Légköroptika

Emmádejólehetett!

Köszönöm a kimerítõ választ!

A látványt mindenki képzeletére bízom. "Az ég más tája fehér csikokkal telve." mondat elég sokatmondó.

"Február 14-ike megörökitésre méltó. Természeti tünemények egész lánczolata volt észlelhetõ e napon Nezsettén. A nap ragyogóan sütött, az idõjárás gyönyörü, enyhe, tavaszias. Délután 4 órakor a nap cirro-sztratusz felhõk mögé bujt; finom, fehéres fátyol képzõdött a nap körül. A nap vöröses lángkévéket lövelt. 4 óra 8-9 perczkor a felhõk sötétebb szint öltenek s az ég délnyugati-nyugati táján, közvetlen a nap körül, kettõs szivárvány rajzolódik. A szinek erõsen ragyogók. Az ég más tája fehér csikokkal telve. A fehér csikok délrõl-északra és keletrõl-nyugatra terjednek és keresztül kasul tarkítják, szelik a kéklõ égboltozatot. Kimondhatatlan látvány, szemkápráztató szinpompa! A kettõs szivárvány szinei e közben halványodnak, a nap lenyugvó félben. Az ég karimája haragos pirban uszik. S ime kettõs nap látható. A lenyugvó nap fölött uj nap. Az uj nap körül lánggyûrû. A sugározás 6-8 perczig tart, az égalja még mindig biborvörös tûzben lángol. A kettõs nap alá bukik. Utána az ég vörösszinü felhõkkel boritott. A vörös szin ezer változata az ég minden táján. Este szélvihar. A hushagyó kedd természeti panorámáját nem feledem el soha."

Link a városka megvilágítási adatai
Megnéztem Stellariumban, hogy halad ott a Nap "felfelé", hát hosszú idõn át cammog közel párhuzamosan a horizonttal. 160 fokos azimutnál éri el a Nap a láthatárt vagyis majdnem délen kel. Arra végig szárazföld van, a kérdéses irány, ahol kel, dombvidéknek megfelelõ tszf magasságú régió. Persze itt már a Föld görbülete is jelentõsen ellensúlyozza a dombokat. (google mapsben megnéztem, gyakorlatilag magasságilag nem különbözik a kérdéses irány látványa attól, amit mondjuk Debrecenbõl látnánk)Elvileg ahhoz, hogy a Novaja Zemlja jelenség létrejöjjön, akár 400km is lehet a távolság a napkeltétõl. (Nuuk kb. 550 km, ott már délelõtt 10-kor kel a nap.) 11-én délben -8 fok volt, 18,5km/h DK szél, 16% RH (durva...) és 50km LT. Sajna mûholdképet nem találtam, de az 50km LT elég beszédes. (összehasonlításul a nuuki reptér adatai szerint ott szélcsend volt és -2 fok, helyenként felhõs, 10km LT, 25% RH.)
Vegyük alapul a jelenség okán, hogy kialakult a kellõen rétegzett és stabil légtömeg, bár ez nekem egy olyan szárazföldi régiónál kicsit fura, ahol kis területen hirtelen hatalmasat ugrik felfelé a tszf (maga az irány még partközeli, lapos terület, de mint tudjuk, aztán igen hirtelen, sziklafalszerûen emelkedik a magasság, ahogy a sziget belseje felé megyünk (kb. 200-ról 800m-re). Ha volt némi DK szél, az pont ezen az irányon keverte meg a levegõt, valószínû csinált is némi turbulenciát a nagy magasságkülönbségû részeken.
Innen messzirõl gondolkodva nekem maga a Novaja Zemlja jelenség nem jön le, ahhoz nem voltak megfelelõen stabil körülmények. Persze helyismerettel többet lehetne tudni. Sokkal inkább gondolok kis léptékû, de többszörös rétegzõdésû helyi (párszor 10 km távolságon kialakult) inverzióra, ami akár a változatos partvidék (szárazföld-tengeröblök váltakozása) is létrejöhetett. Mivel a Nap tizedfokokkal volt a horizont alatt ekkor, még túl erõs inverzió se kell a megjelenítéséhez. Adott esetben akár egy héttel korábban is látható lett volna a napkelte, ha erõs iverzió van.

Ez tényleg remek magyarázat! Ahogy tegnap szembe találkoztam a cikkel, én is rögtön rávágtam, hogy Novaja Zemlja-jelenség, az viszont nem ilyen kéne legyen. Az a kép ugye nem ott és nem most készült? Én valahogy úgy képzelném el ezt a jelenséget, mint egy omeganapot, ami két napig látszik, pl.: így Link . Vagy ez csak nagyon erõs inverzió esetén ilyen, egyébként pedig látható tiszta kék égen a napkorong?

Kovacsatesz, nagyon örülök, hogy aktív tagja lettél a fórumnak!

Nohát:
Link
Az utolsó mondat eredetileg fél oldal lehetett, de legalább a kulcsszavakat meghagyták benne... Persze értelme nem sok maradt...