Bioszféra

Madarak gyümölcsevése megerõsítve: felénk a verebek már harmadik éve tönkre teszik a Csabagyöngye szõlõnket. Gyakorlatilag nincs olyan fürt, amibe bele nem kóstolnának. Korábban ilyen nem fordult elõ. Érdekes, hogy a késõbbi fajtákat, fõleg pedig a színes bogyójúakat nem bántják.

A pocokmennyiség olyan, hogy minden fûnyíráskor élve ledarálok egyet-kettõt. Természetes elhullásuk is jelentõs, sok dögöt találok a nyírt füvön is. Remélem, ez már a populáció összeomlásának a jele. Az ölyveknek kirakott T fák szinte üresek: elteltek, jóllakottak a madarak is.

A rókaszaporulatnak is jelentõsnek kell lennie. Valahol olvastam, hogy a tél végi rágcsálómennyiségbõl bevitt hormontartalom határozza meg az alomszámukat. A nagy rágcsálómennyiség nyáron pedig a mezei nyúl populációt is védi: háromszor jóllakik a róka egerekbõl, pockokból, míg belebotlana egy kisnyúlba. Vadászok, mi a tapasztalat?

Szarvas: az egyik gólyánk itt maradt. A párja aug. 23-án ment el. Tavaly is itt telelt egy gólya a halastavaknál. A szomszéd maglucerna táblát hamarosan aratják. Tavasszal is kócsagok és gémek tömege egerészett rajta folyamatosan, most õsszel sem lesz másképpen.

A pocok még az elmúlt évek aszályainak hozadéka, a sok csiga meg az idei csapadékos nyáré.
Azt tudom, hogy a madarak nagyon különlegesen reagáltak errefelé az elmúlt száraz nyarakra.
Egy adat: 2011 és 2012 Nagykanizsán 1900 óta, tehát 112 éve biztosan (de mivel nem valószínû hogy pont 1899 volt hasonlóan száraz, így 150 éve mondjuk) a két legszárazabb nyár egymás után.
A múltévi is elég száraz volt.
A madarak elkezdték enni nyáron az éretlen gyümölcsöket, hogy nedvességhez jussanak, mivel nem voltak egész nyáron tócsák, a patakok majd kiszáradtak.
Elképesztõ károkat okoztak, idõsebb ismerõseim azt mondták, ilyet soha nem tapasztaltak, hogy az éretlen körtét, almát lezabálják a fáról.
2012 júliusa Link
Azt vártam, hogy az idei nyáron a sok csapadék miatt ezek a kártételek elmaradnak, de nem!!
Ugyanúgy esznek mindent a madarak, tehát valószínû, hogy rászoktak.
Azok a fiókák, akik a szülõktõl az elmúlt években azt látták, hogy az éretlen gyümölcsöt enni kell, azok nyilván továbbviszik a szokást.
3 nyár alatt megszokták, hogy gyümölcsöt kell enni, ráéreztek az ízére.
Elég volt 3 száraz nyár, és a madarak szokásai módosultak, változtak.
Kíváncsi vagyok, a jövõben változik-e a helyzet!

Akkor miért verik dobra, hogy az idén sok a mezei pocok, meg a rengeteg csiga? Nedves nyár van, remélem az õsz szárazabb lesz.
A madártani kutatók tényleg megvizsgálhatnák, hogy egyes állatok, de még a növények is hogy reagálnak ebben a kivételes évre. Lesz még mit figyelni a hátralévõ hónapokban, ami ilyen eltolódás, és kiugró csapadék, esetleg hõmérséklet- napfénytartam még megjelenít.

Nekem is tetszik a holló. A feleségemnek azt szoktam mondani, hogy ha lát egy varjút, amely akkora, mint egy sas, az holló. Bírom a méltóságteljes, "basszus" károgását is.
Bár elõfordulása ma nem ritka, azért minden bokorban (akarom mondani, fa tetején) nem lehet találkozni vele. Megcsodálni való, szép madár -nem véletlenül lett a humanista király címerállata.

Végül is örvendetes dolog, nem lehet kártékony, elvégre egy okos madár, az volt Mátyás király, Hunyadiak pallos madara itt a Bácskában is.

Érdekes ez a populáció felfutás, de mélyebbre kell ásni,ez iránt. Láttam az egyik geo-natural csatornán, asszem a Yellowston amerikai term.védett helyen hogy mi a kötelék a hódok-prérifarkasok-(coyot)- igazi farkasok- és a medvék közt.
Nálunk talán az enyhe tél miatt felszaporodó mezei rágcsálók, és a mûveletlen földek sajnos okozzák a holló madarak szaporodását, terített asztal várja õket a mezõn.