Légköroptika
Köszönöm a kimerítõ választ!!! : ) Így már értem, hogy a különbözõ felhõzetek részletesebb tanulmányozásával lehet jobban megérteni õket! : ) Akkor most ebbe ásom bele magamat.. és kíváncsian várom az üllõs jelenségeket!! : )
Addig is, míg Alex ideér.
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!
Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.
Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link
..ja még ezt akartam reggelrõl megmutatni.. nem tudom mennyire látszik, hogy a felhõk árnyéka, a levegõben ér véget.. Link
Ma este sikerült végignéznem az elõadásodat és nagyon tetszett, nagyon tartalmas és rendkívül hasznos volt!! : ) Több dolgot sikerült így jobban megértenem! : ) Azt hiszem a mai poros kérdésem sem lett volna kérdés.. bár ha jól értelmeztem, a por azért segíthetett több kristály elõállításában (?)
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Mindenesetre bennem még maradt kérdés és érdekelne, hogy a kristályokkal kapcsolatban azt mondjátok, hogy akkor a legszebb a jelenség, ha egyáltalán nincs légmozgás és egy irányba állnak a kristályok.. (pl.) ilyenkor mi újság a gravitációval vagy egyéb hõáramlásokkal? Azaz mégis milyen mozgást végeznek? Egyformát, vagy jelenségenként változó? Egyáltalán létrejöhet olyan állapot, amikor nem mozognak? És ilyenkor a kristály is forgolódik, vagy úgy kell elképzelni, mint egy leejtett darab kõ "semerreforgása"? Több gyp-s videón pl. úgy látszik, mintha kavarognának.. olyankor honnan merre?
(elnézést, ha kicsit érthetetlen a kérdésem, de remélem sikerül rá valamilyen választ adni : )
És más: a reggeli melléknaphoz most vettem észre, hogy haló is tartozott.. ezen egy darabka: Link ..itt is hosszabb.. Link ..illetve ezt sajnos akkor nem vettem észre, mikor rutinból kifotóztam rohanás közben az ablakon, csak most.. ,: D Link Link (bevallom nekem az utóbbi kettõn van egy kérdõjeles rész, de ha másnak nem tûnik fel, akkor semmi..)
És még egy kérdés, hogy próbálom kitalálni ezt a porral kapcsolatos fénykorongot, hogy hol milyen távol lehet a határa.. és pl. ezen a képen lehet látni? Link
Köszi!!
Értem!! ,: D és köszönöm a helyreigazítást! : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
(az utolsó jobb oldali melléknap volt és akkor minden felhõn : )
..és nagyon érdekes most kint az ég a levegõben végzõdõ felhõárnyékokkal.. : )
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat