Agrometeorológia

Kicsit félreérthetõen írtam, a porzós most, a termõ meg holnap, 1-2 nap különbség van köztük virágzásban!

Most virágzik a porzós kivi Link Link Link

Nagyon szép példányok és tetszik ez a szoliter kialakítás is. Teljes mértékben igazad van. A yucca recurvifoliának Debreczy Zsolt szerint a könyvében(Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok)is megemlített DNY-i régi a legjobb:
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.

Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.

Pont azért írtam a fügés hozzászólásomat, illetve ha láttad a korábbi, Zala megyébõl betett fügés képeimet, hogy nincs olyan hogy Dél-Magyarországon nem fagynak el, meg kis túlzással nincs észak meg dél, hanem jó fekvés van meg rossz!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!

Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link

De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!

Köszi.
Gyönyörû pédány!

Itt van: Link

Már alig várom, hogy kivirágozzon

Tennél fel képet a yukkáról?
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.

Nálunk is gyönyörû példány van belõle a kertben, már 2 felé el is ágazott, megvan vagy 8-9 éves.

Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?

Selyemakác! Igen ismerem. Nálunk a lakótelepen egyre több helyen látni belõle. Valóban hihetetlen szép virágzata van. Én elõtte ilyesmit még nem is láttam. Mediterrán hangulatú növényke. Õsszel a közelbe ültettek belõle sokat. Szép, díszes növény. Akarok majd én is egyet a kertbe. De van belõle sötét levelû változat is. Egyik fórumba valaki csoki akácnak hívta

Kerestem neked pár képet a törzses yukkáról(yucca recurvifolia):
Link
Link
Link
Háttérben a yuca stricta:Link Szegeden egy helyen vannak belõle szép, törzses példányok. Igazi ritkaság.
Szeged Tarján-lakótelep:Link Link
Link
árusítás:Link
Találtam még két horvátországi képet. Ezek kb 12-16 évesek lehetnek. Hát nem gyönyörû. Igazi mediterrán hangulatú. Szegeden is elméletileg ugyanilyenre nevelhetõek:
Link
Link
No comment. Miso! Elég volt ennyi képLátod milyen gyönyörû fajta!?

Ha találsz képet azokról a magyarországi törzses példányokról szívesen megnézném.
Érdekes, hogy a valódi mérsékelt övezettõl egészen a trópusokig elõfordul és képes alkalmazkodni a számára megszokott klímaövekhez. Ahogy írtad a mesterséges környezet nem mindig a legmegfelelõbb számára. Nyilván fajtája válogatja.
---
Nem tudom ismered-e a selyemakácot (több fajta van, a képrõl biztos felismered, amire gondolok). Nyár második felében nyílik, virágzata rózsaszínes és ernyõszerû, az egész cucc tüskementes. A trópusokról származik és hazánkban is megél, igaz egy keményebb tél után (úgy mint a pampafû) képes részlegesen elfagyni, ilyenkor a vékonyabb ágakat le szokták vágni.
Link

Hello!

Ezekrõl egy kicsit konkrétabban kellene beszélni. Magyarországon nincs õshonsos yukka faj. Vannak több kontinensrõl származó yukka fajták. Mindegyik más és más igényekkel. Vannak trópusokon csak úgy, mint Amerikában. Hazánkban a legáltalánosabban a szabadba ületett törzs nélküli yukka(yucca filamentosa) mellett, a hozzászólásomban is említett yucca recurvifolia a legkedveltetebb. Ez törzset fejlesztõ fajta, de általában csak Dél-Magyarországon ajánlott az ültetése. Pompás példányai találhatók pl. Barcs környékén, Baranya megyében elhagyatott temetõkben, de én láttam a Balaton környékén is, azon belül Fonyódon sokat. Debreczy Zsolt 1976-os könyvében(télálló kaktuszok agávék és pálmaliliomok)részletesen leírja az összes hazánkban még nem ismert, de ültethetõ fajokat. Ezek a növények dióhéjban Észak-Amerikában a jégkorszakban jöttek létre csak úgy, mint a télálló kaktuszok. Ezért is bírják tehát a kemény(-20,-30C)fagyokat. Amiket belinkeltél cserepes, lehet oltott yukkákat azok trópusokról valók, lakásba. Én bevallom nem a kedvenc növényeim. Szobában csak sínylõdnek, szabadban meg csak nyáron lehet tartani. Üvegházban jól fejlõdnének egész évben, mert ott biztosítva lenne nekik a páratartalom és az állandó, egyenletes hõmérséklet.

