akartad írni, hogy "egyelõre"!!! Amit írtál annak más a jelentése.
#31128
Na igen, erre bõven vannak...egyenlõre, másfelé már más a helyzet.
Illetve károkozás, bizonyos fajok részérõl, ez elég szubjektív dolog, mivel ha mi emberek magunkat is a természet részének tekintenénk, s nem felette állónak, akkor azt kellene mondani, hogy mi vagyunk a legnagyobb 'károkozók'.
Persze mivel van értelmünk, át tudjuk formálni jelentõsebb mértékben környezetünket, ami nem is baj, de jó lenne ha ésszel tennénk ezt, és nem csak mint egy kizsákmányolható rendszerre tekintenénk rá.
Természetesen ez nem Személyednek szól, csak úgy általánosságban, ez az én véleményem...nevet
Szép reggelt!
#31126
Még mielõtt kiderül, hogy... Link
#31124
Az általam említett szivárványos öklét kizárólag a horgászoktól védik. Apró, átlag 1-2 g-os, vénségére max. 5-10 g-os halacska. Csak az általam ismert öntözõcsatornákban a megyénkben több tízmázsás (lehet, hogy százmázsás) nagyságrendben pusztul el, rohad el minden õszi vízleeresztéskor. Túlzás a számokban nincs. Az a mázsa körüli mennyiség, amit az agonizáló halacskákból kemény bírságkockázattal megmentek áttelepítve a legközelebbi holtágba, élõvízbe, több, mint amit az ország összes süllõhorgásza éves szinten felhasználna eltekintve attól, hogy az élõ csalis horgászatot állatkínzásnak tekintjük-e? Más halakkal nem tilos az élõ csalis horgászat, de Germániában pl. igen. Azért az évente a saját közönyünk miatt kínhalállal elpusztuló 99,9%-ért nem siránkozunk, a maradék 0,1 % miatt megfeszítjük a horgászokat? Sokszor találkozok olyan esetekkel, hogy szakmától, a probléma jellegétõl függetlenül néhányan a saját munkájuk, munkakörük, tényleges tevékenységük fontosságát egy-két nagyságrenddel túllihegik. Ennek eredménye a bírság, szájtépés, bírság. Az, hogy mikor, hogyan és kikbõl alakult a magyar környezetvédelmi hatóság, tekintsünk el. Számos olyan esettel találkoztam már, hogy megoldást kellett keresni X problémára. Bármilyen épkézláb javaslatra: nem, nem, nem! De akkor hogyan? Az nem a mi feladatunk... Minden esetre néhányan jól megélnek az ilyen tevékenységbõl. Elõre nem visznek semmit, csak egy ballasztot jelentenek az igásló nyakán.
#31122
Mint ahogy a hóvirágot is felesleges védeni ott, ahogy minden patakparton milliószám tenyészik, szinte gyomként.
Ahol kevés van belõle vagy ritkaság, ott védjék és tilos legyen szedni, de ahol tonnaszám van, ott hadd legyen szabad Édesanyámnak egy csokorral szedni többmilliós bírság nélkül.
Sõt, mivel a dombok közötti falvak néptelenednek el, ahogy halnak ki az öregek, és ott maradnak az enyészetnek a házak és az udvarok, a többszáz évvel ezelõtt hazavitt hóvirágok terjednek az udvarban, és hosszú évek alatt ellepik az elnéptelenedett településrészeket.
Magyarán azzal, hogy hagymástól vitték haza, terjesztették a növényt.
Most ugyanezen "terjesztésért" kishíján börtön jár.
#31120
Semmi bajom a verébbel, honnan szeded?? nevet
Csupán azt jegyeztem meg, hogy olyan tömegben fordul elõ Magyarországon, ill Európában, hogy fejvakarást idézett elõ nálam, amit Nyuli írt. Nem tartom ésszerûnek olyan fajt veszélyeztetettségi lajstromba tenni, mely ekkora egyedszámmal bír.

