Bioszféra

Köszönöm Nektek a sok beszámolót a darazsakról! Na ez a hullaméreg kellett már csak ...
Én meg vígan letojom, ha hangyák csípkednek, de ezek szerint ezzel is vigyázni kell...

Én engedélyezném az adrenalin injekciót, mert az bizony menthetne életeket. Persze örökös félelemben sem lehet élni, de egy ilyen injekció, kis Betadine, Ca és simán nyugodt lehetne az, aki a darazsaktól tart, márpedig szerintem a lakosság legalább 20-30 %-a tart tõlük.

Én a pókoktól is tartok kissé. Egyszer úgy csípte meg a bokám, hogy 1 hétig olyan volt mint a beton a lábam és szépen feldagadt. Az ágy egyik eldugottabb részében megbújt.

Köszönet a jótanácsért Hozzáteszem, ahogy autón-motoron hordunk elsõsegélycsomagot, a természetben járva célszerû magunkkal vinni mindazt ("nem akkora pakk") amit felsoroltál. "A tüzet akkor kell oltani amíg még kicsi".
Hasznos orvosi tanács szükséghelyzetben. De ne szoruljunk rá, lehetõleg elõzzük meg óvatossággal figyelemmel.
Váratlan helyzetektõl eltekintve, jobb az elõrelátó megelõzés-óvatosság mint az utólagos "kármentés"

János ~ "Kaszabubu" én is örömmel olvasom/nézem soraid/képeid mellyekkel mint "õstag" Te is életben tartod a fórumot megmaradt régi és a METNET-et választó ÚJ fórumkollegáinkkal :-)
Örömmel látom egyes "régi nagy nevek" kitartását de sajnálom hogy elhallgatott Jaurinum, Noli és "eltünedezett" több, hiteles tudásukat bizonyító természetszeretõ fórumtagunk (a szakismereti spektrum széles: tudománymûvelõ, tanár, orvos, szakember, gazdálkodó, lelkész) akik régebben aktívak voltak és az élet szinte minden területérõl szerzett specializált tudásukat vagy értékes élettapasztalatukat (nem mellesleg fotóikat) megosztották velünk.
Voltak indulatos viták is de javaslom: az ellentéteket félretéve erõsítsük azt ami ÖSSZEKÖT bennünket: a Természet és élõvilága, meteorológia, általában A FÖLD szeretete "Gyerekek" gyertek vissza, üres a helyetek
(Magam is hosszú idõt hagytam ki mert súlyos magánéleti probléma miatt elkedvetlenedtem, de enyhülésével visszajöttem. Régi és új fórumkollegák, köszönöm hogy megõriztétek a Metnet/Bioszféra fórumot.)

Köszi András, Akela a részletezõ hozzászólásaidat, nagyon jók!

Óvatosság és Betadine, vagy Neomagnolos lemosás, vagy hidrogénperoxid 3% (a hajszõkítõ töménységben, 1-2 perc után ha jól pezsgett, le is kell öblíteni, mert mar) - ha azonnal a csípés idején jól kimossuk a sebet, azok az anaerob bacik, amelyek legveszélyesebbek, az oxidáló fertõtlenítõktõl elpusztulnak. Sajnos a talajban a Clostridiumok spórái elég gyakoriak, és 6-48 óra alatt rossz esetben sajnos gázödémát is okozhatnak, a sebészek réme. Jobb a dagadás jelentkezésekor mindjárt bemenni, hagyni hogy felnyissák, kimossák, pláne ha nem vérzik ki a seb magától.

