Meteorológiai társalgó

Nem vagyok szakértő, de a fa pusztulásának közvetlen oka szerintem szúkárosodás volt. 1990-től kezdve pusztítja tömegesen a szú a lucfenyő erdőket,  amelyeket az Alpokalján jellemzően az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején telepítettek. Így az idejük meg van számlálva ezeknek az erdőknek. A pusztítás összefüggésben van a melegedő éghajlattal. Ausztriában is gondot okoz a 800 méter alatti fenyvesekben.
Mondjuk a képen látható szakonyfalusi erdő  (Magyarországon talán egyedüliként) ősfenyves, nem telepített erdő. A fa előtt látható tisztás, ameddig vissza tudok emlékezni, tehát legalább 45 éve megvan.

Azért tegyük hozzá, hogy pl. volt-e korábban ott erdô az irtás helyén a nagy fa körül. Mert ha pl. ez a fa 200 éves és mondjuk 25 éve kivágták kölülötte az erdôt és ôt meghagyták, mert milyen szép nagy, akkor nem biztos, hogy a klíma okozta a halálát, ugye…

Az biztos, hogy embert próbáló időjárás van idén az Alföldön. Ismétlődő és hosszan tartó hőségidőszakok. A legrosszabb az amikor az éjszaka is fullasztóan meleg marad az idő.
Sajnos a környékünkön is változóban van az éghajlat. Ennek illusztrálására hoztam két képet egy lucfenyőről 2014-ből és 2019-ből. Ez a fenyő gyermekkorom kedvenc fája volt. A fa 36 méter magasságú és 332 cm törzskerületű. A fa a szakonyfalusi erdőben van Szentgotthárdtól nem messze. Az arányok érzékeltetésére még tettem be egy 3. képet is a fa aljáról.

Ma újra közelében leszünk a forró napnak. A nyári félévben eddig 24 hőségnap és 7 forró nap volt. A 80-as évekhez képest annyi a változás, hogy akkor nyaranta kb. annyi hőségnap volt, mint ahány forró nap van most.
A nyáron eddig összesen 10 alkalommal maradtunk 25 fok alatt. Az élhető 20-25 fokos tartomány lassan kiszorul a májusi és szeptemberi hónapra.