Hydroinfo

100 napos árvíz. Hiába alacsonyabb szinten tetõzött az 1965-ös árvíz, de úgy tûnik, hogy eddig mégis az volt az eddigi legnagyobb árvíz a Dunán. Nem is a víz magassága miatt hanem az elhúzódó volta miatt. 40.000 ember dolgozott a gátakon. Hiába akkor is tudtak már szervezni nem is akárhogy....

Akkoriban pártutasítás volt arra is, hogy az elhasználódott indigókat forró kályha felett kell "regenerálni". Szegény titkárnõk...

Érdemes 5:30-tól megnézni, régen megoldották a homokzsákos kérdést:

Link

Szerkesztési idõn túl: Fertõzött a homok, de fertõzött az egész ártér is a gátoldallal együtt. Semmi más fertõzõ/szennyezõ anyag nincs benne, mint ami a helyszínen amúgy is megtalálható. Arra viszont nem alkalmas, hogy pl. gyerekek játsszanak benne.

Kiszórhatják a gátra. Építkezéseken nem használhatják fel: nem az a minõség. Egyszerû bányahomok, elég magas agyagtartalommal. Falazó habarcsnak, vagy vakolatnak nem alkalmas. Marhaság lenne mosott homokot használni homokzsákok töltésére, ráadásul az jobban áteresztené a vizet is.

Nem jóval kezdegetsz. :-)

Dehogy szórják ki a homokot...Nem szórhatják ki, mert ki tudja milyen szennyezõdést szívott magába a Duna vizébõl. Az is veszélyes hulladékként kezelik.

Pontosat nem tudok, de semmiképp sem szórhatják ki... Mindjárt utánaolvasok.

Szerk: Olvasgattam valahol azt írják, hogy kiszórják a gátra, de máshol meg azt írják, hogy nem lehet felhasználni... , esetleg építkezésen.
Link
Link

Tényleg, mi történik az árvíz után a homokkal és a zsákokkal?