Meteorológiai társalgó

Még annyit az elõzõhöz, hogy a szovjet hivatalos szervek nyilván tisztában voltak az Aral-tó veszélyeztetettségével, hiszen a vízmérleg triviális fizikai-geográfiai fogalmát jól ismerték.
Tisztában voltak, de nem törõdtek vele! Ugyanolyan felfogással élhettek, mint a mi bányamérnökeink, akik elõtt nyilván ismert volt, hogy a mélymûvelésû szén és bauxit bányáink karsztvíz-kiemelése tönkreteszi az egyedülálló tatai forrásokat, és komoly veszélybe sodorja a még egyedülállóbb hévízi forrástavat. Ez, hogy úgy mondjam, "kalkulált veszteségnek" volt felfogva. Ott a mezõgazdasági termék, itt az ipari nyersanyag fontosabbnak számított a "haszontalan" természeti szépségeknél.
Mikor az Aral apadni kezdett, a szovjet mégis tenni akart valamit a megmentéséért. Azt találták ki, hogy csatornát építenek a szibériai Ob folyótól(!) az Aralig, azzal fogják megoldani a vízpótlást. Ez közel 2000 km távolságot jelentett volna. A gigászi földmunkát atomrobbantásokkal akarták segíteni, és párat robbantottak is. El lehet képzelni, hogy festettek az érintett vidékek azután! Végül a nemzetközi tiltakozás hatására ezzel, egyben az egész csatornaépítési próbálkozással, felhagytak.
Az Aral-tó eltûnése, és a vízpótlásra kitalált eszement terv mementója az elvakult voluntarista (az emberi akarnokságra építõ) szemléletnek.

Jelentem

0

Zivipötty

2016-06-30 18:32:43

#318273

318272. Thermometer 318269

#318273

318272. Thermometer 318269

Így van, az Aral-tónak semmi köze bármilyen öbölháborúhoz és olajszennyezéshez, ahogy az említett itteni száraz, meleg nyaraknak sincs. Az amerikai porviharoknak pedig az ottani olajkutakhoz nincs, azt az akkoriban használt rossz mezõgazdasági mûvelés okozta, de ahogy felismerték a problémát, újra mezõgazdasági területté tudták tenni a térséget. Link

Jelentem

0

gulyasme

2016-06-30 16:52:14

#318269

Reméljük, hogy idén kevesebb hosszan tartó hõhullám lesz, mint a tavalyi évben volt.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,

pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például

a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.

Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?

Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)

Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.

Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?

Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.

Jelentem

0