Bölke köszönöm :-) "Rács mögül nézve mint a tigrist" nagyon szépek
A darázscsípést illetõen én is részesültem gyerekkori "védõoltásban"
Kölökkoromtól sokat jártam az erdõket télen-nyáron. Egy alkalommal véletlenül felriasztottam egy fészekalja darazsat. Azt hiszem egyéni rekordot döntöttem terepfutásban de a nyavalyások gyorsabban repültek ráadásul jó pár száz méter rohanás után is követett még néhány felbõszült darázs. Ingen keresztül kaptam annyi szúrást hogy nem is tudtuk összeszámolni. Mire hazaértem belázasodtam. Érdekes módon nem dagadtak fel csak viszkettek, reggelre elmúlt.
A szúrásoknál nem éreztem nagyobb fájdalmat mint amikor szederindába akad az ember bõre.
Itteni lakóhelyemen sok darázs él, beköltöznek ahová lehet, figyelni kell hová nyúlok. Pár éve a kertkapu zárnyelvének üregébe költöztek be. Nyitáskor nem vettem észre, amikor bezártam a kaput kézfejemen mintha beakadt volna a közeli vadrózsa indájába. Elhúztam a kezem de csak szúrt. Odanéztem, egy csapat darázs mászkált a kézfejemen. Nem fájt, fel sem dagadt a szúrások helye, hideg vízben kiáztattam, hamar elmúlt. Szerencsére immunis vagyok, azonban nem játék a darázscsípés. Tomi kutyám kaffog utánuk és megeszi õket, nem lett tõle baja sokáig. Egy alkalommal igen kedvetlenül sétált elém. Ránézek mi baja, nem ismertem a kutyámra, akkora "buci feje" lett hogy a szemei alig látszottak ki. Valamelyik darazsat "félrenyelhette". Azóta is kaffog utánuk de most már lecsapja, rájuk lép, úgy eszi meg õket. Ha nem is allergiás rá az ember, a darázs súlyosan megmérgezheti mert dögöt is esznek. Nekem kevés híján ráment a bal lábam. Tatai telkünkön lubickoltam a gyerekpancsolóban. Térdhajlatomban erõs szúrást éreztem. Egy darázs volt, lecsaptam, passz. Este visszamentem Pestre, másnap munka. Kis duzzanattól eltekintve még semmi bajom nem volt. Reggelre viszont feldagadt a térdem, nehezen hajlott bicegtem is, sebaj elmúlik. Délutánra már meghökkentõen feldagadt az egész lábam combtõig és nem tudtam behajlítani sem. Bekentem az ilyen esetekre ajánlott hisztamin kenõccsel, borogatást tettem rá, majd helyrejön reggelre. Éjjel 39 fokos lázam lett, reggelre a bal lábam elmerevedett hogy szinte mankó kellett a járáshoz. A kezdeti kis duzzanat helyén ronda és nagy seb keletkezett (nem részletezem, bõröm ijesztõen felrepedt "kinyílt mint a rózsa").
Hát ez már nem tréfa, elbicegtem a sebészetre. A sebet "élõ húsig" kitisztították. A tetanusz után jól letoltak hogy miért vártam vele (alig KETTÕ nap volt) ugyanis a teljes bal lábam az amputálás határán van, kb. 2-3 nap után meglátjuk. Nagy szerencsémre, aznap éjszaka lelappadt a lábam, a kiterjedt bõrpír is visszahúzódott. Bár még sántikáltam de már hajlott a térdem is. A lábam megmenekült az amputálástól. A dokik akkor mondták el hogy valószínüleg elhullott állat tetemén járhatott elõtte a darázs, hullaméreg került a sebbe. Ezzel kapcsolatban fontos hogy HANGYA is okozhat hasonló "hullamérgezést". Egyszer magas fûben kaszáltam mezítláb, hangyabolyba léptem. Nem törõdtem a marásokkal lesöpörtem õket. Estére az egyik marás helye feldagadt, kivörösödött. No persze elmentem tetanuszoltásra, de akkor a jobb lábfejem került amputálás közelébe. "Emlékét" ma is egy fekete csomó jelzi.
A sok évvel ezelõtti darázscsípés nyomtalanul begyógyult, lábam nem ment rá - DE érdekes módon, közel 30 éve a mai napig, évente 1-2 két alkalommal különösebb ok nélkül egy csalánkiütés jelenik meg térdhajlatomban, mindíg ugyanott a szúrás helyén. Talán túl sokat beszéltem, bocsi. Azonban fontosnak érzem hogy megosszam a történetkéket. Szerencsémre világéletemben makkegészséges voltam és vagyok (szívmûtétem és következményeit leszámítva) még náthás se voltam (40 éve volt egy lábon kihordott tüdõgyulladásom). Ennek ellenére kétszer is amputálás határán jártam darázs ill. hangyacsípés miatt. Esetem tanulsága, nem feltétlen csak a rovarméreg kiváltotta allergiás reakció sodorhatja életveszélybe az embert. A darázs és hangya "mindenevõ", dögöt is esznek. Emiatt rágóikon hullaméreg (pontosabban mérgekbõl és sokféle kórokozóból álló "koktél") lehet. Ha nem is allergiás az ember rájuk, jó az óvatosság mert a "háztáji" darázs/hangya is életveszélyes lehet. Ki tudja milyen dögrõl (pl. kis rágcsáló oszladozó teteme) jön éppen. Nem kell "rettegni" tõlük, de nem árt az óvatosság

A darázscsípésre frissen vágott vöröshagyma szeletet szoktam tenni (rányomni kicsit) - a fájdalmat gyorsan csillapítja, a csípés helye fel sem dagad. Legalább fél óráig rajta kell tartani. Rendszeresen használom, másokon is segített. Háziméh csípésre is jó.

Tegnap Solymáron nem csak rovarok jöttek be a házba: fiatal erdei siklót fogtunk a mosókonyhában. 30 cm hosszú, még õrizte a tarka mintázatát. Az öregek nálunk egérszürkék, alig mintásak, de ez a csodásan elegáns, soványka kiskígyó még élénk színû volt, a tarkóján fehér foltokkal. Nagyon örülök neki, hogy az új lenti betonkerítés ellenére visszatelepültek a kertbe, nem lesz vakondunk...

