Légköroptika
Alex megfogadtam tanácsodat, fotóztam naplemente után. Az eredmény
A Hold és a Vénusz már faágak között bújkált, vulkáni hamu nemigen, de a hamu(szürke) fénye szépen látszott Nekem a naplemente "szabványosnak" tûnt tegnap, talán majd ma este.
A Hold és a Vénusz már faágak között bújkált, vulkáni hamu nemigen, de a hamu(szürke) fénye szépen látszott Nekem a naplemente "szabványosnak" tûnt tegnap, talán majd ma este.
Igen, tudom, de a két réteg között van kapcsolat. Csak az a kérdés milyen.
Izgi amúgy a NY-ÉNY égkép, aki tud nézze és fotózzon!
Izgi amúgy a NY-ÉNY égkép, aki tud nézze és fotózzon!
A sarki fénynek és az éjszakai világitófelhõnek semmilyen hatása nincs egymásra. Elõbbi igen tág függõleges határok, 150-700 kilométer között jelenik meg, mig utóbbi a földfelszintõl legfeljebb 80 kilométer magasan.
Sarkifényhez - nem túl gyakran, de itthon is észlelhetõ (Noli mint MCSE rovatvezetõ tudhatja, de itt a fórumon is olvastam valakitõl régebben vizuális sarki-fény észlelést). Még ábrándozás szintjén lévõ második (a sima "drótos" Nap-antennáról továbblépve) némileg nagyobb és bonyolultabb barkács-rádiótávcsõ álmodozó tervezgetése miatt a szakirodalmat böngészve látom, a meteor-scatteres rádiózás mellett (a periodikus sûrûbb meteorrajok ioncsatornájának reflexióját régóta használják rádiózásra, nem mellesleg nappali meteorrajok észlelésére is alkalmas ld. MCSE) feltûnt "a Nap korpuszkuláris sugárzása miatt, intenzívebb beérkezõ részecskesugárzás keltette szekunder ionizáció az aurora-zónában igen nagy helyi elektronsûrûséget hozhat létre. Ezért az északi fény környezetében kifejezett ionizált gócok keletkezhetnek, melyek elektronsûrûsége az ultrarövid hullámok reflexiójához is elegendõen nagy. Az aurora E-rétegen végbemenõ visszaverõdés, diffúz reflexió átlagban 100 km feletti magasságban játszódik le." Forrás: K. Rothammel - Antennakönyv Emiatt támadt olyan fixa ideám hogy kipróbálom az aurora visszaverõdést - ki tudja, hátha. "Pihent agyú ráérõs" bolond ötlet tudom - de ugyan mit veszithetek vele? Legfeljebb nem sikerül "és akkó mi van"? Azt se tartom lehetetlennek hogy Metnetes rádióamatõrök közül valaki már kipróbálta Hogy ragozzam, még a Hold-reflexió is megfordult a fejemben, mert már 1960.07.21-én létrehozta két amatõr (W6HB és W1BU) a holdreflexiós kapcsolatot, majd ennek nyomán 1964-ben egy sorozat összeköttetést csináltak a 2m-es és 70 cm-es sávban, természetesen Európa és Amerika között is Bocsi, csak piszkálom a körmöm és badarságokat beszélek szétoffolva az oldalt...
A cikket inkább nem olvastam el, már a Pánik Amerikában címtõl rosszul lettem ugyanis. Gondolom igazad van, de talán még a 15 mp is sok egy picikét.
Áki, tudomásom szerint sarki fény és nlc csak nagyon rövid ideig tud egyszerre jelen lenni az égen. Pontosan nem értettem a magyarázatot, de néhány cikkben olvastam már errõl, és azt írták, hogy a sarki fény valamiképp pusztító hatású tud lenni az nlc-re nézve. A magyarázat engem is érdekelne.
Áki, tudomásom szerint sarki fény és nlc csak nagyon rövid ideig tud egyszerre jelen lenni az égen. Pontosan nem értettem a magyarázatot, de néhány cikkben olvastam már errõl, és azt írták, hogy a sarki fény valamiképp pusztító hatású tud lenni az nlc-re nézve. A magyarázat engem is érdekelne.
Látványos, hogy ilyet sose tudok elkapni (a legutóbbinak is csak a hangját hallottam)
Csak halkan kérdezem a cikkben említett 15 perc az nem 15 MÁSODPERC akart lenni? (egy lényegesen alacsonyabban haladó utasszállító repcsi is hamarabb mint 15 perc átvág az égen horizonttól horizontig)
Csak halkan kérdezem a cikkben említett 15 perc az nem 15 MÁSODPERC akart lenni? (egy lényegesen alacsonyabban haladó utasszállító repcsi is hamarabb mint 15 perc átvág az égen horizonttól horizontig)