Légköroptika

+ random "ELVES". A DEMO lényege: nem egyetlen kulcsszó keresése esetén is elõfordulhat magyar szövegben kapcsolt idegen és magyar szó. Idegennyelvû csatolt kulcsszó kiszûri a mesebeli lényeket, Hófehérkét, hét törpét

Hm, azt is észrevetted, hogy a keresõ a tündér helyett a találatokban a THUNDER szót emelte ki, elütésnek vélve a keresendõ szavadat? :-)))

A legjobb tudományos népszerûsitõk, ismeretterjesztõk munkáikban az idegen szavak mellé hozzáteszik a kevésbé szakavatott, ám érdeklõdõ olvasók számára azok magyar megfelelõjét, (amely igen változatos lehet - ez általában az ismeretterjesztõ szókincs-készletétõl vagy a szöveg hangulatától függ). A tudományos szakirók szakdolgozataikban elsõsorban a nagybetûs röviditésekkel - a betûk jelentése végett a szavak teljes, hivatalos kiirásával - járnak el hasonlóan.
Esetünkben lehetséges, hogy a "tündérke" szó nem a legkifejezõbb példa. De gondoljuk csak meg: a zivatarfelhõk fölött magasba szökkenõ fények kizárólag az éjszaka látványosságai, ilyenképp az emlitett kutató választása briliánsnak is tekinthetõ.
Bátran állitom, hogy a MetNet-en legtöbbünk igényeljük a röviditések, idegen hangzású szakmai kifejezések magyar nyelvû, rövid értelmezését, legalább alkalomadtán.

Szakirodalmat nem EGYETLEN szó alapján keresünk...

Szép napot Kosakiss kollega A tündérke tényleg kedves kifejezés a jelenségre, azonban rákeresve Link valahogy nem találtam közöttük a tárgyalt jelenséget ábrázoló képet. A szövegekben még annyira sem. Hasonlóképp a "tündér" szóra Link Ez mennyiben segíti a szakirodalom tanulmányozását? Tündérkék elképzelt megjelenési formájának tanulmányozására bizonyára hasznos. Red sprite-tündér kapcsolatban viszont 63 használható ismertetõt dob ki a keresõ, ki lehet válogatni ami épp szükséges
Juteszembe tündér- ha már nyelvújítás, térjünk át mindenben sumérra vagy törökre. Vannak akik sumér (tündér_dingir, Tündér Ilona_Dingir Ilama) vannak akik török eredetûnek vélik. Török eredetûek a hittel (Isten, ég, tündér, bûn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs) családi (apa, anya, húg) színek (sárga, kék, piros) állattartás-növénytermesztés (barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpû, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünõ, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csûr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, õröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som) borkultúra (szõlõ, bor, csiger, seprõ, ászok, szûr) állam- és közélet (ál, bátor, bér, betû, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bûbáj, bõ, bölcs, börtön, csata, csõsz, érdem, gyaláz, gyanú, gyûlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep) kapcsolatos szavak. Õs-iráni szavak tehén, fej és még számos módosult szó. "Semmi se tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké" mondást igazolja hogy a világból sokfelõl felszedett sokféle jövevényszavunk ellenére is MAGYAROK tudtunk maradni. Koreai beszédben is számos, magyarral kísértetiesen egybecsengõ (helyzethez illõ) egytagú szó hallható

