Meteorológiai társalgó

Igen ezt az elméletet ismerem de hosszú évek után jöttem erre a következtetésre hogy nem piszkálom.

Nem sok értelme van szerintem sem, de a meteorológiai jelzőnek sem. Attól, hogy mi milyen naptári hónapokat használunk az időjárás nem fog hozzá igazodni. Pl. volt olyan időszak, amikor áprilisban indult úgy a tavasz, mint ahogyan mostanában a március. Vagy már nov.elején komolyabb tél volt mint most január elején. Persze vannak különös évek amikor borul a bili , mint pl. tavaly nálunk a tél legnagyobb havazása április 13-ra esett. Vagy az idei tél legmelegebb napja január elsejére. Ha az átlagokhoz igazítjuk (pl.mikor csökken a napi átlag először mondjuk 0 fok alá vagy emelkedik 0 fok fölé a tél végén) akkor meg egész más meteorológiai telet kapunk Bécsben,Szegeden,Budapesten,Lubljanában,Munkácson,Kijevben vagy Berinben stb.
Ránézve a széltérképre meglepett, hogy a Dunántúlon alig mérnek jó 40 km/h-s széllökéseket, pedig itt rázza a fákat mint a rongyot. Bezzeg a keleti megyékben igencsak viharos, pedig fordítva szokott lenni. Ennek ellenére ÉK hozza a kötelezőt,csak 3-6 fokok vannak,délen és középen hála a napsütésnek még 10-12 fokog is felment. A kemény , -1-8 fokos éjszaka után elég szépen bemelegedett a fél ország, viszont az sem mindennapi, hogy a Kisalföldön is csak 3-6 fokokat látok, még itt is melegebb van a dombok közt.Persze vihar és napsütés nélkül könnyen lehet hideg, hisz február eleje van. Ilyenkor már eléggé hideg van ahhoz a sarkvidéken, hogy egy északi légpálya hideget hozzon.
Úgy látom a modellekből, hogy északi légpályával nem számolnak fölöttünk, mert 12-re már  15 fokokat reptetik, fagy meg szerintük csak a fagyzugos helyeken lenne februárban. Nincs pardon szerintük, itt a tavasz, de a tegnapi kemény fagyos éjszakát sem látták egy hete. Bízhatunk megint a buktájukban. Azért írom ezt, mert a böszmület szeleket hozó skandináv ciklonunkba nem olvadt még bele az Amerika felől jövő újabb ciklon, így az atlanti és a grönlandi AC gyengén összekapcsolódott. Ezzel Svalbard felől már nem izlandi kerülővel,hanem egyenesen tör délre a sarki levegő. Ezt jelzi az MC képein látható hóvihar, vagyis nem délnyugati lángszóró, hanem jeges északi sarki levegő érte el a briteket is és persze majd Közép-Európát. Ha ez lecsúszna a francia Riviéráig, akkor egészen új felállás lenne, mint eddig.

Azért az sem jó ötltet mert a fa generatív és vegetatív növekedésének egyensúlya felborul. Két eset lehet ilyenkor többlet terhelést kap a fa ezért az ágak lehasadnak a termés súlya alatt és akkor kész a baj. Másik a kevésbé rosszabb, hogy a fa elseprűsödik felkopaszodik és minimálisat terem. Kifejlett fát mindig a metszéssel arra kell törekedni, hogy új egyéves veszőket hozzon valamint ritkítás, hogy a korona jól meg világított legyen  a kajszi piszok fényigényes.
u.i. utóbbi időben sajnos a fagyok is beteljesítik az első mondatot, mert elfagyás után túlzott hajtás növekedés figyelhető meg.   

Kinem állom ezt  a csillagászati jelzőt... És Szerencsére valóságban nem is közepén vagyunk. Hiszen pár nap és októberi magasságban lesz a nap evvel párhuzamosan a nappalok hossza is. Felejtsük már el, hogy a március téli hónap nem a kisjégkorszakban vagyunk. Azért mert lehetnek télies epizódok mint voltak anno novemberben attól az egyik a tavasz a másik ősz. Tudományosan nevezzük inkább napéjegyenlőségnek amiből egy évben kétszer fordul elő. 

Ha elültetünk egy szilva magot akkor ami kinő belőle az még vadszilva lesz. Erre gondolt a szomszédod. Mivel a vadszilva a legerősebb fa pl. betegségek ellen ezért régen általában ezt oltották be így lett belőle pl. sárgabarackfa.  

Néhai szomszédom - 90 évesen még gyümölcsfákat szemzett - mondta, hogy ő csak vadszilvába oltott/szemzett sárgabarackot ültet. Még mindig terem a minimum 80 éves fája. Azóta is kutatom, mit érthetett "vadszilva" alatt. Többek szerint a myrobalánt, de az általánosan használt alany, akkor sok kajszinak meg kellene élnie hasonlóan hosszú kort.
Hogy ne legyen off: Derengő napsütés, elállt a szél.

Azért lehet nem eszik olyan forrón a kását.
Még mindig csak február eleje van.
A csillagászati télnek egyébként jelenleg pont a közepe tájékán járunk.
Mi sem bizonyítja azt, hogy még messze lehet a kikelet, hogy a T850 a 30 éves ( 1981-2010. ) átlag alapján csak ezután, valamikor február közepén éri el a mélypontját, Budapesten pl. -6 fok körüli értékkel.
Ez azért árulkodó. Ne tévesszen meg az enyheség, meg a böjti szeles szitu, hisz nincs még böjti időszak. Jelenleg farsang van.

Nem is szabad csak legfeljebb pirosbimbós állapotban! Én már nem ültetek ha kidöglik.   Végül is majdnem mindegy amúgy hogy vagdalod vagy nem, így is úgyis megválassza 8 - 12 éves közötti időszak. A szőlőben látni még több évtizedes fákat, de az "csipogó" barack, kajszi az is, de ezek nem oltvanyok, a gyümölcsbe némileg kimegy a kesernyés íz. Pájinkának viszont egész jó. 
------
Most komolyan elkezdődtek a böjti szeles idők február elején?! Ez a rühedelem vegigkeni majd áprilist is, legfeljebb annyi lehet a változás, hogy egyre hidegebb lesz az északhoz képest. 

Igen, azért reggel még itt is fagyott! A szobanövények az új lakrészt élvezik, ahol 15°C van. Tavaly még 4-6-al kezdtem, de sikerült a szigeteléssel feltornázni ezt az értéket átlag 13-15-re.
 
Az a durva, hogy reggel több helyen is láttam, hogy már metszettek. Ilyen kertes részen át jövök dolgozni aztán látom, hogy kezd tavaszodni.  

Én már kajszi metszés ellenes vagyok hátha így tovább bírja.

Akkor jól mondtam. Tegnap este még volt egy gyenge hózapi, de csak a széle kapott el. 

Kajszibarackot csak piros-bimbós állapotban!!! Ilyenkor még van esélye a gutaütés kórokozójának.  

Azthiszem szerdán abban a 13-15 °C-ban... én nekiállok metszeni. XD

Modelleken továbbra is ez a "jön a front nagy széllel és kevés csapadékkal" látszik.  Nagy fagytól nem kell tartani.