Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem akarok beszállni a vitába, de alapvetõen már csak éghajlati adottságok miatt is jóval csapadékosabb a nyugati medence. Továbbá sok-sok évi megfigyeléseim alapján a konvektiv csapadék is gyakrabban érinti Keszthely térségét. Kenesét elkerülik a zivatarok. Helyi adottság ez. Ismerem a környéket. Én is lezártam a diskurzust, igazamban biztos vagyok, lásd Thermometer által említetteket.
Bocs, hogy közbe okvetetlenkedek, de 50mm -ami átlagos 50, az azért mégsem olyan elenyészõ különbség. Szerintem mindkettõtök túlreagálja a dolgot.
Van aranyközépút is , és olyan Metnetesek ,mint Ti igenis tudjátok mi is az!!


Nem szívesen válaszolok, mégpedig azért nem, mert ITT NINCS MIRÕL VITÁZNI.
Elõször is, sokéves átlagokról van szó. Ez természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos idõszakokban: hetekben, hónapokban, talán egy egész évben is, a két medence egyformán csapadékos legyen, sõt, a keleti nedvesebb. Szóval, az erõsebb zivatar felhozása, az anomáliás évek említése eleve csacsiság.
Hogy nem jelentõs (szignifikáns) a különbség? A Balaton nyugati és keleti vége között a térkép szerint évi 100 mm. Ez jóval több, mint egy átlagos hónap teljes hozama -sõt, inkább 2 havi mennyiség. Ez a tele pohár-üres pohár problematikája, de a mi éghajlati viszonyaink között 50-100 mm eltérés az évi csapadékmennyiségben kb. 70 km-en belül: egyértelmûen JELENTÕS.
Egy szó mint száz: a nyugati medence klimatikusan nedvesebb volta evidencia, triviális dolog, általános iskolai tananyag... És az összes, Balatonról szóló komolyabb útikönyvben is megtalálhatod.
Még annyit, hogy a növényzet területi különbségei is megerõsítik a csapadékos nyugat-száraz kelet állítást. A vízigényes, csapadékosabb és nedvesebb klímát kedvelõ bükkfa nyomokban sincs a Balaton-felvidéknek a Tihanyi-fsz.-tõl keletre esõ, "füredi" részén. Viszont már megjelenik Zánka fölött, a Keszthelyi-hg.-ben pedig már elég gyakori.
Elõször is, sokéves átlagokról van szó. Ez természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos idõszakokban: hetekben, hónapokban, talán egy egész évben is, a két medence egyformán csapadékos legyen, sõt, a keleti nedvesebb. Szóval, az erõsebb zivatar felhozása, az anomáliás évek említése eleve csacsiság.
Hogy nem jelentõs (szignifikáns) a különbség? A Balaton nyugati és keleti vége között a térkép szerint évi 100 mm. Ez jóval több, mint egy átlagos hónap teljes hozama -sõt, inkább 2 havi mennyiség. Ez a tele pohár-üres pohár problematikája, de a mi éghajlati viszonyaink között 50-100 mm eltérés az évi csapadékmennyiségben kb. 70 km-en belül: egyértelmûen JELENTÕS.
Egy szó mint száz: a nyugati medence klimatikusan nedvesebb volta evidencia, triviális dolog, általános iskolai tananyag... És az összes, Balatonról szóló komolyabb útikönyvben is megtalálhatod.
Még annyit, hogy a növényzet területi különbségei is megerõsítik a csapadékos nyugat-száraz kelet állítást. A vízigényes, csapadékosabb és nedvesebb klímát kedvelõ bükkfa nyomokban sincs a Balaton-felvidéknek a Tihanyi-fsz.-tõl keletre esõ, "füredi" részén. Viszont már megjelenik Zánka fölött, a Keszthelyi-hg.-ben pedig már elég gyakori.
Szervusztok, új vagyok, de sok-sok éve követem az idõjárást, pl. a radarképet is csapadék esetén. Ezek alapján szeretném megerõsíteni azt a többektõl olvasott véleményt, hogy a Balaton nyugati vége sokkal több zivatart kap a konvektív szezonban, mint a keleti vége! Szívesen megnéznék egy összehasonlítást, hogy évente hány zivataros nap van pl. Keszthelyen, és mennyi pl. Balatonkenesén. Keszthelyen sokkal több, ebben biztos vagyok.
Sírok a 6. ponton!
Remélem itt sem lesznek zivatarok,... fontos, hogy 9-tõl jó idõ legyen
Budapesten vagyok már

