Meteorológiai esélylatolgatások
Sajnos én emlékszem egy télre, kb 8-10 éve lehetett, hogy hatalmas hideg volt, vastag hóval, majd 24-én elkezdett esni elõször a fagyott esõ, aztán az esõ. Úgy elmosta a telet akkor az a hatalmas ciklon, hogy semmi sem maradt belõle...
Nem tudom ki mire számít, de az elmúlt kb. 7-8 évben látottak alapján erõsen kételkedem a gyors átkeveredésben, ill. a hirtelen történõ enyhülésben.
Egyrészrõl a felszín közelében délkeleti lesz a légmozgás, amely az elmúlt években egyetlen alkalommal sem eredményezett gyors enyhülést, legalábbis az északi és az északkeleti országrészekben nem.
Link Link Link Ez kb. 15-20km/h-s délkeleti szelet jelentene kedden napközben, ez a mostani hótakaróval kiegészülve akárhogyan is nézem, édeskevés ahhoz, hogy szerdán már 10 fok feletti hõmérsékleteket mérjünk.
A GFS meglátásom szerint annyit fejlõdött, hogy AC középpont esetén képes "megfogni" a hidegpárna kialakulását, viszont a mostanihoz hasonló helyzetekkel továbbra sem tud semmit sem kezdeni. Erre rendkívül jó példa 2008 január: a hónap elején fennálló igen hideg idõnek egy markáns enyhülés vetett véget, amely január 6-án gyakorlatilag országos ónosesõt eredményezett. A GFS a jelenleg várható helyzethez hasonlóan akkor is már legalább +5-6 fokokat várt aznap délutánra, az átkeveredés azonban elmaradt (2 további téli nap következett).
Érdemes összehasonlítani az akkori nyomási elrendezõdést a közeljövõben várhatóval : Link
Az átkeveredés, ezáltal a hirtelen enyhülés valószínûségét nagyban befolyásolja az áramlás iránya. Amennyiben az enyhe, óceáni eredetû légtömegek nyugat-északnyugat felõl érkeznek, a hideg légpárna szinte azonnal felszakad és bekövetkezik a várva-várt (vagy éppen nem várt) enyhülés. Ez történt pl. 2002. január 20-án, gyorsan felszámolva a 2 héten át fennálló hidegpárnát: Link
Dny-i áramlás esetén az átkeverés esélyei már rosszabbak, azonban ég mindig lényegesen jobbak, mint D-i vagy DK-i légmozgás esetén. A 2008 januári kiterjedt ónos esõ délnyugatias áramlással párosult, a mostani inkább délkeleti jellegû lesz.
Továbbá a mostani események alakulásában komoly szerepet kap a rendkívül nagy kiterjedésû vastag hótakaró is, amely a héten alakult ki a térségben. Link Az enyhe légtömegeknek sok száz km-t kell megtenniük a felszín közelében vastag hótakaróval borított területek felett, miután Franciaországtól a Balkánig mindenütt összefüggõ hótakaró alakult ki. Több 10cm hó képtelen egyetlen nap alatt semmivé válni, és maga az olvadás is igen hõigényes.
Egyrészrõl a felszín közelében délkeleti lesz a légmozgás, amely az elmúlt években egyetlen alkalommal sem eredményezett gyors enyhülést, legalábbis az északi és az északkeleti országrészekben nem.
Link Link Link Ez kb. 15-20km/h-s délkeleti szelet jelentene kedden napközben, ez a mostani hótakaróval kiegészülve akárhogyan is nézem, édeskevés ahhoz, hogy szerdán már 10 fok feletti hõmérsékleteket mérjünk.
A GFS meglátásom szerint annyit fejlõdött, hogy AC középpont esetén képes "megfogni" a hidegpárna kialakulását, viszont a mostanihoz hasonló helyzetekkel továbbra sem tud semmit sem kezdeni. Erre rendkívül jó példa 2008 január: a hónap elején fennálló igen hideg idõnek egy markáns enyhülés vetett véget, amely január 6-án gyakorlatilag országos ónosesõt eredményezett. A GFS a jelenleg várható helyzethez hasonlóan akkor is már legalább +5-6 fokokat várt aznap délutánra, az átkeveredés azonban elmaradt (2 további téli nap következett).
Érdemes összehasonlítani az akkori nyomási elrendezõdést a közeljövõben várhatóval : Link
Az átkeveredés, ezáltal a hirtelen enyhülés valószínûségét nagyban befolyásolja az áramlás iránya. Amennyiben az enyhe, óceáni eredetû légtömegek nyugat-északnyugat felõl érkeznek, a hideg légpárna szinte azonnal felszakad és bekövetkezik a várva-várt (vagy éppen nem várt) enyhülés. Ez történt pl. 2002. január 20-án, gyorsan felszámolva a 2 héten át fennálló hidegpárnát: Link
Dny-i áramlás esetén az átkeverés esélyei már rosszabbak, azonban ég mindig lényegesen jobbak, mint D-i vagy DK-i légmozgás esetén. A 2008 januári kiterjedt ónos esõ délnyugatias áramlással párosult, a mostani inkább délkeleti jellegû lesz.
Továbbá a mostani események alakulásában komoly szerepet kap a rendkívül nagy kiterjedésû vastag hótakaró is, amely a héten alakult ki a térségben. Link Az enyhe légtömegeknek sok száz km-t kell megtenniük a felszín közelében vastag hótakaróval borított területek felett, miután Franciaországtól a Balkánig mindenütt összefüggõ hótakaró alakult ki. Több 10cm hó képtelen egyetlen nap alatt semmivé válni, és maga az olvadás is igen hõigényes.