Légköroptika
Minél közelebb van a horizonthoz a Nap, annál inkább 22 fokra van a melléknap. Akkor távolodik, ha nõ a napmagasság.
Fú, sztem ide ilyeneket ne írj, még valami betévedõ érdeklõdõ komolyan veszi. :-)))
Akármennyit kérdezhetsz.
Mennyivel távolabbira gondolsz?
A 22 foknyira lévõ melléknap pl. magas napálláskor kintebb csúszik, de az csak pár fokot jelent.
Ha brutálisan fényes a 22 fokos melléknap, akkor annak is lehet melléknapja, de ez iszonyú ritka. Lásd pl.: Link
Meg van ugye a Naptól 120 fokra a 120 fokos melléknap, de az inkább fehér. Link
Meg piramis kristályok csinálnak még melléknapokat itt-ott. Lásd az íveket ezen a szimuláción: Link
Mennyivel távolabbira gondolsz?
A 22 foknyira lévõ melléknap pl. magas napálláskor kintebb csúszik, de az csak pár fokot jelent.
Ha brutálisan fényes a 22 fokos melléknap, akkor annak is lehet melléknapja, de ez iszonyú ritka. Lásd pl.: Link
Meg van ugye a Naptól 120 fokra a 120 fokos melléknap, de az inkább fehér. Link
Meg piramis kristályok csinálnak még melléknapokat itt-ott. Lásd az íveket ezen a szimuláción: Link
Kérdezhetek mégegyet? Van olyan, hogy 20 foknál távolabbi melléknap?
Érdekes, amit írnak róla, én is mosolyogva olvastam. Én se nagyon tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy levegõ kerülne bele, de ott valahogy megmagyarázták. A kismanós elképzelés szimpatikus. Olyan elmélet is volt, hogy a ködív vastagsága és színe azért változik, mert az ember ahogy jön le a hegyrõl, egyre távolabb kerül tõle a Nap és ez módosítja a fénytörést.
Nem, de ekkora marhaságot még nem hallottam. Miként alakulna ki megfelelõ tömegû üreges vízcsepp természetes úton? Kismanók apró szívószállal bubit fújnak a cseppekbe? :-)))
A srác képe graupelzáorkor készült, a graupel és a víz vegyesen esett. A vízcseppekben lehet valamennyi a graupelbõl, ami épp olvad estében, akár ez is segítheti a torzulást. (mielõtt felvetnéd, ugye a graupel nem optikai közeg, ha érted, hogy mondom :-)))
Viszont azt se feledd, hoyg erõs szél is volt, nem tudom, az pl. segíthet-e a torzulásban, de ki nem zárom. Ha láttad miként esett, érted. :-) Nálunk vízszintesen...
A srác képe graupelzáorkor készült, a graupel és a víz vegyesen esett. A vízcseppekben lehet valamennyi a graupelbõl, ami épp olvad estében, akár ez is segítheti a torzulást. (mielõtt felvetnéd, ugye a graupel nem optikai közeg, ha érted, hogy mondom :-)))
Viszont azt se feledd, hoyg erõs szél is volt, nem tudom, az pl. segíthet-e a torzulásban, de ki nem zárom. Ha láttad miként esett, érted. :-) Nálunk vízszintesen...
Mostanában sok ködíves cikket olvastam és régen (1800-as évek végén) élt egy olyan elmélet, hogy a ködív azért más, mint a szivárvány, mert üreges vízcseppek hozzák létre. Persze késõbb rájöttek, hogy ez hamis feltételezés. Tudsz esetleg róla, hogy készült-e már ilyen szimuláció szivárványra? Lehet, hogy mégsem olyan nagy butaság az üreges cseppek elmélete és esetleg ez a "torzulás" módosíthatja annyiban a fényutat, hogy létrehozza az iker szivárványt. Miközben persze ott az a csomó "rendes" vízcsepp is, ami meg a normál szivárványért felelõs. Lehet, hogy butaság, csak ötletelek.