Bioszféra

Vércse, kánya, héja, parlagi-mezei-réti sas, kondor keselyû, stb. az égi ragadozók ranglétrája.
Vissza térve a bioszba, nekik is kell élelem, ha lefogytak a mezei egerek,pockok, akkor jöhet a vadgalamb, házi csirke, vagy veréb. A téli túlélési szintet tartaniuk kell. Talán zord Január - Február következik? .. A madarak megérzik.

Tegnap valószínûleg a héja járt nálunk. Akkora riadalmat csaptak a tyúkok meg a kakas, hogy rögtön kivágtam a budiajtót és én magam is éktelen nagy rekedt kiabálásba csaptam. Édesanyám kijött, megszámolta õket: 1 tyúkkal (idei tojós jércével) kevesebb. Lementem a kertünk lápájára: látom a kerítés mellett (mindig ott kapja el) a tyúkot eldõlve. Odahajolok, hogy felvegyem a tépett jószágot: látom, hogy ép a feje és szuszog.
Hála Istennek kicsi tépéssel meg pár perces enyhe sántikálással megúszta.

Vixa elképesztõ de sajnos gyakori pofátlanság
Évekkel ezelõtt tatai házunk verandaablakát lõtte be légkuskával egy kölök. Eredetileg az ablakon lévõ külsõ hõmérõre célzott de annak mûanyag házán megpattant. A sérülésekbõl jól behatárolható volt a lövés szöge mely pontosan egy távolabbi ház erkélye felé mutatott. A gyöngyöseid "mozgó tárgyak", helyzetük változó de nem struccok így a lövések bizonyára "rézsút felülrõl" érkezhettek, viszont a lehetséges vízszintes irányszöget behatárolják a terep nyílt szakaszai és az útbaesõ tereptárgyak. Légpuskánál a lõtáv általában 50 m-en belüli, "bemérhetõ" lenne a lövész. Amikor ideköltöztem és felállítottam a szélmérõ árbocát, valami környékbeli azzal szórakozott hogy függõleges lapátjára lõve "megforgatta" többször is. A terep felmérésével behatároltam a lehetséges belövési irányokat. Apámtól örököltem egy távcsöves légpuskát amivel napokon át látványosan körbepásztáztam, egy-egy lehetséges kilövési ponton "célzásszerûen" megállapodva. Bár nem vettem észre senkit, de láss csudát egyszer valamelyik ponton épp ott lapulhatott a lövész mert abbamaradt a lövöldözés. Még a pismányi (Szt.Endre) telken apám, öccse és én beszélgetés közben meghallottuk a gellert kapó lövedék jellegzetes hangját. Elõször nem reagáltunk rá, feltételeztük hogy követi másik ezért "megvártuk" a második lövést. Megérkezett, az is gellert kapott a kerítésen de már láttuk merrõl jött. Szétszéledtünk, gyors iramban jobbról-balról-szembõl lopakodva-rejtve "rajtaütöttünk" a lövöldözõ suhanckorú kölkön. Azt gondolhatnánk ez "vidéki suhancok specialitása", hát nem. Még Pesten (az V. kerületben!) késõ este nyaralásból hazaérkezve pakoltam a kocsiból amikor több lövést leadott rám valaki a szemközti ház negyedik emeletérõl, keskeny résre eresztett redõny mögül. Célzott lövések voltak, rendre köröttem csapódtak be. Eleinte nem törõdtem vele mert "fáradt" lövedékek voltak, szemem védelmében háttal állva pakoltam és vártam hogy eltaláljon, akkor hívok rendõrt. Vagy tízszer rám lõtt, pattogtak köröttem a skulók, csak akkor hagyta abba amikor megeresztettem egy messzehangzó, verést kilátásba helyezõ szalonképtelen kurjantást a "lövész" ablakának. De légpuska nélkül is "nagy az Isten állatkertje". Az említett "lövésztõl" pár házzal arrébb éjjelente teli befõttes üvegeket hajigált hetekig az utcára valaki. Én is lövöldözök hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból de mindig zárt térben és csak BBS-, lég- ill. gumilövedékes pisztollyal. Ezzel szemben vélhetõen sokan visszaélnek a (különösen a szabályellenesen duplarugósra "tunningolt" vagy CO2 hajtású távcsöves messzehordó) légpuskával gondolva pld. a pár éve légpuska lövedékeitõl elpusztult sasra (még "elvitte" de belehalt) - vajon mennyi hasonló eset maradhat rejtve...
Ui: fentiek "fényében" én jónak tartom hogy hazánkban erõsen korlátozzák a fegyvertartást Ismerve az ilyen fél- vagy egészen bolond embereket, gyakoribb lenne az ilyen "sniper" tipusú orvlövész eset emberrel-állattal szemben. Életem elsõ kölökkori macskáját is légpuskás lõtte agyon.

