Globális jelenségek
Nem a kiterjedés itt a lényeg, hanem, hogy olyan területeken, ahol az elmúlt években rendre maradéktalanul elolvadt a jég, ott most nagy területen 2-2,5 métertnél vastagabb jég található! A vastagság a sokkal fontosabb a jövõt illetõen, mint a kiterjedés.
Jégvastagság: Link
Mint ahogy pl. a gleccsereknél sem az számít, hogy milyen hideg a tél, akkor ígyis-úgyis havazik, hanem hogy nyáron milyen a hõmérséklet, hogy mennyi tud akkor is hóban esni, valamint mennyire tud elolvadni ami a télen esett.
Maximális olvadás (2008-2013) a Sonnblicknél: Link
Jégvastagság: Link
Mint ahogy pl. a gleccsereknél sem az számít, hogy milyen hideg a tél, akkor ígyis-úgyis havazik, hanem hogy nyáron milyen a hõmérséklet, hogy mennyi tud akkor is hóban esni, valamint mennyire tud elolvadni ami a télen esett.
Maximális olvadás (2008-2013) a Sonnblicknél: Link
Olvass figyelmesebben, idézem írásom utolsó mondatát:
"Az elmúlt éveket messze meghaladó minimum várható."
Azaz csak az elmúlt évekkel hasonlítottam össze az idei alakulást.
"Az elmúlt éveket messze meghaladó minimum várható."
Azaz csak az elmúlt évekkel hasonlítottam össze az idei alakulást.
Amennyiben esetleg a 6. legmagasabb lenne a tavalyi eddig mért legalacsonyabb után, akkor joggal tarthatnánk a kezdõdõ glaciálistól vagy legalábbis megalakulna a globális lehûléstõl rettegjünk IPCC bizottság.
A jég összességében még mindig a 6. legalacsonyabb érték, messze van a 90.-es évek közepétõl, 2009.-es kiterjedéshez hasonló.
Épp most kellene a mélypontnak lenni:
Link
Épp most kellene a mélypontnak lenni:
Link
Valóban érdekes. Ellenben csak az elmúlt évekhez mérten.
A 70-80-as évek fordulóján jellemzõ volt az ekkori fordulás.
Íme: arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/arctic.sea.ice.interactive.html
Az AMO-ciklus fordulása érezteti hatását erre is?
A 70-80-as évek fordulóján jellemzõ volt az ekkori fordulás.
Íme: arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/arctic.sea.ice.interactive.html
Az AMO-ciklus fordulása érezteti hatását erre is?
Azért az sem gyakori, ami a 200. nap környezetében történt a jégborítással: a leggyorsabb csökkenés idõszakában gyakorlatilag több napra megállt a csökkenés, stagnált a jégkiterjedés, ami így kapásból lekörözte az elmúlt éveket. Érdemes lenne utánanézni ennek a meteorológiai hátterének, ha lesz idõm, majd meg is teszem.
Március végén a tavalyi rekord alacsony jégborítottságnál is kisebb jégborítottságot vártam az Arktiszon szeptemberre. Még van ugyan két-három hét a mélypontig, de be kell ismerni, hogy tévedtem. Az utóbbi öt-hat év legmagasabb minimuma várható. Reméljük, hogy az idei év az eddigi csökkenõ "jég" tendenciát megtöri, még akkor is, ha a Kína és Európa között rövidebb hajózási útvonalat keresõk ennek nem örülnek.
Idén nincs olyan nagy olvadás északon, mint tavaly, nincs is nagy visszhangja.
A nagy változás a tavaly ilyenkorihoz képest, amellett, hogy nagyobb (jelenleg kb. 2 millimó km^2-rel) területet borít jég, a jég egységesebb (nem olyan töredezett), nagyobb koncentrációban van jelen Link Link , valamint jóval vastagabb Link Link , ez fõképp az Oroszország felõli oldalon szembetûnõ. A jég gyorsan eléri a 1,5-2 m-es vastagságot, tavaly nagy területen épphogy elérte az 1 m-t.
Egy kis múltidézõ, avagy mit gondoltak 2013-ra 2007-ben: Link
A nagy változás a tavaly ilyenkorihoz képest, amellett, hogy nagyobb (jelenleg kb. 2 millimó km^2-rel) területet borít jég, a jég egységesebb (nem olyan töredezett), nagyobb koncentrációban van jelen Link Link , valamint jóval vastagabb Link Link , ez fõképp az Oroszország felõli oldalon szembetûnõ. A jég gyorsan eléri a 1,5-2 m-es vastagságot, tavaly nagy területen épphogy elérte az 1 m-t.
Egy kis múltidézõ, avagy mit gondoltak 2013-ra 2007-ben: Link