Meteorológiai társalgó

Hát, mi nem szeretünk egész nap a repdeső szalvéták után rohangászni, a nők a saját hajukat a levesből szedegetni, ez van...
De legalább szombatra most már egész komoly kánikula néz ki, abban valamennyire elviselhető a szél is. Sőt a kettő kicsit kompenzálja egymást.
Meg hátha késik pár órát a fronthullám, hogy legalább a délutáni kaja még normális körülmények között lehessen. 
Estére meg jól berúgunk oszt' kit érdekel onnantól

Mamám 80. születésnapját május 20-án tartottuk.
Egész nap 60-70 km/h-s ény szél fújt. 

Ennek ellenére kinn a kertben volt megrendezve, mert sok napsütés volt, kellemes hőmérséklettel, a parti tök jó volt. Senkit sem zavart a szélvihar, mert a kertben egy kissé szélvédettebb helyet sikerült találni. Estére hideg lett, és bementünk.

Annyira általában nem zavar, de amikor minden lehetséges eseményt tönkrevág...
Tavaly ilyenkorra már jó pár kinti családi ebéd/baráti esti összejövetel megvolt.
Idén semmi. Nulla! Mindig fújt ez a sz*r, döntött, borogatott, képtelenség volt kint enni.
Egy rémálom az idei időjárás, év elejétől végig.

Nos, a szombati bulit jelen állás szerint csapadék nem fenyegeti, ellenben ez a kiirthatatlan, elpusztíthatatlan, soha-véget-nem-érő, mindent tönkretevő átkozott szél, na az igen.

Ez hihetetlen, soha nem lesz vége????