Globális jelenségek

Igazából semmilyenhez átlaghoz nem érdemes hasonlítani, de attól is függ, mit akarunk megmutatni (ahogy VáraljaMet mondta, jelen esetben pl. mindegy lenne). De sokkal "informatívabb" (és néha célravezetõbb) lehet pl. egy idõsorban az adatokat a teljes idõsornak a részletes statisztikájához hasonlítani. Csak pár példát mondok, hogy mire lennék kíváncsi:
A (sok éves) globális átlaghoz ugye össze kell gyûjteni az összes (sok éves) földi mérést. A klimatológia azt feltételezi, hogy a T normális eloszlást követ (ez nagyon jó közelítéssel igaz is), ennek van két paramétere, ami véletlenül pont a várható érték (m) és a szórás (s), és ezeket véletlenül pont a számtani közép és a statisztikai szórás képleteivel kell kiszámolni, méghozzá az összes összegyûjtött adatból. (Ez tényleg teljesen véletlen, más eloszlásoknál máshogyan kell, az alap módszer a maximum likelihood, ill. a minimum-khí-négyzet, abból kijön.)
Ha megvan az átlag és a szórás, akkor hajtsunk végre egy transzformációt, legyen Z=(T-m)/s, és ennek az idõsorát vizsgáljuk. Ez a Z standard normál eloszlást követ, aminek nincsen paramétere, ellenben egy rakás konstans, meg egy csomó paraméter nélküli függvény származtatható belõle, ami sok mindenre használható. Pl. az integrálja -1-tõl 1-ig 0,68, -2-tõl 2-ig 0,95, -3-tól 3-ig 0,997, ami szemléletesen azt jelenti, hogy egy adatsorban az adatsor átlagának +-1 szórásán belül 68% eséllyel fordul elõ, +-2 szórásán belül 95%-kal, stb.
Ennek tudatában nézzük meg, hogy milyen Z értékeket kaptunk. Legfontosabb a kapott legkisebb és legnagyobb Z érték. (Ha pl. az jön ki, hogy az évi átlagok Z-je -0,1 és +0,1 között mozog, akkor jó stabil a klíma.) Vagy nézzük meg adottnál (pl. -1, -2-nél) kisebb és (+1, +2-nél) nagyobb értékek elõfordulási gyakoriságát, illetve e gyakoriságnak az idõbeli változását (szaporodnak-e vagy fogynak, stb). Esetleg olyat is lehetne nézni, hogy megjelenik-e ferdeség vagy csúcsosság az adatokban. Ez mondjuk azért nehéz ügy, mert maga a feltételezett eloszlás esetén ez mindkettõ pontosan nulla, és nincs több paraméter ezeket kezelni, így ezt csak statisztikai alapon lehetne vizsgálni, valószínûségi alapon nem nagyon.
Ki lehet számolni az évekre a statisztikákat (mk és sk a k-adik évre), és ebbõl meg lehet mondani, hogy milyen lesz az eloszlása az adott év Zk-jának. Ez a Zk nem lesz standard normális, hanem Mk=(mk-m)/s és Sk=sk/s értékekkel lesz normális. Ebbõl kiderül, hogy hány % valószínûséggel lehetett melegebb az adott év egy adott mérõhelyen az átlagnál, hánnyal hidegebb, mekkora eséllyel lehetett adottnál (vagy a szokásosnál) szélsõségesebb, stb.
Vagy meg lehetne csinálni a következõt:
Legyen az egyes évek statisztikája m(t=tk) és s(t=tk) paraméterû normál eloszlású. Legyen az eloszlás maga idõfüggõ, ró(T,m(t),s(t)). A két paraméter idõfüggését feltételezhetjük, hogy valamilyen függvény szerint változnak (ezt hívjuk klímaváltozásnak, aki esetleg még nem hallott róla ). Ezeknek a függvényeknek vannak paramétereik. Ezeket a paramétereket kaphatjuk meg illesztéssel (de vigyázzunk, itt az illesztett és a mért ró értékeket kell összehasonlítani, nem pedig az m és s értékeket, az illesztés tehát a ró függvényre vonatkozik, ez pedig elbonyolítja az eljárást). Megnézhetjük maga a hõmérséklet éves, az évi átlag és szórás idõszakos változásának nagyságrendjét a teljes szóráshoz viszonyítva, és kiderülhet, hogy mennyire szignifikánsak a változások.

Ezek bonyolult számításokat igénylõ, és valószínûleg terjedelmes vizsgálatok lennének, azonban valószínûleg sokkal többre lennének használhatók az így kapott eredmények.
Csak az a baj, hogy - ahogy e hsz. hosszából is kitûnhet - ezekkel a vizsgálatokkal sokat kellene dolgozni, és benne van a pakliban, hogy bizonyos körök számára nem jó eredményt kapunk. Így egyszerûbb a látványos dolgokkal riogatni.

Vagy a másik oldalról szemlélve a dolgot: fölösleges kiragadott 30 év átlagához hasonlítani 160 éves adatsort. Azért köszi a kiváló grafikonokat!

0,8 fok a globális átlaghõmérsékletben igen jelentõs! Kb 0,8-1 fokkal volt kevesebb az északi félteke átlaghõmérséklete a "Kis Jégkorszak" alatt ugyanazon bázishoz képest. Szóval szerinted az sok volt?!
Amúgy azt csak a legelborultabbak (voltak/vannak ilyenek szép számmal) gondolták, hogy - nagyjából ellentmondva minden klimatikus megfigyelésnek - szigorúan monoton növekvõ folyamattal reagál a légkör bármire a is. Ezt volt hivatott kifejezni pl a "csodás" hirhedt hokiütõ-diagram.