#31114
De tényleg, mi baj van a verébbel, vagy a vaddisznóval...?
#31106
Télember megelõztél jóval lakonikusabban kifejtett de lényegét tekintve azonos gondolataiddal kacsint
#31104
Egyébként pedig, hogy legyen a dologban egy kis filozófiai "felütés": ha a károsnak tartott élõlények a hasznosnak minõsítettek táplálékát jelentik, akkor valamennyire ezek a szerencsétlen károsak is csak hasznosak, hiszen éppen a hasznosak számára jelentenek -esetenként nélkülözhetetlen- táplálékot.
#31103
Õk pedig az én "csuriaim" Link Link Link Link
#31101
Idézõjelbe raktam a gyilkosozást.
Érdekes, én azt gondoltam eddig, hogy a verebeknek pont fekszik a városi környezet és jobban igazodnak a változásokhoz.
Tény, hogy a mi etetõnkbe se járnak verebek régóta, egyedül a széncinke (kékcinkével színesítve) csapatok állandók évrõl-évre, illetve a meggyvágók is mindig elõkerülnek.
#31100
Nem gyilkosoztam le a fórumot, nem írtam ilyet sehol. De szinte bármely állatról legyen szó, arról rögtön kiderül ebben a fórumban, hogy kártékony, ezzel pedig nem tudok egyetérteni, mert sokszor nagyon eltérõ szempontból (esetleg gazdasági érdekbõl) jönnek a hasonló megjegyzések. Megnézte már valaki közelrõl, hogy milyen szép is egy veréb? Sokan úgy vannak vele, hogy 12 egy tucat, és szinte tudomásul sem veszik a létét. A képpel a madárka szépségét akartam megosztani másokkal (nem dícséretre vágyom); viszont ha a reakció ismételten csak az, hogy "ez is kártékony", akkor felesleges az erõfeszítésem.
A veszélyeztetettséghez: A 20. század második felében elsõsorban Nyugat- és Közép-Európában jelentõsen csökkent a populáció nagysága. Ennek oka vélhetõen az iparosodás és a mezõgazdasági módszerek változása volt - ne felejtsük el, hogy a veréb egy hemerofil madár, mely kb. 10000 éve az ember által végzett természetmüvelési- és változtatási folyamatokhoz igazodva él, és azokra rá van utalva. Ez a hirtelen visszaesés adott okot az elõjegyzésre.
#31099
Egy hozzászólás miatt kár "legyilkosozni" az egész fórumot.
Egyébként arra én is kíváncsi lennék, hogy mi miatt készül felkerülni a veréb a veszélyeztetett fajok listájára, ezt nem tudod véletlenül?
#31098
Szerintem ez nem egy erdészeti és mezõgazdasági érdekeket képviselõ fórum, így teljesen felesleges telehányni... A fórum alcíme még mindig "A természet élõ oldala". Bár ahogy gondoljátok.
Viszlát, bioszféra, további kellemes eszmecserét az ilyen-olyan "károkozók" kiírtásáról.
#31097
No, igen...
A múltkor pont errõl beszélgettem a párommal, hogy mekkora ökörségeket követnek el civil és nem civil természetvédõ egyesületek, csapatok. Mikor olvasom, hogy a veréb is..., veszélyeztetett...., listára... Na, neeee...
Tudom már!!!! Kezdjük védeni a vaddisznót is pl., igaz hogy jelenleg feleszi a mezõgazdaságot, de ki tudja...,

#31096
Na ahol nincs veréb akkor lehet jönni hozzánk és vinni szatyorral, áttelepíteni! laza Itt annyi veréb van mint annó az oroszok. hideg De bírom õket, mert olyan bulit tudnak csinálni a madáretetõnél,hogy csuda. vidám
#31094
Nekem van több tucat,12-24-48-96 darab család-sógorság egy udvari szín alatt. Írtam nem rég, hogy kifürdik a kutyaitatót is. laza
Este 6 óra felé 3.gyertya gyújtás a szökõkútnál. (Webcam) nevet
#31093
Mondjuk úgy, hogy téliesítette magát laza

Hoztam egy verebet is. Sokan úgy gondolják, "csak" egy veréb, 12 egy tucat - kevesen tudják, hogy a veréb is felkerült a veszélyeztetett fajok elõjelzõ listájára. Kár lenne érte. Mostantól esetleg más szemmel néztek rá nevet Link
#31091
Hoztam Nektek egy vizirigót, két merülés között: Link

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-17 01:10:09

Ercsi

5.2 °C

31500

RH: 75 | P: 1012.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.