Meteorológiai esélylatolgatások

Igazad van, de igazából nem is az eredet a lényeg. Akkor már, miután írtam, nagyobbat változtak a modellek, elõtte viszonylag biztosabbak voltak a nyugatabbi ciklonközpontban. Mostanra viszont láttam mindenféle verziót.
Hozzám biztosabban adta a nagy csapadékhozamot, mint ahogy most is adja. A különbség, hogy eddig a fõfutás vitte a legmagasabbra, most az talán a legalacsonyabb: Link
(Fontos, hogy megjelent még egy hideg betörés 6-án, amit szinte minden tag ad amellett a bizonytalanság mellett, hogy honnan is fog indulni a lehûlés.)
A JMA durvul, a GEM ÉK fölé adja most inkább. a GFSop inkább nyugatra, majd az Északi-Kárpátokra, az UKMO hát.. inkább középre, de az egész országra. Ha nagyvonalakban az átlagot akarom venni, a legnagyobb esélye szerintem inkább északkeletnek lehet a kevesebb csapadékra (BAZ, SZSZB, JNSZ ÉK-i része, Hajdú-Bihar északi része), ott lehet valahol a ciklon központja, azon túlpöröghet a csapi. Itt nálunk (Nógrád, Heves) már a Kárpátok torlasztó hatása miatt is lehet kicsit több csapi.

/Bár már inkább a rövid idõtávban van ez a ciklon./
Amire lassan föl kell figyelni hosszútávon, az a 6-ára bekerülõ lehûlés a GFS fáklyán, ha bennemarad, akkor továbbra is baj van sajnos.

Ez nem mediterrán ciklon lesz, hanem az északnyugat felõl támadó okklúziós rendszerben kimélyülõ apró peremciklonok, egyik épp felettünk mélyülhet ki (egy másikat jelöl a friss gfs-futásokban látható nagy hozamok a Kárpátoktól északra).
Ez azért fontos, mert nagyon bizonytalan ennek a csavarodott okklúziós összeáramlásnak a helyzete még rövid távon is.
Így a közeli idõtáv ellenére a modellekben sincs egyetértés, sõt az utolsó néhány gfs futás is merõben más helyzetet jelölt ki.
Például rácspotomra kettõ sima, kettõ fordított elve alapján rakja ide-veszi el a nagy csapadékmennyiségeket.

Valahogy mégis azt látom, az északi megyék megúszhatják 10-20mm közötti hozamokkal.

Úgy látom, a modellek szerint a ciklon középpontja nem a Tiszántúlon vonulhat, mint Yolandáé vonult, hanem északnyugatabbra, inkább a Duna-Tisza-köze északi részén vonulhat keresztül. Ez kulcsfontosságú lehet, fõleg az északkeleti helyzetben. Ugyanis az áramlási rendszer mindkét esetben olyan, hogy a legnagyobb csapadékok a ciklon északi, északnyugati felén lehetnek (ill. volt Yolanda esetében is), az erõsebb nagytérségû összeáramlás (késõbb pedig a visszapörgés) miatt.

(Persze a modellek között sincs egyetértés, a GEM két központtal számol, amik között lennénk, a JMA délebbre adja a központot, stb... de mintha többször adnák nyugatabbra, mint Yolanda esetében, ezért írtam a fentit )

Azért kelet sem ússza meg ... sajnos ... A legrosszabb forgatókönyv felé araszolgatunk. [esõ]