Külföldi időjárási események

Valószínû, hogy így van. De természetesen meg tudják úgy oldani a dolgot, hogy drágább legyen még így is a termék:-) Több, jobb termésnek köszönhetõen új picokat nyitnak, így ráfogják, hogy verseny van és az kapja a jobbat, többet aki többet kínál az adott termékért! Ezzel már nem is olcsóbb a szõlõ, de ez csak az én elvetemült ötletem volt, remélem nem olvassák ezt a hozzászólást:-) Mert az emberi találékonyságnak nincs határa!
Így van minden a meteorológia körül forog:-)

Így van, viszont egy dolog elgondolkoztatott, ami leírtál: nevezetesen, hogy ha a csapadék miatt jó termésük lesz a szõlõbõl (úgy általánosságban a mediterrán országokban) az idén, akkor ez nálunk meg fog-e mutatkozni az árakban október végétõl kezdve, hiszen onnantól már inkább csak import szõlõ kapható a boltokban, amit arról a vidékrõl szállítanak hozzánk... (kis közgáz szemléletet víve mögé, ha nõ a kínálat, de a kereslet nem változik, akkor az jó hatással van az árakra tudtommal, tehát elvileg az áraknak tükrözniük kellene a termés mennyiségét)
...és a dolgok mögött megint keményen ott van a meteorológia...

Mint tudjuk idén nagyon lassan indult be a szezon pl: Tunéziában is, még júniusban több alakalommal esett az esõ, zápor így ott csak június végétõl van igazi nyár idén, pedig ott már április végétõl egyre erõsebb felmelegedés szokott lenni csapadék nélkül, de mégse éghajlat változás, csupán annyi, hogy a hidegfrontok sokkal aktívabban lezúdultak a mediterrán térségbe és ciklont tudtak kigenerelni a többi meg az áramlási rendszeren múlott hogy ez épp Tunézia vagy a Földközi térség valamely szigetvilága az már a szerencse dolga ebben a helyzetben. De nekik így sokkal jobbak lehetnek a terméseik a szõlejük stb és gondolom az idõszakos víztározóknak sem jött rosszul a kora nyári esõ. Turizmus meg ott egész évben van és majd novemberig a tenger is fürödhetõ.

Robbie: ez a mediterrán térségben egyáltalán nem meglepõ... Elég csak megnézned, hogy a déli városok nyári hónapok havi sokéves átlagcsapadékát! Most fejbõl mondom az adatokat, nem néztem utánuk, de pl. Athén 3, Lisszabon 4, Olaszo. D-i része is hasonlók...
Azaz, a sokévi átlagot a kb. 10 évben egyszer lezúduló felhõszakadás dobja meg, különben 0 a havi csapadékösszeg!
Defínició szerint a mediterrán nyár forró és száraz, épp emiatt nem meglepõek az erdõtüzek sem! Az, hogy az idén pl. ilyenek nem voltak, nagyban köszönhetõ volt annak, hogy mindhárom mediterrán térség (Pireneusi-, Appenini-, és a Balkán-fsz.) is kapott nyáron hidegöblítést, csapadékot, pl. Spanyolországban ápr., máj., sõt júni elején is voltak szûnni nem akaró csapadékos idõszakok, az olaszoknál is dolgoztak a ciklonok a nyár elején, sõt júni végén a Balkán is kapott abból a nagy csapiból, ami az ország déli részét utoljára és jelentõsen megöntözte! Ez nem klímaváltozás, ez defínició, hisz a passzát leszálló ága elég tisztességesen dolgozik nyáron a Földközi-tenger térségében (épp emiatt kap a szavanna nyáron az Egyenlítõ irányából advektálódó nedvességet is!)

Olaszországban, de nem biztos, hogy az egész mediterrán térségben. Ha megfigyel(t)ed, hetek óta gyakorlatilag felhõ sincs arra.

Ez bizony nagyon sovány, mivel az alapjában véve is alacsony alföldi átlaggal számol.
Ezzel a térképpel akkor lehetne érvelni, ha mellétennénk a hõösszeget + párolgást, ami ugye nem kevés itt mifelénk.

A mediterrán is szárad, ahogy mi is...Arrafelé is elkélne 10 centi esõ...

Link