Meteorológiai társalgó

Pedig milyen jó is az rántva...  Egyszer a Mátrában a "Gabi halála" nevű hegy közelében, a gombaügyileg jó helynek számító északi lejtőjénél szedtünk egy emberfej nagyságút.

Persze, elhiszem, csak nekem ez  a július jóval durvábbnak tűnt. De így van, ezért vannak a mérések. Egyetértek természetesen.

Nekem idén a Bohinj-i tónál volt egymást követő napon egy fél- és egy egy órás brutális zivatar, azok benne vannak nálam a top 5-ben.

Az első helyezett talán még a 2000-es évek elején Felsőtoldnál volt, amikor biciklitúra közben kapott el minket egy egészen zöld színű Sc, ami délről támadt. Behúzódtunk egy buszmegállóba, de nem sokat ért....
És persze 2015. július 8. Velence.

A második helyezett meg a Bél-kőnél, túra közben, ha jól emlékszem 2001 szeptember elsején történt. felfelé menet az apátság felől a betonúton visszanézve északi irányban (kb. Balaton település környékén fehér tölcsér alakot is lehetett látni, amit utána jelentettem is az OMSz-nek (más bejelentés nem érkezett erről, de mondták, hogy a helyzetbe simán beleférhetett..). Felérve orbitális zivatar tört ránk a fennsík peremén, az erdőben is 5 perc alatt gatyáig áztunk.

Erre még plusz rádob a mainstrem által is tolt, mindenben a klímaváltozást látó, láttató butaság, illetve az anyagi hasznot hajszoló lobbi. 

Így van!
A kutatók, meg az emberek, meg mindenki úgy puffogtat most hülyeségeket  a jövőről, mintha nem élték volna meg az elmúlt 10-15-20 évet.
2003-ban brutális szárazság volt, a Balaton medrébe száraz lábbal bele lehetett sétálni, a nagyokos vizügyes szagemberek azt tervezték, hogy bele kell vezetni a Rábát a Balatonba.
Azt képzelték, hogy ha van egy ilyen év, akkor a további 3 milliárd évben minden évben szárazság lesz.
Ekkor egy barátom azt monda, hogy nehogy az legyen, hogy 1-2 éven belül nemhogy belevezetni kell a Rábát, hanem nem tudják majd kivezetni a vizet a tóból.
És így is lett, 2005-ben a déli parti nyaralók vízben álltak.
2010-ben rekordcsapadékos év volt.
2011 és 2012 rekordszáraz volt.
2014-ben pedig 150-250 mm-es hónapok voltak, nagyon csapadékos év volt.
Szóval ennyi!

Nagyjából megvan a másik is, 1992 július 22. előtt volt  A budapesti 31 mm-re emlékszem 22-én, az akkori időjárásjelentésből, Tiszabecs vitte a prímet, 50 fölött. Furcsáltam is, hogy csak ezt a két állomást említették külön. Lecsúsztam vagy 40 pöfetegről, mire kimentem mind megette a rosseb.

De bizony. Ezért vannak mérések is. Ezt viszont tudod. Sokszor próbálkozom emlékezni, de nincs meg az adott év, hiába segít a budapesti adatsor, akkor sem találok 2 félelmetes felhőszakadást a 90-es évek első feléből, sőt az egyik 1994 májusában volt. De ott nem, én meg nem mértem. Mindkettő a semmiből jött, egy durranás és indult a móka. Aztán egyszer Erdélyben találkoztam ilyennel.

Hór patak és völgye...Istenem, most felborzoltad a kedélyeket.. milyen csoda hely az is. Főleg az Ódor várrom felől végig tekintve...
2001, vagy 2002 július végén, meg 2009-ben voltam ott, de mintha nem lett volna akkor sem víz benne. Igaz, 2009 augusztusában a felső részén voltunk, ahol nincs még felszíni vízfolyás. 

Az óceánokban lévő szigetek emelkedő vízszint miatti eltűnése sem fog változni 7 évente, nekünk is hozzá kell szokni a tendenciához.

"Hét szűk esztendő". Ha igaz akkor előbb utóbb véget kell hogy érjen. Érdekes megfigyelés a környékről, hogy a Hor patak "hét évig folyik, hét évig nem." Nyilván ez nem kőbe vésett szabály, de ha hozzávesszük a bükki karszt vízvisszatartó képességét lehet benne sok igazság. Szerencsére (ha igaz) ezen a téren eltelik lassan a hét szűk esztendő, ami más területen csak most kezdődik (ha igaz). A semminekvaló telek hét szűk esztendeje is eltelhetne már! 

Azt  kiszámolta valaki, hogy ebben a 122 évben mennyi volt a szélsőség, és mennyi átlagos? És hát a szélsőség fogalmát is meg kéne határozni. Idén ezzel nincs gond.

Igazad van, ugyanakkor épp a szélsôséges ingadozások erôsödése miatt talán elôfordulhat mégis, hogy ismét beüt egy rendkívül csapadékos év…

Kicsi az esély egy 2010. reloaded -re. Nyilván nem 0 %, de nagyon kicsi rá az esély.
Már csak azért is, mert 1901. óta egyszer fordult elő, akkor is toronymagas kiugrást produkálva még a többi csapadékos évhez képest is.

Nyilván nem egy nagy idősor, hisz 2007-ben kezdtem a rendszeres csapadékméréseimet lakóhelyemen, és úgy tűnik pont belenyúltam egy igen csapadékos évtizedbe, hisz 2007-2016-ig az első 10 mérési évem csapadék átlaga 772 mm lett, ami igen magas.
Alpokaljai átlagnak felel meg.
Voltak nagyon csapadékos és nagyon száraz időszakok ebben a 10 évben, de valahogy mindig nagyjából időben megérkezett a kiadós csapadék a nagyon száraz időszakok után, és a csapadékos időszakok is általában több hónapig, olykor 1 évig is elhúzódtak, így többé -kevesbe feltudtak azért töltődni a talajok nedvességgel.

2016. óta viszont változás állt be. Az volt a legutóbbi átlagnál csapadékosabb évem, akkor 863,2 mm volt az éves csapadékösszeg.
Azóta minden év egyre szárazabb és egyre rosszabb a csapadék eloszlása.
2017. 642,6 mm-t, 2018. 638,1 mm-t, 2019. 609,7 mm-t, 2020. 590 mm-t, 2021. 570,7 mm csapadékot hozott, az idei év eddigi igen gyatra teljesítményét már meg sem említem.
Szóval szinte teljesen eltűntek a hosszabb csapadékos időszakok.
Nyilván, nem tudhatja senki sem, mit hoz a jövő, és hiszem, hogy ez csak átmeneti, bár elég hosszú állapot, és visszatérnek a csapadékos évek újra ( nyilván visszafognak, csak nem mindegy, hogy mikor ), de az látszik, hogy mindenképpen egy hosszú negatív széria kezdődött már 6 éve.
Nyilván volt ilyen is a múltban, nem egyszer.
Szeretném azt hinni, hogy nem az orrom előtt zajlik a klímaváltozás ilyen őrült tempóban, mert abból baj lesz.

Ez durva! 
Kegyetlen volt az idei július, és eddig összességében a 2022-es év is az!