Meteorológiai esélylatolgatások
A Szaricsev-vulkán sztratoszférikus aeroszolja túl kevés ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a troposzférikus hõmérséklet alakulását. (A kamcsatkai Sevelucs vulkán 15 km magasságba jutó kén-dioxid felhõjének helyzetérõl tud-e valaki valami közelebbit?)
Elõször is a 62423-as hozzászólásomban sajnos lemaradt egy rész:
"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!
Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."
De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.
"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."
Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.
A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link
"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!
Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."
De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.
"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."
Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.
A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link
Ok, igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget!-téma részemrõl lezárva-bocs az offért 
Õszintén sajnálom, hogy a tényekkel nem értesz egyet. Ez ellen már nem lehet érvelni. Ha azt mondja valaki, hogy a fû zöld és másvalaki azt írja, hogy ezzel nem ért egyet ez ellen nemlehet vitába bocsátkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.
Ezzel ismételten nem értek egyet:
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)
Illetve azok a mérések, amik vannak, vajon mennyire megbízhatóak?
A WMO által kiadott 2007-es jelentés:
"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."
Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.
"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."
Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.
Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le. Ezért kérdeztem rá a minimum 100 éves kijelentésedre többek között. Legfeljebb az elmúlt 50-60 évre vonatkozóan feltételezhetõ, hogy helytálló az, amit írtál. (De még ezt sem lehet 100 %-osan kijelenteni.)
Igen, de átlagosan több volt a jéggel fedett terület az idén, mint 2007-ben.
Hosszabb adatsoraim nincsennek, azonban mivel gyakorlatilag 2007-ben volt a legkisebb az elmult néhány évtizedben ehhez tudom mérni.
Ha megnézzük a 80-es évek elejei jégborítottságit vagy 70-es évek végét, gondolom te sem gondolod azt, hogy az akkori szinthet képest még a mostani alá ment volna akkor a jégborítottság pl a 20-30-40-50-60-as években ilyen idõszakban.
A csökkenõ tendencia annyira erõs hogy ez aligha lehetett korábban nagyobb....de abba is hagyom mert ez már nem hosszútávú esélylatolgatás.
Ha megnézzük a 80-es évek elejei jégborítottságit vagy 70-es évek végét, gondolom te sem gondolod azt, hogy az akkori szinthet képest még a mostani alá ment volna akkor a jégborítottság pl a 20-30-40-50-60-as években ilyen idõszakban.
A csökkenõ tendencia annyira erõs hogy ez aligha lehetett korábban nagyobb....de abba is hagyom mert ez már nem hosszútávú esélylatolgatás.
Bizony nincs nagy különbség a mostani vagy a 2002-es borítást illetõen, azt hiszem egy olyan télbe minden tél szeretõ beleegyezne. Persze a 2006-os is hasonló volt és emlékszünk mi is következett utána:-) Szóval itt is maradjuk az objektív szemléletnél, ilyen helyzetekben továbbra is a megfelelõ áramlás dominál, ami elhozhatja hozzánk a kemény telet, vagy akár a rekord enyhe telet is.
Ami viszont az alacsony jégborítást valószínû, hogy befolyásolja az igen nagy ciklontevékenység, ezáltal, ahogy Svadász is említette az elmúlt 43 évbõl a 6.legnagyobb hófelhalmozódás van idén.
Ez egy pozitív visszacsatolás is lehet, misszerint a vastaggab hófelszín felett létrejõvõ hidegmagok tartósabb is lehetnek, és ezáltal sokkal nagyobb lehet a hûtõhatás iylen helyzetekben, majd a a tél folyamán kialakult anticiklonos helyzet az északi térségben. Nem hiába süllyedt most már nagy területen -30 fok alá Szibériában a hõmérséklet és az elsõ -40 alatti értékek elõfordultak, mintegy fél hónappal korábban mint az átlag.
Én továbbra sem mondok semmit a telet illetõen nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezek a hatások éppúgy lehetnek hazánk idõjárására, mint ahogy a enyhe délnyugati irányítás is.
Ami viszont az alacsony jégborítást valószínû, hogy befolyásolja az igen nagy ciklontevékenység, ezáltal, ahogy Svadász is említette az elmúlt 43 évbõl a 6.legnagyobb hófelhalmozódás van idén.
Ez egy pozitív visszacsatolás is lehet, misszerint a vastaggab hófelszín felett létrejõvõ hidegmagok tartósabb is lehetnek, és ezáltal sokkal nagyobb lehet a hûtõhatás iylen helyzetekben, majd a a tél folyamán kialakult anticiklonos helyzet az északi térségben. Nem hiába süllyedt most már nagy területen -30 fok alá Szibériában a hõmérséklet és az elsõ -40 alatti értékek elõfordultak, mintegy fél hónappal korábban mint az átlag.
Én továbbra sem mondok semmit a telet illetõen nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezek a hatások éppúgy lehetnek hazánk idõjárására, mint ahogy a enyhe délnyugati irányítás is.