Laci: ha jól gondolom, ezek már korrigált adatok, így nincs benne ilyesfajta hiba (ami persze mindig felfelé "téved" )

így van 4 tized fokról beszélünk 150 év alatti idõsorban. Ebbe benne a van az új állomások, áthelyezések és egyéb hibák. Igazából a természetes változásba simán belefér. Sajnos politika és egyéb lobbi ezekbõl az ábrákból csinál hatalmas nagy üzletet. De ha figyelmesen követjük és tényleg évtizedes átlagokat veszünk akkor abból látszik, hogy az egész hiszti nem más mint szemfényvesztés és politika.

Csak a skálázás miatt ennyire szembetûnõ a változás. A leghidegebb és a legmelegebb között 0.8 fok a különbség. Az átlagostól pedig "csak" 0.4 fok.

Hûha, azért eléggé ijesztõ ez a grafikon.
Még szerencse, hogy véget ért ez a melegedési trend.

Fölösleges, az ugyenaz lenne, csak az y tengelyen 14,0°C-kal nagyobb értékekkel. Akkor már inkább több értelme van pl. az évtizedes átlagokat ábrázolni, az mégse ugyanaz. Link

Készítenél egy olyat, amin csak a szimpla globális átlaghõmérséklet van, nem pedig anomália?

"Azt honnan veszed, hogy "megtorpant" a felmelegedés?" Ezt eddig még nem vetted észre? Link

Leállni nem állt le, az azért felérne egy világvégével ha a nagy áramlatok egyszerûen leállnának. A lassulásra van már mérhetõ bizonyíték, persze az igazán észrevehetõ akkor lesz ha az északi pozitív anomália elkezd csökkenni huzamosan.

Azt honnan veszed, hogy "megtorpant" a felmelegedés?

Sziasztok!
Köszönöm az észrevételeket és örülök, hogy nem startból állatságot feszegettem.
Szerintem érdemes ebben az irányba - ha nem is túl sokat - kutakodni.
Egy jellemzõ link:
Link
Mi az a "húgymeleg" wasser a Spitzbergáknál, néhány kilométerre az északi sarkponttól?
De az egész barents, kara vize hihetetlenül magas, ide értve az arctic basin ez irányú területeit?
Miközben azt olvasni, hogy leállt/lelassult a Golf.
Nézem a vonatkozó oldalakat évek óta. Mindenhol megjelenik hosszabb-rövidebb idõre némi anomália, de nem tartós és nem ilyen méretû. Tengervízben 4 fokos anomália egy kicsit brutális.
Igazából most, hogy a globális felmelegedés megtorpant/nem igazolható, ez a Föld azon területe, ahol mégis komoly a felmelegedés.
Délen most is ATH a jégfelület. Itt pedig a tengervíz.
Erre kerestem magyarázatot, de idõvel majd ez is kiderül...

Dobríj gyeny!
Nem tom, szabad e ide kevésbé szakmai véleményt írni, de ma bontottam egy Konyári (Ikon) rozét és bár már lehajlóban van a nedü, megvilágosodtam.
Az általam boncolgatott eurázsiai kapcsolatú tengerek jégborítottságával kapcsolatban a következõ villant át csöppnyi agyamon.

A globális felmelegedés / jégolvadás alapvetõen két forrásból táplálkozhat:
Naptevékenység növekedése
Földhõ növekedése

Ehhez a modern és a polityika / ipari lobby fogságában lévõ áltudomány hozzá kevert még egy emberi eredetû tevékenységet is, de erre most nem térnék ki.

A következõket tudjuk:
Az elmúlt 10 évben nem nõtt a Föld átlaghõmérséklete.
A déli féltekén inkább fokozódó jégborítottság jellemzõ az elmúlt 10-15 évben.
A jég deficit alapvetõen az eurázsiai kontinens irányában valósul meg.

Szívem szerint hozzáfûztem volna fenti felsoroláshoz, hogy a földhõ kérdését senki sem vizsgálta, de mégsem tettem, mert lehet, hogy igenis vizsgálták, de a tudomány és/vagy a média nem engedte, hogy én, földi halandó ezt meghalljam. Nem tettem hozzá továbbá, mert lehet, hogy én vagyok tök hülye és értelmetlen dolgokat feszegetek (Erdélyben hallottam a kifejezést, létezhetetlen, ami igencsak ide illik ).
Azért elõrukkolok vele.
Utána nézhettem volna, de részben lustaságom, részben a fórumbéli arctalanság hozzásegített feltenni a kérdést: nem lehet, hogy Eurázsiától északra van valamilyen lényeges lemez határ, ami aktívabb lehet? Esetleg a mélyben okádja a meleget?
Tanultam én is földrajzot, de mivel memóriám nem tartozik a felsõ tízezerbe (sõt, lehet, hogy egy ötezres faluban sem tartozna), én már nem emlékszem a lemez tektonikára és lényeges határokra.
Nem lehet, hogy az Izlandról induló Spitzbergákon keresztül lovagló és valahol a Kara-tenger tetején lévõ Zemlja-n végzõdõ vonal egy lemez határ?
Akárhova nézünk, a Barents-tengertõl a Kara-tengerig óriási a tengerfelszín hõtöbblete, miközben máshol ilyen régóta fennálló anomáliát nem találunk (nekem legalábbis nem sikerült). Sõt délen a naptevékenységhez nagyon-nagyon jól igazodó jégfelszín adatokat kapunk. Északon viszont nem. Itt valami totál abnormális – ezen a területen.
Ha valami oltári hülyeséget írtam, akkor elnézést mindenkitõl. Anyukámat hagyjátok, ha kérhetem!