Globális jelenségek
Az összehasonlítást épp a különbözõ mérési (számolási) módszerek teszik szinte lehetetlenné, az egyes intézeteknél némileg más-más sorrend képes kialakulni emiatt az éves min-ek vagy max-ok tekintetében. Kérdés, hogy a sokféle jégkiterjedés közül melyiket tekintjük valóban "A Jégkiterjedésnek"? Gondolok itt arra, hogy pl. ha véletlenül az egész északi-sarkon össze lenne töredezve a jég, de pont 15% fölötti maradna a koncentráció, vagy pedig ha 100m vastagon tömören be lenne fagyva, akkor az ugyanaz-e? Ez esetben a Snowhunter által linkelt intézet mindkettõre ugyanakkora értéket szolgáltatna.
(Összehasonlítani így nyilván csak az ugyanolyan módszerrel mért kiterjedéseket lehet, de az abban jelentkezõ változások vizsgálatakor erre ügyelni kell, hiszen a tömör jég máshogy hat kölcsön az idõjárással (széllel, hõmérséklettel, stb.), mint az összetöredezett jégtáblák.)
A meglátás maga jó lehet, de a tapasztalat nem azt mutatja, hogy ez annyira jól használható a min. elõrejelzésére. Ugyanis akkor nem igazán lehettek volna a 2007-esnél ennyivel nagyobb minimumok, legfeljebb kb. akkorák. (Itt persze kérdés, hogy belefér-e a kb. akkorába a 2007 óta megfigyelt ingadozás, de területekre lebontva egyes helyeken önmagában már túl nagy növekedések is voltak - szerintem.)
Úgy tûnik, hogy az általad említett (egyébként létezõ) hatást a makroszinoptikus rendszerek (ill. azok szélmezõinek) hatása dominálja, s egy csendes, erõs széljárástól mentesebb nyáron ez a vékony jég is képes nagyjából megmaradni a sarkhoz közelebbi részein.
(Összehasonlítani így nyilván csak az ugyanolyan módszerrel mért kiterjedéseket lehet, de az abban jelentkezõ változások vizsgálatakor erre ügyelni kell, hiszen a tömör jég máshogy hat kölcsön az idõjárással (széllel, hõmérséklettel, stb.), mint az összetöredezett jégtáblák.)
A meglátás maga jó lehet, de a tapasztalat nem azt mutatja, hogy ez annyira jól használható a min. elõrejelzésére. Ugyanis akkor nem igazán lehettek volna a 2007-esnél ennyivel nagyobb minimumok, legfeljebb kb. akkorák. (Itt persze kérdés, hogy belefér-e a kb. akkorába a 2007 óta megfigyelt ingadozás, de területekre lebontva egyes helyeken önmagában már túl nagy növekedések is voltak - szerintem.)
Úgy tûnik, hogy az általad említett (egyébként létezõ) hatást a makroszinoptikus rendszerek (ill. azok szélmezõinek) hatása dominálja, s egy csendes, erõs széljárástól mentesebb nyáron ez a vékony jég is képes nagyjából megmaradni a sarkhoz közelebbi részein.
Más a hivatkozási alapunk, avagy almát körtével hasonlítunk össze.
Az általad hivatkozott grafikonon: Link 13,8 millió km2-nél tetõzött a jégkiterjedés.
Az általam hivatkozott grafikonon: Link 15,2 millió km2-nél tetõzött a jégkiterjedés.
Valószínû a két különbözõ hivatkozott szervezet másképpen méri a jégkiterjedést (az általam linkelt grafikon már 15%-os jégkiterjedést is beleszámít, valószínû, hogy az általad linkelt ennél magasabbra teszi a mércét).
Egy kicsit szûkszavú voltam az elõzõ hozzászólásomban. A rekord kevés nyári jeget természetesen nem csupán a maximumok összehasonlítása alapján várom, hanem a korábbi évek tapasztalatai alapján. Az Arktisz jégtakarójának a jege a nyári minimumok egyre kisebb értéke miatt télen a maximum kiterjedéskor egyre több visszafagyott jeget tartalmaz, aminek a vastagsága nem lehet túl nagy. Így nyáron gyorsan elolvad.
Egyébként nagyon szemléletes az általad linkelt grafikon. Ha a minimum jégkiterjedéseknél megnézzük a grafikont a színskála egy gyönyörû szivárványt rajzol ki. Legfelül az 1979-es év minimuma, legalul a 2012-es év minimuma. Közte szinte sorrendbe rendezõdve az egyes évek 1979-tõl a tavalyi évig.
Tovább nem ragozom, szeptemberben meglátjuk mi lesz!
Az általad hivatkozott grafikonon: Link 13,8 millió km2-nél tetõzött a jégkiterjedés.
Az általam hivatkozott grafikonon: Link 15,2 millió km2-nél tetõzött a jégkiterjedés.
Valószínû a két különbözõ hivatkozott szervezet másképpen méri a jégkiterjedést (az általam linkelt grafikon már 15%-os jégkiterjedést is beleszámít, valószínû, hogy az általad linkelt ennél magasabbra teszi a mércét).
Egy kicsit szûkszavú voltam az elõzõ hozzászólásomban. A rekord kevés nyári jeget természetesen nem csupán a maximumok összehasonlítása alapján várom, hanem a korábbi évek tapasztalatai alapján. Az Arktisz jégtakarójának a jege a nyári minimumok egyre kisebb értéke miatt télen a maximum kiterjedéskor egyre több visszafagyott jeget tartalmaz, aminek a vastagsága nem lehet túl nagy. Így nyáron gyorsan elolvad.
Egyébként nagyon szemléletes az általad linkelt grafikon. Ha a minimum jégkiterjedéseknél megnézzük a grafikont a színskála egy gyönyörû szivárványt rajzol ki. Legfelül az 1979-es év minimuma, legalul a 2012-es év minimuma. Közte szinte sorrendbe rendezõdve az egyes évek 1979-tõl a tavalyi évig.
Tovább nem ragozom, szeptemberben meglátjuk mi lesz!
Elérte a maximumát és csökkenni kezdett az északi sarkvidéki tengeri jég kiterjedése.
Link
A nyárra nézve nem túl biztató, hogy az idei maximum jégkiterjedés a tavalyi maximum alatt tetõzött.
Szeptemberre (csak saját vélemény, nem elõrejelzés!) a minimumkor a jég kiterjedése még a tavalyi minimumnál is kevesebb lesz.
Link
A nyárra nézve nem túl biztató, hogy az idei maximum jégkiterjedés a tavalyi maximum alatt tetõzött.
Szeptemberre (csak saját vélemény, nem elõrejelzés!) a minimumkor a jég kiterjedése még a tavalyi minimumnál is kevesebb lesz.