Szerintem maradjunk csak a nyírfajd mellett, Akela is erre gondolt, egyenlõre. Ha piros taraja volt, és hogyan repült el? Ha gyors szárnykapásokkal, akkor fajdkakas,ha kicsit lassúbb akkor más madár is lehetett, a pulyka eléggé lomhább, 10-40 méter után leesik.
És mondtam elõbb, a szín miatt lehet túzok kakas is, bár az nem annyira piros tarajú, hanem búbos tarka fejdíszt tart magán, eléggé vadas-tarka, de úgy repül mint a fácán kakas, gyors berregéssel, majd siklórepüléssel arrébb landol- kb. 50-100 méterrel.

Akkor ti még szerencsések vagytok, a mi gyöngyöseinket kilõtte valamelyik gyengeelméjû.
Itt a gyöngyi: Link

A képeden 2 pulyka van, csak a felsõ épp dürögni kezd. A pulykának is durva hangja van, nekünk az is volt gyerekkoromban. Mi se voltunk jóban a szomszédokkal!

Én gyöngytyúkra tippelnék így látatlanban. Annak iszonyú hangja van, olyan zajt tud csapni,hogy csúnyán szólva a holtak is felkelnek. Régebben nekünk is voltak, de a szomszédok nem bírták elviselni a hangjukat ezért elajándékoztuk õket. Pedig a patkányokat kiválóan távol tartották.

Képen, felül pulyka, alábbi pedig gyöngytyúk, könnyen össze lehet õket keverni: Link

Annak ellenére, hogy a környéken nem tart senki, még lehetett pulyka.

"Megboldogult" egyetemista koromban autóztunk hazafelé haverommal Pécsrõl, amikor az egyik kanyarban a külsõ íven szemben közlekedõ és pulykákat szállító nyitott, de rácsos teherautóból -vélhetõen a kissé nagyobb sebesség miatt- egy pulyka kiesett a mezõre.
Villámgyorsan megálltunk, miként mások is, ám mi gyorsabbak voltunk és a pulyka némi közelharc után (komoly harcos egy pulyka....) a Trabant csomagtartójába került. Otthon aztán Jóanyám hatalmas ijedtségére ismét kipattant, következett egy újabb kézitusa, a végeredmény viszont nagyon ízletesre sikeredett....

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy -ha pulyka volt- akár véletlenül is az udvarodba kerülhetett.

Ó.., pedig mégis maradásra kellett volna bírnom valahogyan. Nálam végelgyengülésben múlt volna ki, ami egy pulyka esetében azt hiszem, hogy egészen kivételes vég lett volna.
Bár ez talán mégsem jó ötlet, mert a beagle kutyus és õ nem gondolom, hogy jól kijöttek volna egymással.
Szerk: Azért köszönöm szépen neked is. Na jó, szóval akkor legyen pulyka és nem "törpölök" rajta tovább!

Ó, dehogy! Csak el kell magadban intézni, hogy pulyka volt és KÉSZ!
Amúgy én is nekiálltam már akkor keresni megfelelõ jelöltet a madaradra, amikor beírtad, de nekem is a háziállat maradt.

Értem, köszönöm!
Akkor ez úgy tûnik, hogy mégis örök titok marad számomra.