Mégis akaratlanul leírtad: "a vörös lidércek mellett a többi TLE jelenség..."
Úgy tûnik a XIX.sz. példához erõsebb iróniát kellett volna adagolnom az idõrõl idõre divathullámként felcsapó túlhajtott, mindenáron változtatni akaró igyekezet érzékeltetésére. Vannak bevált szakszavak, kódok, melyet szakembernek, amatõrnek tetszik-nem tetszik, meg kell tanulni erre legjobb hasonlat talán a METAR. Ezért szabadegyetem a Metnet, fórumtémákra tagolódva képzett szakemberek segítik/tanítják az érdeklõdõ amatõröket. Abban egyetértek, meg kell tisztítani a magyar nyelvet mindenféle vadhajtástól, eltorzult jövevényszótól DE (szerintem) NEM elefántcsont toronyba húzódás egy adott terület jól bevált nemzetközileg ismert és használt szakszavait mozaikszavait MEGTANULNI és megfelelõen használni. Lidércet legfeljebb mocsárban lebegõ lápi fény formájában látott aki látott, tündért-trollt-elfet legfeljebb mesekönyvekben. Ha már képi hasonlat kell egyszerûbb embereknek egy RSP búzakéve alakja inkább hasonlít valóságra és magyarosabb is. A harkály magyarul fakopáncs, mégis harkály néven említjük, a nyakkendõt sem "mellfekvenc" fogalommal illetjük. Mondtam, efölött nem nyitok vitát, mert kitûnni akaró "jótanulók" stréber igyekezetének tartom. Nem öreges konzervativizmus vezérel, hanem ÉSSZERÛSÉG. Kutakodásban is segít, témánál maradva- vörös lidércre keresve elenyészõ és csak magyar utalást dob fel a net, a számos jól használható idegen cikkekbõl egyet sem. Ha valami "elefántcsont-toronyba húzódás" EZ - AZ. A tudomány kifejezõ, bevált és megszokott rövid mozaikszavait idõlegesen átírhatják különcködõ szóvirágos képi hasonlatokkal az IDÕ majd kirostálja õket, a szócséplés felesleges, legalábbis én befejeztem. Nem erõltetem véleményem másokra. Jó napot jó kedvet Mindenkinek

De van: felsõlégköri elektro-optikai emissziók az összefoglaló név. :-)
Ha már sarkításról beszélünk, egy 19. század közepi írást felhozni példának, szerintem inkább sarkítás. :-) Ám ha a nyelvünket AKKOR nem állnak neki felfrissíteni, megújítani, most makoghatnánk németül mi is...
A túlzóan zárkózott szaknyelv, ami a közember számára idegenül hangzik, nem más, mint a közember kizárása a tudomány mûvelésébõl. Ha megnyitod az utat azzal, hogy érthetõ szavakat használsz, sokkal könnyebben megértik azt is, mirõl beszélsz. (S így NEM lesz a szívinfarktusból "infraktus", hanem lesz érthetõen hangzó szívroham, stroke helyett érthetõ szélütés.)
A rövidítések magyarítása más kérdés, ha pl. SMS-t (RSZÜ-t ;-)) írok, én is rövidítek, s néha bizony angolt, de csak azért, mert nincs ékezetem, ami segítené a magyar helyes használatát (van, de akkor csak 40 körüli betûszámot enged egy sms-ben írni, annyi pénzem meg nincs). De például egy felsõ oldalívet FOI-nek, melléknapot MN-nek rövidítek, s érdekes, meg szokták érteni a lányok. Ha a muteromnak írnám, ezzel nem mennék semmire. :-)
Másrészt pl. pont itt a fórumban, ami ugye a "közembernek" is elérhetõ, olvasható, olyan szavakat kell használni, amit aztán egy újságcikkben is viszontlátva meg fog érteni. Ne feledd, nem nagyon van e tudományterületnek más olyan nyílt terepe, ahol BÁRKI tájékozódhat!
Azt is megértem, hogy adott esetben nevetségesnek hathat a magyar név, talán gyermetegnek, de gondolj abba bele, hogy nem kevésbé gyermeteg mondavilág hõseirõl holdakat, kisbolygókat neveztek el. Mi a különbség abban, hogy görög/ latin vagy esetleg germán/ kelta mondavilágból kapott valami elnevezést? Semmi. Az, hogy a klasszikus mûveltség a görög/latin alapokon nyugszik nálunk, pusztán annak köszönhetõ, hogy ott tértek át elõbb a mezõgazdaságra merõben éghajlati okokból s tudtak szilárd államot alkotni a letelepült emberek. Ha kicsit más lett volna a jégkor végi éghajlat, s a germánok lettek volna korai államalkotó kulturális alapok, most Odin és Freya lennének a közismertek, nem Zeusz és Athéné.

