Meteorológiai társalgó

"Azért nem hinném, hogy a Kis-Balaton vízfelülete a felére csökkent, és azért nem jönnek a nyugati frontok, azért van meridionalitás, azért vannak csak és kizárólag zivatarokból a csapadékok, azért vannak sokkal komolyabb telek Olaszországban, azért nem esik hó télen nálunk, és még sorolhatnám."

Nyilván igazad van abban amit írsz, ezért is írtam, hogy:
"Érdekes lenne tudni, hogy a folyószabályozások/lecsapolások hogyan/mennyire változtatták meg az éghajlatot itthon."

Magyarul van-e olyan helyzet, amin viszont tényleg változtatott-e a folyószabályozás/lecsapolás? Ez most részemről nem költői kérdés akart lenni.
Pl. hőzivatarok eloszlása, gyakorisága. Vagy a légnedvesség alakulása (magasabb értékeken maradása) mondjuk az alsó 100 méteren mennyire befolyásolhatta, befolyásolhatta-e a frontokat? Ha pl. vannak ilyen modellek (nyilván vannak), akkor egy jó kis diplomamunka is kijöhetne belőle.
Persze lehet totál hülyeségeket írogatok, elvégre nem vagyok meteurulógus

Amúgy, ha jól gondolom, a Kis-Balaton kispályás volt a vízfelületek eltűnése szempontjából méretileg a többihez viszonyítva.

'82 óta figyelem az időjárást (mint gyerekek, akkor kaptunk ajándékba egy barométerrel, légnedvesség mérővel kombinált hőmérőt és egy meteorológiai naplót). Nos, ezen idő alatt az ideihez fogható pusztító aszályt még nem láttam...:-(

"Eddig 230 ezer hektárra nyújtott be hétezer gazdálkodó kárigényt, ami már most történelmi csúcsnak számíthat. Az országnak több olyan térsége
is van, kiváltképp a Dunától keletre - Jász-Nagykun-Szolnokban, Békésben
és Hajdú-Bihar megyében -, ahol az elmúlt fél évben 100 milliméternyi
eső sem esett - tette hozzá Feldman Zsolt. A károk tovább
súlyosbodhatnak, ha a következő hetekben nem jön csapadék. Az
államtitkár tájékoztatása alapján - elsősorban az alföldi területekről -
számos olyan jelzést, információt kapnak, hogy a tavaly őszi árpatermés
- ami jellemzően 6,5 tonna szokott lenni országos átlagban - legfeljebb
1,5-2 tonna lesz - írja az kukorica és napraforgó, annak nagyon komoly következményei lehetnek – emelte ki Feldman Zsolt."

...és a tavaszi vetésűek kárfelmérése még csak ezután kezdődik...

Azért nem hinném, hogy a Kis-Balaton vízfelülete a felére csökkent, és azért nem jönnek a nyugati frontok, azért van meridionalitás, azért vannak csak és kizárólag zivatarokból a csapadékok, azért vannak sokkal komolyabb telek Olaszországban, azért nem esik hó télen nálunk, és még sorolhatnám.

37 fok is van már az Alföldön, 11-kor azért az kemény.

A régen is volt nagy aszály témához: azért azt is tegyük már hozzá hogy bizony a nyári évszakunk átlaghőmérséklete közel 1,5 fokot emelkedett 30 év alatt. 

Viszont a csavar az a történetben, hogy a 10 éves időszakokra levetítve a mérések kezdete óta legcsapadékosabb időszakban vannak ezek a súlyos szárazságok, aszályok.
Több évben volt olyan, hogy az év első fele aszályos volt, rommá volt száradva minden, majd az év végére átlag feletti csapadék lett.
Azaz a csapadék nem lett kevesebb, hanem az eloszlása és a hasznosulási értéke lett más.

Érdekes lenne tudni, hogy a folyószabályozások/lecsapolások hogyan/mennyire változtatták meg az éghajlatot itthon. Csak nem mindegy, hogy Magyarország negyede víz alatt van-e vagy sem. Persze tudom a malária meg a szúnyogok

Azért nem semmi szélsőségek alakultak ki még kis hazánkban is.Ez az Zalaegerszegi éves 400+-os adat az alföldi 80- -os adattal,azért nem kicsit durva.
És semmi jót nem látok,a köv. 10 nap nem hoz csodát,az esti,holnapi hidegfront ide az összes modell szerint sem hoz semmit sem,elpárolgott a csapi belőle szépen.
Valami nagyon nem stimmel,és még bizony min.2 hónap hátra van a nyárból.Évről évre egyre inkább utálják meg az emberek ezt a szép évszakunkat,és igazuk van,hisz egyre inkább élhetetlen lesz.Lassan ott tartunk,várjuk a telet,ami nincs,és már előre félünk a nyártól,ami jön ha kell ha nem.A száraz ősz,és hideg tavaszok pedig megint csak azt erősítik,valami nagyon nem stimmel.