Légköroptika
Szerintem az elve maga a jelenség, az elves csak többesszámban van. A cikk külön megejti, hogy nem összekeverendõ az "elf" szó többesszámával "elves". Gondolom azért, mert sokan összekeverik, mert nem egyértelmû.
McGyver: villámokról és a kísérõjelenségeikrõl.
McGyver: villámokról és a kísérõjelenségeikrõl.
Köszi szépen, közben sikerült a Barta Veronika elõadását is megnéznem a felvételek közt és ott is szerepelt. S ha jól láttam, még a troll esetében is valami hasonló betûszó az eredeti. Akkor viszont az a fura, hogy miért van sok helyen egyes számban is írva (elve)? Na ezért is jó, ha van magyar neve :-)
"Emissions of Light and Very low frequency perturbations from Electromagnetically pulsed sources" (igaz, a szakdogámban én emeltem ki nagybetûvel, hogy mi mibõl jön - sok cikkben lehet olvasni róla, pl E. R. Wilson (2001): Sprites, Elves, and Glow Discharge Tubes, Physics Today, Vol. 54, p. 41–47. --- érdekes cikk, ha gondolod, átküldöm) Érdekesnek találtam, hogy nem nagybetûvel írják... Ezt a témavezetõm javaslatára írtam így a dolgozatban.
Nem tudod, mibõl rakták össze? Nem találok erre való utalást és nem is írják nagybetûsen. (a TLE-k magyar neveit Bór Józseftõl kaptam, korábban már beírtam ide a fórumba õket)
Köszi szépen
Én a szakdogámban a blue starter-t "kék kezdemény"-nek hívtam, de elég sutának éreztem... XD Amúgy az ELVE egy mozaikszó, tudtommal azokat nem fordítják le, de amúgy vicces ez a gyûrû lidérc.
Én a szakdogámban a blue starter-t "kék kezdemény"-nek hívtam, de elég sutának éreztem... XD Amúgy az ELVE egy mozaikszó, tudtommal azokat nem fordítják le, de amúgy vicces ez a gyûrû lidérc.
Hali, lehetséges, hogy inkább a csillagász fórumban kéne feltennem a kérdést, de tud valaki arról, hogy az "airglow" nevû jelenségnek lenne magyar fordítása? Vagy próbálkozzak szemináriumon lefordítani? [esõ]
Turbopauza valaki tudja : ha kémiai rétegzettség szempontjából vizsgáljuk a légkört: az a határ, ami alatt az oxigén és a nitrogén nem válik szét fajsúly szerint, efölött (kb 90-120 km) a molekuláris oxigén disszociál, és elkezdõdik a fajsúly szerinti szétválás.
Turbopauza valaki tudja : ha kémiai rétegzettség szempontjából vizsgáljuk a légkört: az a határ, ami alatt az oxigén és a nitrogén nem válik szét fajsúly szerint, efölött (kb 90-120 km) a molekuláris oxigén disszociál, és elkezdõdik a fajsúly szerinti szétválás.