A méhek és darazsak két kategória. A méh-csípése néha sokkal kellemetlenebb, mivel neki fogazott dárdája van, és általában beleszakad a méreg zacskójával is a bõrbe, és ezért el is pusztul a méhecske.
A darázsnak csak sima szúró dárdája lehet, mivel szúrás után vígan tova reppen.
Én múlt hetekben kaptam egy posz-darázs csípést (apróbb sárga potrohú) a tenyerem hüvelyk új alatti izomba. Szedtem a szõlõt,és átfogtam a fürtöt lemetszés elõtt. Elõször csak égett-csípõ érzés volt, majd másnap és 2 napig nagyon viszketett, de nem dagadt fel.
Gyerek koromba én is kaptam "megelõzõ csípéseket" a méhektõl, az udvaron dagadóra feltöltött fél fenekû hordó tetején ittak a méhek, én meg lökdöstem bele õket a vízbe. Egyik pedig jól meg szúrta az új begyemet, lengett rajta a méreg hólyag is. Gyorsan gombostûvel aláástam, és kiemeltem a fogazott dárdát. Kinyomkodva másnap semmi baj se volt. Persze ha több méh, darázs csípett volna meg, lehetett volna komolyabb esemény. A méhészek- rovarászok azért is tartanak maguknál azonnal beadható calcium injekciót, hogy a vészes bedagadást, ödémát a légutakban megelõzzék.

Újabb próbálkozások a mobillal. Szeretném "utolérni" magam, esetleg még "szintet is lépni"
(Nem önteltség - "pusztakezes" képek a la F828 "in vivo ahol/ahogy láttam". NEM mikroszkóp alatt készültek és "picit se nagyítottam bele". Kezdettõl tudom hogy az eredeti méretû és felbontású kép természetszerûen kilágyul és a képalkotó optika minõségének/átmérõjének függvényében változnak/tompulnak a finom részletek ahogy az a teljes felbontású képeken érzékelhetõ. Továbbá korosodom, szemem és kezem is velem öregszik ami meglátszik néhol az élességen DE igyekszem hogy lehetõleg jó képeket mutassak be Nektek a fórumon)
Látogató pihent meg a szúnyoghálón:

Eredeti méretû kivágatban: Link
Egész alakos kép eredeti méretben: Link
Kis tájanatómia - "Antenna": Link Rágó: Link Kalibrálás: Link
Hát ez még nem a "csúcs", összehasonlításnak egy darázs "nyelve": Link az "öreg" 8 Mpx-es F828-al.
Itt lép be az optika tudása. Ezen a 8 Mpx-es kontrollképen Link jól látható mennyit számít a méret és minõség, hát bizony a nagyobb pixelszámú érzékelõ nem tesz csodát. Ez a kép az "öreg" Sony F828 nagyméretû Zeiss optikájával készült (egy vízbõl kimentett "tisztálkodó") darázsról. Érzékelhetõ, a mobilkamera parányi objektívje a sokkal nagyobb számú pixelek ellenére sem ér annyit mint a jóval nagyobb átmérõjû ZEISS optika 8 Mpx-en. Példának régi 8 Mpx képek a Médiatárból:
Légy "nyelvet ölt: 1. Link 2. Link
Még egy összehasonlító példa: egy keresztespók "hármas zúzófoga" Link (fent középtájt) az F828-al és a minap bemutatott ("elrabolt") kölyökpók szájszerve mobillal Link A fürkészdarázs miatt "csak" félig béna pók megmozdult közben. Testmérete is tizede a keresztespókénak de ez nem mentség hiszen fotóztam már álkaszás pók "szájába" is "puszta kézzel" (ld. a csatolt kép jobb sarkában vagy ezen a képen Link
Még meg kell tanulnom a mobilkamera hatalmas pixelszámát jól kihasználni, a pillekönnyû jószágot megfelelõen kezelni, mert egyenlõre nyomába sem érek az F828 képeinek. Pld. egy kaszáspók és egy kis ugrópók szemei (a kaszáspók két szeme kis "tornyon" van, kisebbek mint az ugrópók egyetlen nagy szeme) Link vagy a "náthás rovar" Link Persze a mobiloptika és a Zeiss objektív különbsége minden igyekezetem ellenére fenn fog állni. Alapelvem, a mobil az telefon és nem csúcskamera. Bármily sokra képes, sosem lesz "igazi" fényképezõgép csak egy kis kompakt kamera alkalmi fotózásra. Azért megpróbálom kihozni belõle az elérhetõ maximumot
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra, legyen szép napotok