Agrometeorológia

(Kaposváron laktam akkor, és Szennából hozatták a szüleim a birka-és marhatrágyát,írtó büdi volt, mert õsszel többen is rendeltek a telekre)

Akkor vizeljetek, csak aztán ki ne égjen a termés, emlékszel az Üvegtigris c. filmre mi lett szegény tujával én maradok a számomra bevált dolgoknál. A lenyírt füvet és a kigyomlált gazt + a szerves, könnyen lebomló háztartási hulladékot komposztálom a csirkék trágyájával együtt ezt egy évig érlelem és aztán télen kiszórom a földre a hólé szép egyenletesen bemossa a talajba, aztán meg a vegetációs idõszakban gondoskodom a mûtrágya illetve lombtrágya utánpótlásról.

Meteo!
Az epernek sincs trágya íze -szerencsére-, pedig; -emlékezetem szerint, jó sokat tettünk a palánta alá.(bocsi,ez kb 40 éve volt,
lehet, hogy ma már másképp oldják meg.)

Teljesen egyetértek veled. Az esõvíz az gyakorlatilag disztillált víz minõségû, tehát nem tartalmaz semmilyen oldott ásványi anyagot. Amiért mégis jobb az öntözésre, annak pont ez az oka. A vezetékes víz közepesen, vagy nagyon kemény a benne lévõ oldott mésztõl. Ezt pedig a növények döntõ többsége nem szereti.

Így van, szerintem azért szembetûnõbb nála is pl. a változás egy kiadós esõ után a locsolásokkal szemben, hogy ilyenkor a levegõ páratartalma is sokkal nagyobb lesz és ezt megérzi a növény, emiatt is jobban fejlõdik mert a növények többnyire szeretik a magas páratartalmat.

Nem igazán vágom, hogy nagyapád mit vágott le a pisilés és éjszakai fagy után, de hidd el, az esõvíz gyakorlatilag desztillált víz, mely a légkörbõl összeszed némi szennyezõt.
A növényeid úgy veszik hasznát, hogy a talajban lévõ "mindenféle jó" oldódik benne és így képes felszívódni.

hmm.. milyen finom lehetett!

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló vegyszert nem kéne használnunk.
Nagyapám mesélte hogy anno régen 1db karfiol tövéhez egy párszor odavizelt és egy rekord 11kg súlyú karfiol lett belõle,kb 4és fél hónapig készült el,elmondása szerint még nõtt volna mert volt alapja a rózsának, csak az október közepén lévõ éjszakai fagy miatt vágta le.

Szerintem a légköri elektromos aktivitás esõvíz minõségére gyakorolt hatása elenyészõ. A régebben nem szokványos szennyezõk miatt inkább az energia- és vegyipar tehetõ felelõssé.
Ha érdekel e téma , érdemes elolvasni - többek között - ezt is: Link

Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók)
Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy ammónium-nitrátként (NH4NO3)kerülhet az esõvízbe, nem? A Kémiát nem nagyon vágom.

Szép estét!

Az biztos, hogy jobb az esõvíz, mint a csapvíz, vagy akár a fúrott-ásott kút vize. Nem tartalmaz meszet!- tehát lágy víz. Mi felfogjuk a fél tetõrõl egy kb 800l-es tartályba, +200 l-es hordókba. 8mm-es záporral tele a tartály, nagyobb esõ esetén kerül a hordókba is. (nem biztos, de mintha úgy rémlene egyik óráról, hogy savas közegben jobb a tápanyag feltáródás is? ezért savazzák a tápoldatok kémhatását is salétromsavval)
Sõt kocsimosásra is kiváló, nem maradnak utána foltok (vízkõ) az autón.