Légköroptika

Hétfõi mintát elemeznek csak, szerdairól nem tudok.

A hiszem-nem hiszemben továbbra sem hiszek. Várom rendületlenül a vegyelemzés eredményét az április 21-ei esti, napnyugtát közvetlenül megelõzõ idõpontra. Az Alex által megörökitett finomszálú csikokat magam is láttam, kinézetre teljesen azonos volt, ahogy a fotója alatt meg is jegyeztem.

A földtan fórumba tettem két linket katonai gépek problémáiról, jól mondja Dzsibzon. Az utasszállítók lassabban mennek, mint a katonai gépek, így a katonai esetében a beszívás ereje nagyobb, emiatt jöhet létre károsodás is a hajtómûben. Mindezt a katonai gépek a légtérzár feloldása UTÁN tették. Azért van még mit tanulni, azt hiszem...

Ezért voltak a tesztrepülések még a légtérzár teljes feloldása elõtt. A Lufthansa és asszem a KLM végzett tesztrepüléseket az akkor még Európa légterében lévõ hamufelhõben. Szerintük nem károsodnak ilyen koncentrációjú portól és hamutól a gépek és hajtómûveik. Ez és a hamufelhõ ritkulása okozta a légtérzár teljes feloldását. Napokig figyeltem és szurkoltam, hiszen jómagam is reptéri alkalmazott vagyok. Így se tett ez jót az amúgy sem rózsás helyzetû Malévnak sem többek között. De hát a természet az úr.

Meggyõzõ az érvelésed. Csupán az üt szöget a fejembe, hogy 20-áról 21-re virradólag, amikor sûrû vulkáni felhõ haladt át térségünk fölött, repülõgépek szép nyugodtan grasszáltak keresztül-kasul az égen a légtérben. Utasszállitók is voltak közöttük, amire távcsöves megfigyelésbõl következtetek.

Köszönöm szépen, drusza. :-)

Nem vagyok matekos, azon kívül, hogy boltban még sose vertek át, nem tudok számolni.
De ha egy 12km magas zivatarfelhõ teteje, ami tõlem 120-140km-re van, mitegy 3 fok magasan látszik a horizont felett (több alkalommal figyeltem már meg), úgy vélem, hogy egy mindenképpen 7500m alatt lévõ porsáv nem látszódhat mintegy 400km-rõl, fõként nem olyan magasságban, amit Alex képén láttunk. Ha jól láttam az exifben, 18mm-es fókusszal készült, ami azt jelenti, hogy a képen a láthatár fölé legalább 35 fokkal emelkedett a csíkos felhõzet.
OK, nem elvágólag lehetett vége a porsávnak a német-cseh határon, de a Dzsibzon által adott linkek szerint felettünk megvolt ill. fölénk jósolt szemcsesûrûség kisebb annál, mint egy átlag hétköznapi szállópor-szennyezés Bp. belvárosában, továbbra is úgy vélem, hogy sem a képen, sem Áki észlelésében nem a hamufelhõ játszott szerepet.

Egy dolog biztos: a hamu, akárhol van, árnyéksávot ad, nem fénylõ sávokat. Mie-szórás van ugyanis, lévén a hamu szemcsemérete (soha, sehogyan) nem felel meg a fény hullámhosszának. Ha töredék mikronos hamunk lenne, akkor lehetne Rayleigh-szórás, de nem ez van. Ha Raylegh-szórásunk lenne, akkor jönne a lila, a világító narancs, stb. Ehelyett sárgáink, rozsdás vörös színeink vannak. Ugyanezért van, hogy a kénsavas cseppecskék világosabbak az égi háttérnél, a hamu meg sötétebb. Rayleigh minden irányban szór, Mie pedig a fényforrás felé kétszer erõsebben (ergo felénk kétszer gyengébben).

Az emberi agy képes összekombinálni úgy a dolgokat, hogy összefüggéseket véljen felfedezni valóságban össze nem függõ események közt. Így van ez az elõttünk átszaladó fekete macsekokkal vagy a hasonlókkal.
Az agyunk képes rá, hogy vulkánosnak véljen egy normál napnyugtát, pusztán a vulkánkitörés okán. De van nekünk egy Felhõcskénk, aki sok szép napnyugtát fényképez, folyamatosan. Nézzétek át a képeit: Link és nézzétek meg, hogy a most vulkánosnak nevezett napnyugtákhoz milyen sok hasonlót találtok az õ képei közt, amikor NEM volt semmi vulkán. Emellett nézzétek meg a tavalyi szaricseves estéket is kb. innen elõrelapozva: Link

Nola, a sávokat hol láttad, Magyarország felett?


Legyünk már kicsit alaposabbak és ne vezessük már félre azokat, akik csak olvasnak minket!

Tudtátok, hogy a hím egereknek egyáltalán nem fejlõdik ki a mellbimbójuk?