Remélem itt sem lesznek zivatarok,... fontos, hogy 9-tõl jó idõ legyen

Budapesten vagyok már

Nos. Utoljára.
1, Angyalfölddet kérdeztem-vele beszéltem, te kotyogtál bele, mint oly sokszor.
2, Azt kérdeztem tõle, hogy tud-e olyan adatsort mutatni, ami szignifikáns különbséget mutat a tó két vége között? Azaz NEM azt állítottam, hogy nincs különbség, hanem azt, hogy nincs jelentõs különbség. Ez pedig igaz. Itt a szövegértéssel volt gondod.
3, Aztán jön a térkép elemzéssel való problémád. Átlagos értékeket nézve-középértéket tekintve, az 550-600 és a 600-650 mm között 50 mm az eltérés átlagosan. Két terület éves csapadék mennyiségében, ez nevetséges különbség. Egy erõsebb zivatar csapadék mennyiségérõl beszélünk, amikor évrõl-évre akár száz mm-ekkel is eltér az aktuális csapadék érték az átlagtól. DE senki nem mondta, hogy ugyanannyi AZAZ nem ugyanannyi. (Ha elõveszed a középiskolás térképedet és megnézed a 650-700 mm a Keszthelyi-hegységre vonatkozik, nem a Balaton partra,nem Keszthelyre)
4, Sõt van olyan idõjárási helyzet, amikor a keleti part egyenesen csapadékosabb jellegû, a nyugatihoz hasonlítva (ÉNY-i frontok esetében)
5, De amikor DNY-i az áramlás, akkor is ritka, hogy jelentõs különbség legyen a két part között, mert ilyen esetben Budapest irányába tartanak a csapadékmezõk, azaz a Balaton partján végig mennek, ugyanúgy érintik a nyugati-medencét mint a keletit.
6, Ennek ellenére mint mindig neked lesz igazad.
1, Angyalfölddet kérdeztem-vele beszéltem, te kotyogtál bele, mint oly sokszor.
2, Azt kérdeztem tõle, hogy tud-e olyan adatsort mutatni, ami szignifikáns különbséget mutat a tó két vége között? Azaz NEM azt állítottam, hogy nincs különbség, hanem azt, hogy nincs jelentõs különbség. Ez pedig igaz. Itt a szövegértéssel volt gondod.
3, Aztán jön a térkép elemzéssel való problémád. Átlagos értékeket nézve-középértéket tekintve, az 550-600 és a 600-650 mm között 50 mm az eltérés átlagosan. Két terület éves csapadék mennyiségében, ez nevetséges különbség. Egy erõsebb zivatar csapadék mennyiségérõl beszélünk, amikor évrõl-évre akár száz mm-ekkel is eltér az aktuális csapadék érték az átlagtól. DE senki nem mondta, hogy ugyanannyi AZAZ nem ugyanannyi. (Ha elõveszed a középiskolás térképedet és megnézed a 650-700 mm a Keszthelyi-hegységre vonatkozik, nem a Balaton partra,nem Keszthelyre)
4, Sõt van olyan idõjárási helyzet, amikor a keleti part egyenesen csapadékosabb jellegû, a nyugatihoz hasonlítva (ÉNY-i frontok esetében)
5, De amikor DNY-i az áramlás, akkor is ritka, hogy jelentõs különbség legyen a két part között, mert ilyen esetben Budapest irányába tartanak a csapadékmezõk, azaz a Balaton partján végig mennek, ugyanúgy érintik a nyugati-medencét mint a keletit.
6, Ennek ellenére mint mindig neked lesz igazad.
Ez így is van, de pont fordítva!
Nézzük csak még egyszer azt a térképet: a Balaton teljes keleti medencéje az 550-600 mm-es évi csapadékmennyiség területébe esik. A nyugati medence zöme a 600-650-es területbe, a legnyugatibb részek (pl. Keszthely) pedig a 650-700-as területbe.
Ezek után kérdezem én: NEM SZÁRAZABB A KELETI MEDENCE A NYUGATINÁL??
2x2 = 5? Ki beszél itt butákat?

Nézzük csak még egyszer azt a térképet: a Balaton teljes keleti medencéje az 550-600 mm-es évi csapadékmennyiség területébe esik. A nyugati medence zöme a 600-650-es területbe, a legnyugatibb részek (pl. Keszthely) pedig a 650-700-as területbe.
Ezek után kérdezem én: NEM SZÁRAZABB A KELETI MEDENCE A NYUGATINÁL??
2x2 = 5? Ki beszél itt butákat?