A pálmaliliomnak rengeteg típusa létezik. Ami hazánkban a legtöbb kertben is honos télálló és nem fagy el. Azért nem növeszt törzset mert nem olyan fajta! Amikor levirágzik (1.5m magas fehér virágzat) nem nõ tovább, az a hajtás onnantól kezdve befejezi életét. De továbbra is zöld marad, mivel vannak sarjhajtásai is.
Link
Link

Ez is pálmaliliom (Yukka), csak ez cserepes: Link Link
Google találatok: Link

Úgy gondolom, azt senki nem vitathatja, hogy egy térség éghajlatát a növényzet fenológiai állapota eléggé megbízhatóan visszatükrözi. Azon sincs mit vitatkozni, hogy a meteorológiai mérõállomások elhelyezése akkor tekinthetõ jónak, ha összességében ugyanazt tükrözik vissza az adataik, mint a fenológia. Ha ennek a fordítottját mutatják, akkor baj van!
Ilyen szempontok alapján szemlélõdtem az elmúlt két napban a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén.

Azért ide, ebbe a fórumba írok róla, mert a meteorológia, mint tudomány, leginkább a mezõgazdasági termelésre van kihatással, illetve annak támogatására szolgál.
A képek minõségéért elõre is elnézést, egyrészt nagyon rossz fényviszonyok voltak végig, másrészt nagyon kellett sietnem!
Az útvonal: Nagykanizsa-Sellye-Harkány-Pécs-Mohács-Baja-Bonyhád-Kaposvár

Elsõre nézzük a tél minimum hõmérsékleteit, amelyek nagyon kedvezõ tartományban voltak a Dunántúlon abból a szempontból, hogy pont a füge elfagyása-túlélése határán mozogtak, amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja Link Link
Nagykanizsa 16, Iklódbördõce -15, Pécs-Pogány -11, Sellye -15, és Baja is -15 fokos minimummal zárta a telet.
A füge -13-14 fokon már láthatóan sérül, -15 fokon elfagy, természetesen vannak különbségek, de éppen ezért több példányt is lefényképeztem.

Sellyén elég sok helyen van füge, legtöbbjük házfalhoz közel, hogy az épület által sugárzott hõ egy kritikus érték esetén biztosítsa a túlélést.
A város sík, alföldi jellegû területen fekszik, egy kis halmon.
Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sûrûbben vannak a házak, így valamennyi hõszennyezést biztosan kapnak a növények, ennek ellenére sajnos nagyon sok komolyan sérült fügét találtam, akár házfal közelében is Link Link , sõt, volt amelyik teljesen elfagyott Link Link
A házak láthatóan nyújtottak némely esetben annyi védelmet, hogy a fügék éppen csak túlélték az állomás által mért -15 fokot, de a sok elszáradt ág azt sejteti, hogy a háztól elég távol bizony már semmi esélyük nem volt. Ezt a következõ kép is bizonyítja, amin a füge sajnos elég távol van a háztól, a kerítésen túl, a járda mellett, így elpusztult Link
Aztán volt olyan példány is, ami egészen jól átvészelte a -15 fokot Link , illetve volt olyan füge is, ami szinte be van építve a házfalba, azt szándékosan nem fényképeztem le, hiszen ott már elég erõsen jelentkezik a hõszennyezés.
De összességében elmondható, hogy a -15 fokos téli legalacsonyabb hõmérséklet erõsen megtizedelte a sellyei fügeállományt.

Baranya megye ezt a telet úgy úszta meg még komolyabb fagy nélkül, hogy amikor a hó és a hideg is jelen volt a térségben, akkor dél felõl befelhõsödött, így a hõmérséklet zuhanása egy bizonyos értéknél megállt. Ennek köszönheti részleges túlélését a már múlt éven is bemutatott, Pécs közvetlen közelében lévõ Kozármisleny település egyik fügéje, amely a falu közepén lévõ fagyzugban van, igaz, nem a völgytalpon, hanem már az emelkedõ részen, házfalhoz közel.
Így nézett ki tavaly Link , és így fest most Link Link
Amennyiben 3-4 órával késõbb felhõsödik be azon az éjszakán, abban az esetben biztosan súlyosabban sérült volna, így szerencsére lesz rajta termés, és maradtak ép ágai, hajtásai. Bár meglepõ, hogy a múlt éven nem elfagyott, a képen is látható ép része fagyott teljesen el az idei télen. Eközben a Kozármislenyhez közeli Pécs-Pogányon -11 fokos téli minimumot mért az állomás...

Ezek után nézzük akkor a -15-16 fokos minimum értéket produkáló nagykanizsai és iklódbördõcei állomás között félúton lévõ Letenye város fügéit. Én Becsehelyen -11,6 fokos minimumot mértem a télen. Letenye nagyon hasonló fekvésû, mint Sellye, ezért alkalmas az összehasonlításra. A két említett állomáson mért hõmérséklet ellenére a városban elpusztult füge nincs.
A házhoz közeli példányok így festenek Link Link
Ez elég távol van már a háztól, teljesen ép Link Link
Ez utóbbi két kép ráadásul elég rossz fekvésben lévõ fügét ábrázol, hisz a Mura folyó elég közel található hozzájuk, vagyis nagyon alacsonyan, mély, igaz sík területen vagyunk.
Ez pedig Lenti település szintén sík részén lévõ egyik fügéje, messzebb a nem fûtött épülettõl, mint a sellyei járda melletti füge a fûtött lakóháztól, teljesen sértetlenül Link Link