Az MRI helyett javaslom a DRK (delejes reszketegségi képalkotás :-)) kifejezést. :-))))) Tréfát félretéve: nem a MÁR meghonosodott neveket, amelyek KÖZISMERTEK, kell számûzni, hanem a vadonatúj területek szakszavait kell magyarul megalkotni s használni. (Egy példa: gyerekkoromban nem értettem, mit magyaráz pesti öreganyám, amikor elmentem az ABC-be, hogy mit hozzak neki a KÖZÉRT-bõl. Mindezt abban a korban, amikor Pestre nem lehetett csak úgy odaköltöznie bárkinek, hanem szabályozott volt, s így képes volt a zárt közösségben egy helyi argó megtelepedni.:-))
A nyelv fejlõdésébe bele tudunk avatkozni azzal, ha jól használjuk a lehetõségeit.
És még egy példa, hogy hova vezet a rossz nyelvismeret és nyelvhasználat: egyre többen vagyunk, akik azért olvasunk valamit eredeti nyelven, mert annyira pocsék fordítások születnek, hibákkal teli, hogy az már fáj. Ha ezt hagyjuk, akkor visszasüllyedünk arra a szintre, ami a középkorban volt, hogy az írásbeliség egyet jelentett a latin írásbeliséggel, s közembernek maximum egy kalendárium jutott az anyanyelvén. Elefántcsonttorony a javából, amit el kell kerülni, ha azt akarjuk, hogy a világ érthetõ és átlátható maradjon MINDENKI számára.

Alex szakemberek félszavakból megértik egymást, lényegesen egyszerûbb és gyorsabb az eszmecsere. Népszerûsítõ szinten természetes hogy a Nagymedve Göncöl táltos szekere és nem UMa. A halo sokféle megnevezése sokféle keletkezési mechanizmusára utal, teljes nevük zsolozmázása körülményessé tenné az eszmecserét szakemberek között. Amatõr szinten, népszerûsítõ ismertetõben természetes dolog magyar néven említeni.
Ha figyelmesebben olvastátok filóimat, láthattátok, bár több nyelven beszélek, ritkán használtam idegen szavakat, "felkent-beavatott" szakmai zsargont sose, a manapság divatos pláza-szleng stílust messze kerültem. Egy íráson belül igyekeztem választékos lenni, lehetõleg kerülni a szóismétléseket tekintve hogy nagyon változatos a magyar nyelv, szinte minden szónak van alternatív megfelelõje. Szeretem és védem a magyar nyelvet, de vannak szakmai kivételek, ahol szükséges/célszerû a szakmai zsargon-félszavas rövidítés. Mint mondtam errõl én nem vitatkozom senkivel ki-ki ahogy gondolja. Lelkiismereti szabadság van, tetszés szerint latin "Pater noster, qui es in caelis" magyar "Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben" kun "Atamïz kim kökte sen" (Codex Cumanicus) nyelven mondható, kihez melyik áll közelebb.

Nem szeretnék belefolyni a dologba, de mivel nem off, elmondom mi volt a diploma védésem (halók) utáni egyik kérdés. Mért van ennyi név, mért nem lehet egyszerûsíteni. Annyira meglepõdtem. Hívhatjuk õket egyszerûen halóknak, de ha egyszer mind másmilyen okból van, máshogy néz ki, máshol van és máshogy jön létre, akkor mért ne lehetne saját neve mindnek. És igenis legyen szép magyar neve is, mert sokkal szebben hangzik, ha az ember ízes magyar szép szavakkal beszél a jelenségekrõl, mintha azt mondaná, hogy volt egy phc meg uta. Szakzsargonnak jó, használjuk is néha itt egyszerûség kedvéért, de én se cikkben, se észlelés leírásában, se elõadásban soha nem használtam és nem is fogom a rövidítéseket. Igenis terjesszük a magyar neveket. Túlcicomázni természetesen nem kell, de szerintem ezek a lentiek nincsenek is. (Hozzátéve, hogy abszolút fogalmam sincs mi a lenti jelenségek közti különbség, csak a blue jet és a red sprite, amit ismerek.)