Vannak egészen jól repülõ házi szárnyasok, pulykák, libafélék, gyöngytyúk, stb. De persze lehetett fácán is! Így elég nehéz pontosabbat mondani, de a nyírfajdnak a legkisebb az esélye ezek közül. Meg hát a kakas, az tök fekete

Köszönöm szépen, hogy Te is hozzászóltál.
A környéken közel/távol senki nem tart baromfit (helyi rendelet szerint ebben a városrészben nem szabad baromfit tartani, ettõl persze szabályszegõ még akadhat).
Nincsen esetleg más tipped, hogy milyen madár lehetett? Csak azért igyekszem ilyen kitartóan kideríteni a dolgot, mert elég meghökkentõ élmény volt. Persze lehet pulyka az, ami annak néz ki, de akkor bizony nem kis utat kellett repülnie mire nálam landolt.
Nagyon szépen köszönöm!

Egészen biztos hogy nem nyírfajd volt a kertedben, fõleg ha Dunaharasztiban történt!
Sokkal valószínûbb egy jól repülõ pulyka, vagy még akármi is lehetett!

Köszönöm szépen, így már érthetõ a dolog.
Most még jobban sajnálom, hogy nem sikerült értékelhetõ fényképet készítenem a madárról, mert akkor elküldhettem volna nekik a fotót.

Kicsit pontosítok mert a 70-es szám valóban kevésnek tûnik még. A program 2005-ben indult. 2006-ban érkeztek az elsõ madarak Németországból, azóta néhány alkalommal hoztak további egyedeket vérfrissítés gyanánt. Az elsõ csibék 2007-ben keltek ki, azóta minden évben saját szaporulat van a telepeken. Az állomány még fiatal, a cél a stabil törzsállomány létrehozása, amelyek utódai jelenthetik az újrahonosításra kerülõ állomány alapját. A 70 "fõs" törzsállományt elõször egy 2009 januárjában keltezett cikkben említik, de õket nem engedik ki a szaporító telepekrõl. Azóta eltelt két év, folyamatosan gyarapodhatott a szabadon élõk létszáma a kikelt csibék felnevelése és kiengedése révén (a visszatelepítési programoknál a vad származású állatok áttelepítése általában sikeres de stressz-érzékenysége miatt a nyírfajdnál maradt a fogságban szaporítás bár ez is meglehetõsen nehéz) Vélhetõen a szaporulat szabadon bocsátott felnõtt egyede landolt kertedben ami talán jelzésértékû is lehet hogy a szaporító-tenyésztõk jó úton haladnak

Köszönöm szépen a válaszod!
Igen, formára és jellegre is ilyen madár volt, a tollazat színe viszont nekem világosabbnak tûnt (inkább olyan kékesszürke volt, mint az orosz kék macska bundája) de gondolom, hogy talán létezhet világosabb tollazattal rendelkezõ példány is.
Ha jól értelmezem a szöveget, akkor a hazai nyírfajd törzsállomány kb. 70 egyed lehet. Egészen különleges volna, ha abból egy példány éppen az én kertemet látogatta volna meg, persze nem elképzelhetetlen.

Sziasztok!
Ne nevessetek ki, de szeretnék kérdezni tõletek egy madárról. Falusi lány vagyok, de az imént a kertemben tevékenykedõ állatról nem tudom eldönteni, hogy mi volt. Õrületes hangzavarra ébredtem, az egész környék visszhanzott a gágogástól/rikácsolástól. Legalább 5 percig tartott, amíg rájöttem, hogy nem fémeket "csiszatol" a szomszéd, hanem egy állattól erednek a hangok. Na szólval a kert közepén álldogált egy jól megtermett, hatalmas madár, amibõl egészen valószínûtlen hangok jöttek ki (olyan fazékból kijövõ, rikácsoló gágogás volt). A madár szürke színû volt, lángolóvörös taréjjal és konkrétan úgy nézett ki, mint egy hatalmas, kövér pulyka. Amint közelebb léptem hozzá magabiztosan és magasra felröppent majd simán továbbszállt. Valakinek a házipulykája volt, tud ilyen jól repülni egy házipulyka vagy ez valami más madár volt? Egyáltalán nem esett nehezére a repülés, nagyon nagy, kövér szép madár volt.
Sajnos a rendesen "bepörgött" beagle kutyusomra és a cicámra kellett koncentrálnom az eset közben, így értékelhetõ kép nem készült az állatról.