Az az igazság, hogy akármelyik modellt nézem, sehol sem látszik az általad várt lehûlés 14-e után. 20-a után lehet egy esetleges komolyabb lehûlés a sarkkör környékén Észak-Európában, de ez leghamarabb november utolsó napjaiban éreztethetné nálunk a hatását. De egyelõre ugyanennyi esélye van annak is, hogy 20-a körül nyugat-délnyugat felõl enyhe levegõ érkezik majd, akár 10-15 fokos csúcsértékekkel. Pl. a GFS fûfutása is ezt várja most, ezért mondták páran, hogy nincs értelme azt nézni, hisz mindig mást mutat ilyen nagy távban.
Egyszerûen nem lehet megállni:
Semmiféle téli idõt nem lehet kiolvasni a hosszú távú elõrékbõl. Nem tudom, miért kell a realitások ellen írni. Olyan, mint amikor a pirosra azt mondjuk, hogy ez kék !!
A legvaskosabb elõjelek:
1. Link
Link
Link
Link
Bármit nézünk a sarki hidegmagok még a mostani állás szerint is nagyon messze vannak még 180 óránál is. Teljes egészében Kelet Ázsiában helyezkedik el, még 850 hpa-on látható -10 fok, ami már igazi téli idõt okozna novemberben, nos ez is Novala-Zeljától északra lesz. Napok óta nincs hidegfelhalmozódás, olyan légörvények nem alakulnak ki, amelyben ezek áramlási iránya felénk irányulna.
Nagyon erõs hatalmas és tartós légörvényeknek kellene kialakulni, de nem még hogy ma, hanem 180 óránál sem látszik változás.
2. több modell Kelet-európára is átterjedõ ciklonális hatásokat jelez, azaz az óceáni hatás erõsödésére lehet számítani.
Igaz jelentõs elõoldali meleg advekció sem várható, azaz a jelenlegi hõmérsékletek tartós stabilizálódására lehet számítani.
3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején. 3-4 hónapja valaki azt bizonygatta itt, hogy majd meglátom hogy az elkövetkezõ években a napfolttevékenyéség miatt jelentõsen növekedni fog,
s vadasz sem értette, hogy miért várok további enyhe teleket és kisebb jégbosítottságot. (statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt)Az ok az hogy a változás iránya és tendenciája teljesen világos és nincs elõjel a folyamat megváltozására.
És a jégsapka épp a felénk esõ részen zéró.zéró, azaz 0.
Link
Mégha a sarki területrõl is jönne erõs hidegadvekció, a nagyméretû tengerfelszín miatt lényegesen szelídült állapotban érne el.
Úgyhogy a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom.
Egyelõre egyetlenegy elõjel sem jelentkezik ez ellen.
Továbbra is jellemzõ, hogy valaki a saját megnyugtatására belinkelte az egyetlenegy hideg helyzetet, hol is ??: 384 óránál - és ebbõl vone le következtetéseket. Ez értékelhetetlen talán egy egészen más fórumba való megjegyzés.
Éljen a TÉL: Szibériában
Semmiféle téli idõt nem lehet kiolvasni a hosszú távú elõrékbõl. Nem tudom, miért kell a realitások ellen írni. Olyan, mint amikor a pirosra azt mondjuk, hogy ez kék !!
A legvaskosabb elõjelek:
1. Link
Link
Link
Link
Bármit nézünk a sarki hidegmagok még a mostani állás szerint is nagyon messze vannak még 180 óránál is. Teljes egészében Kelet Ázsiában helyezkedik el, még 850 hpa-on látható -10 fok, ami már igazi téli idõt okozna novemberben, nos ez is Novala-Zeljától északra lesz. Napok óta nincs hidegfelhalmozódás, olyan légörvények nem alakulnak ki, amelyben ezek áramlási iránya felénk irányulna.
Nagyon erõs hatalmas és tartós légörvényeknek kellene kialakulni, de nem még hogy ma, hanem 180 óránál sem látszik változás.
2. több modell Kelet-európára is átterjedõ ciklonális hatásokat jelez, azaz az óceáni hatás erõsödésére lehet számítani.
Igaz jelentõs elõoldali meleg advekció sem várható, azaz a jelenlegi hõmérsékletek tartós stabilizálódására lehet számítani.
3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején. 3-4 hónapja valaki azt bizonygatta itt, hogy majd meglátom hogy az elkövetkezõ években a napfolttevékenyéség miatt jelentõsen növekedni fog,
s vadasz sem értette, hogy miért várok további enyhe teleket és kisebb jégbosítottságot. (statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt)Az ok az hogy a változás iránya és tendenciája teljesen világos és nincs elõjel a folyamat megváltozására.
És a jégsapka épp a felénk esõ részen zéró.zéró, azaz 0.
Link
Mégha a sarki területrõl is jönne erõs hidegadvekció, a nagyméretû tengerfelszín miatt lényegesen szelídült állapotban érne el.
Úgyhogy a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom.
Egyelõre egyetlenegy elõjel sem jelentkezik ez ellen.
Továbbra is jellemzõ, hogy valaki a saját megnyugtatására belinkelte az egyetlenegy hideg helyzetet, hol is ??: 384 óránál - és ebbõl vone le következtetéseket. Ez értékelhetetlen talán egy egészen más fórumba való megjegyzés.
Éljen a TÉL: Szibériában
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat