Modell-iskola

Csak annyi a baj hogy jobb modellekbõl nem érhetõk el nagyon konvektív paraméterek, csak GFS bõl elérhetõ el sok konvektív paraméter publikusan, ami hát nem épp legmegbízhatóbb, ECMWF bõl csak CAPE érhetõ el és Delta Theta E. Ezen az oldalon Link most új modellel bõvült paletta Hirlam Aemettel, ami ECMWF bõl számol és felbontása is jobb és sok konvektiv paraméter van belõle de ezekrõl még semmit se tudok mondani, mivel nyáron még nem volt fent az új modell.

ha majd átrágom magam rajta alaposan, akkor biztos meg fogom érteni
köszi szépen

Hogy mit ne mondjak, a viharvadászatokhoz megint teljesen más dolgokat kell tudni .
Az ilyen egész Európát lefedõ térképeken a ciklonok, anticiklonok, nagy térségû áramlások látszanak, ami az ún. szinoptikus skála (1000km-es nagyságrendû térbeli skála) idõjárási folyamatait mutatja. Az ilyen térbeli kiterjedésû légköri képzõdmények kvázi-kétdimenziósak, ami azt jelenti, hogy a függõleges irányú áramlások sebessége a vízszintes irányúakéhoz képest több nagyságrenddel kisebb.
(
Az ilyen tértartományú (pl. globális) modelleknek 10-25km, vagy fél-negyed földrajzi fok körüli a rácsfelbontása, ennél kisebb méretû hullámokat nem adnak vissza. Emiatt a függõleges sebességet diagnosztikai úton számolja (a sebességmezõ 3D-s divergenciája nulla, mivel a levegõ összenyomhatatlannak tekinthetõ /már ez is közelítés egyébként/, így a vízszintes 2D-s divergencia egyenlõ a függõleges sebesség függõleges irányú megváltozásával.)
Ez talán túl matematikai, de annyiból fontos, hogy a zivatarok viszont éppen olyan rendszerek, ahol a függõleges sebesség válik sokkal nagyobbá, mint a vízszintes. Azonban a zivatarok kiterjedése nagyon kicsi (akár kisebb, mint 1km), ami az õket leíró modellektõl néhány száz méteres rácsfelbontást követelne meg. Ezt ma még csak úgy lehet megcsinálni, ha a modell teljes tartománya nem nagyobb egy Magyarországnyi területnél, ugyanis a legszuperebb szuperszámítógépek sem tudnák kiszámolni megfelelõen gyorsan az idõjárást egy ilyen felbontású globálmodell esetén.
)
Visszatérve a zárójel elõttihez: a zivatarok a szinoptikus skálához képest jóval kisebb méretûek. A zivatarrendszerek 200-500km-es kiterjedésûek, ami az ún. mezoskála (mint mérettartomány).
Természetesen mindkét skálán ugyanaz a légköri kormányzó egyenletrendszer, csak amikor meg akarod oldani õket (pl. modellt akarsz gyártani), akkor más elhanyagolásokat teszel az egyik és a másik esetben. Ez más mozgásrendszereket (szinte "más fizikát") eredményez. /Bonyolultnak hangzik talán, de ismerõs lesz: a szinoptikus skálán ciklonokat, anticiklonokat kapsz, míg a mezoskálán zivatarokat . Emellett mindkét skálán megkapod a légköri frontokat is./

Ugyanakkor a mezoskálán való elemzéshez is tudni kell a szinoptikus skála eseményeit, hiszen pl. a függõleges gyorsulásra (amit szinoptikus skálán nem tudsz leírni) adódó egyenletben megjelenik a magaslégköri divergencia, amit a szinoptikus skála mozgásrendszere határoz meg.

Ez most kicsit bonyolultra sikeredett, remélem azért még érthetõ.
A mondandóm lényegének alapja tehát, hogy a légkörben különbözõ mozgásrendszerek léteznek, melyek különbözõ nagyságrendi skálákhoz tartoznak. Ezeken a skálákon bizonyos okokból különbözõképpen tehetsz elhanyagolásokat a légköri kormányzó egyenletrendszerben (és éppen ezek okozzák a különbözõ skálák különbözõ mozgásrendszereit).

Még annyi pluszt teszek hozzá, hogy a szinoptikus skálán a modelleken egy az egyben megjelennek a ciklonok, anticiklonok, és azok a legtöbb esetben 4-5-6 napra elõre általában ott (vagy valahol a közelben) meg is fognak jelenni. Ugyanakkor egy mezoskálájú modellben a zivatarok, ha meg is jelennek, még 2 óra múlva sem biztos, hogy a valóságban is megjelenik, vagy ha megjelenik, akkor is esetleg teljesen máshol. Ez az adott légköri képzõdmények élettartamával függ össze. A nagy méretûek sokáig élnek (szinop skálán néhány nap, 1-2 hét), míg a kicsik csak rövid ideig (zivatarok kb. fél órától fél napig élhetnek).
Itt jön be a nowcasting, ami a viharvadászathoz elengedhetetlen (errõl késõbb).
Elõszöris a zivatarok esetében éppen az elõbb leírtak miatt a térképen nem azt kell nézni, hogy mikor hol vannak rajta a cellák. A zivatarok kialakulásának feltételeit egyéb paraméterek (CAPE, SRH, és ezer más) bizonyos értékei szabják meg, melyeket származtatnak az alapmennyiségekbõl (T-bõl, nedvességbõl, szélbõl), amit viszont a szinoptikus skálájú modellek is számolnak. /Ezeket már a modellkimenet megjelenítésekor számolják sokszor, s így a globálmodellbõl is kijön. A mezoskálájú modell ilyenkor azért jó, mert egyszerûen pontosabban számol./ Azt kell nézni, hogy ezek az értékek mikor, milyen területen megfelelõek zivatar képzõdéséhez. Ezen belül a zivatar kialakulását sokszor az határozza meg, hogy a területen belül hol milyen a talajtípus, növényzet, talajvízszint, stb. (Pl. A szomszédban erdõben fekete erdõtalaj van, amit jobban melegít a Nap, mint nálam a szántóföldet, ezért az erdõ fölött fog megindulni a feláramlás, ott alakul ki a zivatar). A nowcasting feladata éppen az, hogy a méréseket figyeli, és abból, hogy hol alakult ki az elsõ zivatarcella, és merre megy, megpróbálja megbecsülni, hogy egy óra múlva hol fog zivatarlánc összeállni. Figyelni kell azt is, ha esetleg a zivatarok olyan helyen indultak meg, ahol nem voltak annyira jók a feltételek a modell szerint, attól még lehet, hogy a valóságban mégis ott lettek jobbak (a vártnál arrébb ment a meleg nedves szállítószalag pl.)

Na, most már jól megkavartalak , csak egy kis ízelítõt próbáltam adni arra, mennyire bonyolult tudomány a meteorológia, a viharvadászat meg pláne. Célom az volt elsõsorban, hogy megmutassam, hogy nagyjából milyen irányban kell továbbhaladni az alapok (dinamikus és szinoptikus meteorológia) után, hogy a viharvadászat szakmai tudományos alapjait megismerd. Remélem, tudtam segíteni .

Köszi, akkor már értem, hogy miért nem értem!! Olvasgatok sokat, csak nagyon sok dolog jár a fejemben egyszerre (sok gond), és lassan jegyzem meg a dolgokat!! Most egy ilyen idõszakon megyek keresztül, szerintem ismerõs lehet, amikor mindenre tudsz koncentrálni, csak arra nem, amit éppen olvasol/tanulsz!!
De köszi szépen, akkor elkezdem tanulmányozni a modelleket meg olvasgatok, legalább alapokat tudjak, hiszen nyáron, ha már komolyabb cuccal fogok rendelkezni, akkor szeretnék menni viharvadászatra. És oda azért tudni kell az alapokat!!

Please segítsetek!! Itt van ez a nyomás és geopotenciál térkép!! A térképen mit jelentenek a színek, és mi a T meg a H?? :O Ugye AC hideget okozhatna, de az AC a magasnyomású képzõdmény, akkor most ha Magyarországon magasnyomás van, akkor miért melegszünk?? Valaki magyarázza el please hogyan kell olvasni a térképet!! köszi