Noli sarkítasz. Nem mindenre, de mértékegységek rövidítésére, hosszabb nevû jelenségek, ismert betegségek, laborok, szervezetek rövid gyors azonosítására régóta alkalmazott rövidítések valahogy életképesebbek mint a magyar tükörfordítás vagy analóg kifejezés, melyeket a magyar nyelv szépségének, sokféleképp árnyalható kifejezéseinek köszönhetõen meglehetõsen hosszas olykor leírni elmondani. Mondjuk, NLC - éjszakai világító felhõ A fizikából-kémiából nemegyszer számûztük az idegen szavakat valahogy így: "Az életmûtlen mûipari vegytannak alapismeretei c. könyvbõl: Amint már mondva volt, a cselsavas haméleg (káliummanganát) oldata cselfölsavas haméleggé (káliumpermanganát) változik, ha az ember azt vízzel felereszti vagy hevíti. A cselsav e közben cselfölsavvá és cselfölélegvízeggyé (mangándioxid-hidrát) bomlik szét, mely utóbbi sötét barna pelyhekben válik ki, az oldat pedig sötét vörös színt vesz fel... A cselfölsav a halvfölsavval (perklórsav) egy alakú. Áll 2 vegys. cseleny=691.8 és 7 vegys. élenybõl=700. Minélfogva vegyjele Mn2O7, s vegyarányszáma 1391,8 lészen." Így lett a cink horgany, a kénesõ higany, a klór zöldlõ, a bróm büzlõ, a jód iboló, az oxigén savító, a nitrogén fojtó, az ezüstnitrát fojtósavas ezüstag. Fizikából, geometriából nem is idézek Ezeket használták, bebiflázták, aztán néhány kivételével (pld. higany) szép lassan elfeledték mert gyõzött a célszerûség.Kifejezetten utálom az erõltetetten alkalmazott jövevényszavakat de vannak könnyen megjegyezhetõ, a világon mindenütt ismert szakszavak és rövidítések melyek erõltetett magyarosítása szükségtelen, a magyar tudomány nem attól lesz magyar. Sok mindennel egyetértek és sok mindennel nem, mint mindig semleges maradok itt is most is, nem fogom se így se úgy használni, fõleg ráerõltetni bárkire. Elvagyok én magamban Légköroptikában gyakorta használt rövidítéseitekkel nem bosszantalak, csak halkan megjegyzem a TLE (Transient Luminous Events) nem lett magyarítva

Lordom, azt írsz, amit akarsz, fõleg rövidítve, de a magyar tudomány úgy maradhat csak meg magyarnak, ha a tudományos szaknyelv rendelkezik kellõ hazai kifejezéssel. Ha mindenre az angolt / oroszt / kínait vesszük át, felesleges itthon tudományt fenntartani, hisz mindezeket az infókat a külföldi lapokból, könyvekbõl is leszedheti bárki.

Leonidák levlistán szóba került a vörös lidércek mellett a többi TLE jelenség magyar neve is. Bór Józsefõl megkértem õket, íme, használja, aki beszél / ír e jelenségekrõl!!!

red sprite => vörös lidérc
ELVES => gyûrûlidérc
sprite halo => lidércudvar
blue jet => kék nyaláb
blue starter => kis kék nyaláb
gigantic jet => óriás nyaláb
TROLL => troll
palm tree => pálma lidérc
gnome => törpe
pixie => tündérke