Földtan

Nekem hideg lenne, persze egy gyakran -20-as télen nem is rossz.
Ha jó emlékszem Izlandon voltak régen olyan földbe süllyesztett földkunyhók (méteres falvastagsággal, zöldtetővel) amikben télen is volt 15 fok fűtés nélkül. Ha jól emlékszem.

A lakoták is  vándoroltak...  sőt sztem az  iglut/ gyephant  kunyhót  se  most  fedezték  fel,  és a  medve  is  ellakik  egy  fenyő / bükk  kifordult  tányérja  alatt.  A barlang  kiegyensúlyozott  klímája  viszont  páratlan,   nyilván  ez  volt  a  No.1-es  szálláshely.

Tudom, hogy nem illik ide, de kiszámolta már valaki, hogy az a "rengeteg" ember hogyan fért el a barlangokban annó?

Szerény véleményem szerint sehogy, inkább kultikus/szakrális helyek lehettek, persze nyilván néha behúzódtak (meg a medve is) de nem mindenki.
A helyi kutatások  szerint (azaz a kertemben a vakondok által kiásott leletek alapján) nálunk is lakhatott (N)ősember, egész jó kis kő-vágószerszámok kerültek elő, helyben nem jellemző kőből. Valószínűleg bejött nekik a hévízi hőforrás Mondjuk barlang van a környéken, de nemigen hiszem, hogy az 50 méter mély (akkor még nem "feltárt") kútbarlangban tengették volna az életüket.

Magyarországon Budapest éppen  az  egyik   törésvonal-kereszteződésben épült,  a bőséges,  meleg vizű  források  csalogatásának  engedve.  De  mivel  itt  a  talaj  szerkezete  "kenőanyagként"  viselkedik,  még  metrót  is  építettünk  bele. Van  sok  földmozdulás,  de  kicsi  energiával.  Ahol  szilárdabb  a  szerkezet,  ott  évekig  gyűlik  a  viselős  vonal  energiája,  míg  egyszerre  kipattan.  Láttam  fotót  elmozdult  utcáról  a  Szent András  mentén  is,  de  ott  szépen  álltak  a  házak...  gondolom  a  lazább  talajszerkezet  részben  kivédte  a  rombolást  ott  is.

Kicsit erős volt a paradoxon, Török-Magyar történelem kapcsán.
Természetesen nagyon sajnálom őket, ez más idő, mint 1526 ban. 
A földrengésről; Én arra akartam utalni, hogy "esetleg" 10-20 km.-re arrébb húzzák fel a több emeletes lakóházakat, mint ahol a törésvonal van.  Esetleg behatárolt pár5-50 km. mellett! Talán kissebb lenne a pusztulás, talán majd kitalálják az un. Faradey kazetta féle falvédelmet, ha már eldül az egész ház, mint a dominó.
Az utak, meg a vasúti vágányok csavart, töréseire;  azok tán nem annyira életveszélyesek mint az állandóan lakott toronyház. Talán  "pont" nem megy arra jármű féle kitételre gondolok.
Tudom esetleg futurisztikus a jövö, de látunk már karón ülő varjút chippet csipegetve (jeladó) 
Vannak ezek a talaj dobbantó olajkereső tankok,( Zsana- Pécel- Algyő-Debrecen palagáz-olaj searching) ezekkel meg lehetne térképezni a 15-30 km.nyi altalaj szerkezetét.

"És már a 12 századból vannak feljegyzések az ottani földrengésekről. "

Van sokkal korábbról is: Link

Tartok tőle, hogy most sem lesz kevesebb az áldozatok száma...

Közben beindult a konteógyár is, kegyetlen történetek keringenek... Haarp, atombomba, ufók...egyebek... Link

A minap a Fb-n nem tudtam megmagyarázni néhány idiótának, hogy miért nem látják a Holdat az égen, mikor a naptár szerint már ott kellene lennie...Írom nekik, hogy az az időpont a a 19°-os hosszúsági körre van megadva...falra hányt borsó, majdhogynem nevettek rajtam, egyszerűbb abban hinni, hogy az eget fölénk vetítik, de már lassan oszlik a Mátrix, ezért van egyre több hiba... Bammmeg! Le kéne kapcsolni a netet vagy 5 évre!

Én mint csöndes alföldi gyerök kérdezem; Miért kell oda építkezni ahol ennyire veszélyes a talaj, a törésvonalra?
Esetleg pár, vagy 10-20 km-rel arrébb? Ha már ennyire át van röntgenezve a malter talaj.
A hegyekben mennyi a kitérő centi vagy a huppanó fel -le. Az még nem olyan pusztító, mint az alapokat kimozdító vizszintes hinta.
Lassan megértem a törököket. miért vetettek szemet a Kárpát medencére, és nyomultak Európa belseje felé az 1520-as években.
Bocsánat a történelmi tényekért, de akkor mi húztuk a rövidebbet Mohács 1526.  Ott mennyi magyar esett el?

Biztos kevesebb, de akkor is.