Kérlek szépen, ne próbáld mentegetni a menthetetlent.
Angyalföld azt írta, hogy a Balaton keleti medencéje szárazabb, mint a nyugati (bár a mikroklímát már helytelenül említette, egy Balaton-medence klímája nem mikro)
Erre Te személyeskedõ, gunyoros stílusban fals választ adtál. Ezt nem tudtam reakció nélkül hagyni, bár senkinek sem vagyok a SZÓVIVÕJE.

Erre Te személyeskedõ, gunyoros stílusban fals választ adtál. Ezt nem tudtam reakció nélkül hagyni, bár senkinek sem vagyok a SZÓVIVÕJE.
Szóvivõ is vagy mostanában?
A lényeg annyi, hogy (ráadásul be is linkelted) hogy ha szigorúan ezt a térképet vesszük akkor van 50 mm eltérés átlagosan Füred-Keszthely tekintetében, de a nyugati-medencéhez tartozó Szigliget esetében már ennyi sincs. Ami éves tekintetben, két térség összehasonlításában nüansznyi különbség. Arról nem beszélve, hogy itt a két térség szorosan összefügg. A Dunántúli-középhegység kitart pl. a Balaton nyugati végéig, ha már leszálló ág.
SÕT, az Alpok árnyékolása miatt, a tó ezen részén sokkal kevesebb ilyen helyzetben a csapadék, mint a keleti részén a szél csatornában. Vagy a környékben szinte egyedülálló DNY-i irányból, ahonnét a csapadék döntõ többségét kapjuk, ritka kivétellel végig szánt a Balaton mentén így ugyanúgy ázik a keleti ág is.
De több száz km-re élve a földrajzi atlaszból ez biztos jobban megy, mint személyesen megélve évtizedeken át.

A lényeg annyi, hogy (ráadásul be is linkelted) hogy ha szigorúan ezt a térképet vesszük akkor van 50 mm eltérés átlagosan Füred-Keszthely tekintetében, de a nyugati-medencéhez tartozó Szigliget esetében már ennyi sincs. Ami éves tekintetben, két térség összehasonlításában nüansznyi különbség. Arról nem beszélve, hogy itt a két térség szorosan összefügg. A Dunántúli-középhegység kitart pl. a Balaton nyugati végéig, ha már leszálló ág.

De több száz km-re élve a földrajzi atlaszból ez biztos jobban megy, mint személyesen megélve évtizedeken át.
Ne viccelj már! Elég, ha a középiskolai földrajzi atlaszodat elõkapod.
A Balaton nyugati végei a délnyugat-dunántúli klímaterülethez tartoznak. Itt az évi csapadékmennyiség lényegesen több, a napsütés pedig kevesebb, mint a keleti végeken: Almádi, Fûzfõ és Kenese vidékén. A Balaton keleti vége a Mezõfölddel érintkezik, mely geográfiailag és éghajlatilag is a Nagy-Alföld tartozéka. Persze, hogy kevesebb errefelé a csapadék.
De még Balatonfüred térsége is elég száraz, mert az uralkodó ény-i légáramlás szempontjából a Bakony leszálló ágában van.
Link
A Balaton nyugati végei a délnyugat-dunántúli klímaterülethez tartoznak. Itt az évi csapadékmennyiség lényegesen több, a napsütés pedig kevesebb, mint a keleti végeken: Almádi, Fûzfõ és Kenese vidékén. A Balaton keleti vége a Mezõfölddel érintkezik, mely geográfiailag és éghajlatilag is a Nagy-Alföld tartozéka. Persze, hogy kevesebb errefelé a csapadék.
De még Balatonfüred térsége is elég száraz, mert az uralkodó ény-i légáramlás szempontjából a Bakony leszálló ágában van.
Link
Mutass erre adatsort, bizonyítást, ami szignifikáns eltérést mutat. Korábban is erõltetted ezt, biztos tudsz valamit.
Errefele ennyi volt a "front" és a "lehûlés".. ez már tegnap este megdöglött, talajszinten eléggé elhal a dolog a Dunántúlon. Balaton keleti része és Bakonyalja szomjazik, lényegében sem lehûlés, sem kiadósabb csapadék nem várható. (Komoly lehûlés alatt azért 10-15 fokos lehûlést várna az ember, nem 2-3 fokosat... modellek-elõrék bukni látszanak mára!)