Agrometeorológia

Köszönöm a kedvességed
Tök jók a képeid, tényleg olyan buckás, rettentõ kíváncsi lennék egy buckatetõ és egy buckafenék minimum, maximum és középhõmérsékleti átlagára, meg egy tavaszi talajhõmérséklet mérésre kukoricaültetés elõtt!

A mi egyik darab földünk is ilyen (ez mindjárt itt van Debrecen alatt). Két vége épp csak egy pár 10 centivel van magasabban, ott sárga, középen meg feketéllik a java. Napos idõben olyan, mintha felhõ árnyéka vetülne oda Gondolom hasonló, mint amit Te is láttál.

De ez nem az a klasszikus lápos-vizenyõs mélyedés, illetve csak részben, mert azért itt is átlagnál magasabb a talajvíz szintje. Az a "vicces", hogy itt a csernozjomra ráhordta a szél a homokot, hol vékonyan, hol meg vastagabban. Szerencsés esetben ezt a kettõt össze lehet egy mélyebb szántással mûvelni, akkor tényleg elég jó termõföldet lehet nyerni, ahogy Bellone is mondja. Igaz, hogy nem fogható egy hajdúháti vagy egy érmelléki csernozjomhoz termékenységben (egy darabunk utóbbiból is van, személy szerint én erre esküszöm, ha termõföldrõl van szó ), de a magas talajvíz pl. ilyen ínséges idõkben, mint ez a mostani, életet ment.

A tipikus nyírségi, apró csigácskás, buckaközi mesterség máshogy mûködik, annak homok az alapja, csak az ismétlõdõ vízállások agyagosodást indítanak be. Ezek réti(es) dinamikájú talajok lesznek, a szürke-szürkéssárga különbözõ árnyalatai rétegzõdnek, ha szelvényt ásunk. /Ligetalja ebbõl él, ha ez nem lenne, a torma se az lenne, ami.../
Aztán felmenve a "hegyre", szép sárga a szelvény, leszámítva a felsõ humuszos 10-40 centit, meg az egy-két araszonként beékelõdõ téglavörös kovárványcsíkokat. No, ez meg már erdõtalajnak számít.
...ennyit a szelvényelemzésrõl...Floo, csak a Te kedvedért!

Ja, és vállalom a titulust, világéletemben buckát laktam (bár mi is "hegy"-nek mondjuk)

Végül pár kép a sajátok közül: Dél-Nyírség
Link Link Link Link Link
(nem ideiek természetesen)

Én hegylakó vagyok Mivel Nyíregynek ezt a részét ahol lakom, Sóstóhegynek nevezik. Van is 3 "hegyünk" (Keselyûs-, Kereszt-, és Bodó-hegy (gugli earthön is látszik)

Bizony más a talaj.. Majd csinálok olyan képet a szomszéd területrõl, amin szépen látszik a talaj foltossága, ami a magassági különbségekbõl ered (pedig nem is olyan nagy különbségek, csak épp enyhén hullámos).
Az a rész amit legelõnek hívunk mi (régebben tehenet legeltettek ott, most birkák-kecskék járják), egy vizenyõs rét. Fekete talaja van, benne apró csigahéjakkal. Járnak oda kócsagok is, a pocsolyákból halászni.

Egy tavalyi kép, ilyen szép volt a borókás, most szárad el Link Ezt a ritka homoki növényt se látom sehol Link

Óriási eltérés van a buckák talajszelvényében, korábban terepgyakorlatok alkalmával volt szerencsém ezt is (egy védett parabolabucka szélén és annak közelében fúrtunk) megfigyelni. Nagyon érdekes, hogy a homok abban a pillanatban, hogy megfelelõ nedvességet kap az alsóbb rétegekbõl máris megindul rajta a humuszosodás, valamivel kötöttebb lesz, nagyobb rögökben porlik az ember kezében, nem lesz annyira "folyós" (futóhomokból humuszos homok lesz) ez a sivár vidéken maga a mészlepedékes csernozjom "szupertalaj" amit azonnal ellepnek a növények és tovább javítják. Egy kis trágyázás, szántás és máris kész a nem is olyan rossz homokos termõtalaj, ilyeneket próbálnak megmûvelni a környéken (itt Debrecen határában is van erre példa), néhol egész jó eredménnyel. Fura világ ez, ennél csak a szikes puszták mikroformái érdekesebbek: szikpadkák, köztük a csillogó vizû sekély sós tavacskák, sótûrõ és nedvességkedvelõ növénytársulások váltják egymást egy szemre szinte teljesen sík vidéken (pl. a Hortobágyon). Ezen a területen csak a talaj felsõ 5-10 cm-ét vizsgálva ilyen eltéréseket produkál a természet. Tényleg fantasztikus!

Hogyne-hogyne, azért is tettem utána a vigyorgó napszemüveges csákót, mert bár az éjszakai hõmérsékleteknek is lehet hozzá köze, de tényleg így van, a buckák közötti mélyedések alján megülõ csapadékvíz külön kis oázist tud létrehozni ott!
Megnéznék egy buckatetõ és egy buckagödör talajszelvényt, micsoda különbség lehet a felsõbb rétegekben!
Akkor Te és Hari buckalakók vagytok

Jól mondod! De mellette ott van a talajvíz hatása is, persze nem minden egyes mélyedésben. Sokszor az ilyen "gödrök" belvizesek, valóságos miniatûr mocsarak, növényzetük is merõben más mint a buckáké. Hari egyik képén is ott a kecskefûz a "gödörben".
Még a talaj is teljesen más lehet lent, mint fent, azelõtt ilyen helyekrõl szedték a vályogvetõk az agyagot, míg 50 méterrel odébb szép sárga bányahomokból van a "hegyoldal". Épp ez a szép ebben a tájban: a változatosság...külön kis világok 50-100 méterenként.

Hari, szép képek, bizony magával ragadó vidék. Nekem is volt szerencsém ilyen helyen cseperedni.
Ma meg a Nyírség egyik legszélsõ buckáján kertészkedni...a fórumot olvasva már el se merem mondani, mennyi vizet kapnak a fák és milyen idõközönként...

Mai képek, innentõl: Link az akácvirágzás vége. A homokbuckák közti mélyedésekben zöld a fû: Link míg a dombokon száraz Link (itt költenek a gyurgyalagok). A borókáink rozsdásodnak Link A szomszéd földje most nem zöldebb, sõt: Link Link Link Az oázis a mi "kertecskénk" Link néhol egész hosszú fûvel Link Alakuló évelõ dísznövényes ágyás Link nyílik már a rózsa Link végül egy lonc-féle Link