Földtan

Na igen...Itt van egy cikk, illetve írás a vulkánkitörések éghajlat módosító hatásáról:
Link

Ráadásul a mû az eredeti sarkvidéki jégtakarókkal "számolt", amik ugye nem a glaciálisokban átmeneti jégtakaró változásaival jellemzettek.

Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz hasonló tömegû jégpáncéljától. Vulkánoknak viszont azóta sincs se híre, se hamva az érintett területeken.

A több ezer méter vastag jégpáncél elolvadása nem egy-kettõre történik, így ezt is sci-fi szagúnak érzem.

Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.

Üdv!
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.